Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-06 / 130. szám

Szeged, 1918. junius 6. DÉLMAGYARORSZÁO Tisza és Wekerla a német szövetségi szerződésről. — A képviselőház-ülése. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Szász Károlv elnök. Bejelentette, hogv Hock János interpellációt jegyzett be az internáltaik ügyében. Jelentette egyszersmind az elnök, hogy gróf Tisza István napirend előtti felszólalásra kért engedelmet. A Ház megadja Tiszának az engedélyt. (Tisza beszéde.) Gróf Tisza István: Ugy gondolom, hogy ázck után a hiteles hirek után, amelyek a Németországgal'való szövetségről megjelentek, helyén való, ha megnyilatkozik az ország közvéleménye és hanghoz jutnak azok is, akik szemben állanak a szövetség ellenzőivel. Nem interpellálok, — úgymond — mert nem akarok választ provokálni. Ennek a világháborúnak közvetlen kiinduló pontja a monarchia, főképen pedig a Magyarország léte ellen, irányított gonosz merénylet volt. Hogy létérdekeinket biztosítani tudtuk, nagy mértékben ennek a szövetségnek köszönhetjük. Örömmel és megnyugvással veszi tudomásul, hogv a szövetséges viszonyt megerősítik és tartalmasabbá teszik. Többet jelent a szövetség megerősítése katonai téren, ' természetesen a két állam szuverenitásának érintése nélkül. El lehet képzelni az intézkedések egész sorát, amelyek a két hatalom haderejének kooperációjára él a kooperáció intenzivebbé való erősítésére vonatkoznak. A kooperáció intenzivitását érthetik a vezérletre és a felszerelésre, ami a jövő esetleges háborújában érvényesülhet, de talán leggazdagabb tartalmat nyer a szövetség erősítése gazdasági téren, anélkül, hogy a szövetség érintené az egymással szövetségre lépő államok szuverénitását, anélkül, hogy a résztvevő államok bármelyike áldozatot hozna, egész sorát nyújthatjuk különösen a könnyítéseknek. A kedvezményeket, amelyeket egymásnak nyujt-hatunk, nagyon is konkretizálni kell. Két vezéreszmét már hangsúlyozhatunk a tekintetben, hogv a szövetségben megtalálja a monarchia és Magyarország külön a számítását. Megkapjuk financiális téren a támogatást, mely te feltétlen szükségünk van. Ez az egyik. A másik: hogv gazdasági téren ne veszítsük el nevezetesen nyersterményeink import területét. Senki sem gondol védővámos intézkedésre mindaddig, amig a drágaság tart. Számolnunk kell azzal, hogy a világtkonjunktura átalakulhat és biztositanunK •kel! magunkat minden eshetőségre, hogv terményeinket elhelyezhessük mindig európai forgalmi árak mellett. Juhász-Nagy Sándor: Meg kell csinálni az önálló vámterületet! Ez az egy orvosság! Gróf Tisza István: A mai Ikartelizáló rendszer mellett látjuk, hogy az ipari cikkek elhelyezése akadálytalanul történik. Abból az előnyből, amit a kartelek nyújtanak az iparnak, teljesen ki van zárva a mezőgazdaság. Mind a három .szövetkező államnak: Németországnak, Ausztriának és Magyarországjaik érdeke, hogy a mezőgazdaság kellő védelmet nyerjen. Ránk nézve a Németországgá' való szövetség csak akkor előnyös, ha nem jár együtt olyan területtel való gazdasági egybeolvadással, amely nyers terményekben exportképes. Ez katasztrofális lenne Magyarországra nézve. Feltétlenül- szükséges annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogv a német birodalomhoz fflilv területek csatlakozzanak. a magvar államnak vétójogot biztosítsunk. - ' Nem akarunk ridegen elzárkózni, de ebbe a szövetségbe csak olyan területek vehetők fel, amelyek mellett az egész terület importjellege megmarad. Öröimimel üdvözli a tárgyalásokat, amelyek, véleménye szerint. előnyökhöz juttatnak. (A miniszterelnök válasza.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Rendkívül örül Tisza megnyilatkozásának, mert abban kifejezésre jut, hogy a német szövetság meghosszabbítását és mélyítését Magvarország naev közvéleménye helyesli. A magunk érdekei is igazolták ennek a szövetségnek helyességét, éppen ezért a jövőre is biztosítani kell s hosszabb időtartamra keli megkötni. Három szempontból hangsúlyozza ennek szükséges voltát. Feltétlenül hosszabb időre óhajtja megkötni, másodszor szorosabbá akarja tenm és ki kell domborítani védelmi jellegét. Mindent el keh kövein"mk, hogy erősítsük és fokozzuk védelmi eszközeinket, tehát a véderőt is fokozni és erősiten: kell. Olyan csatlakozásról, ame'y a m; viszonyunkat megváltoztatta, szó sem lehet, csak oly megegyezésről lehet szó, amely"' szuverénitásínfkat biztosítja és fentartja teljes önrendelkezési jogunkat és hogy minden körülmények közt megóvjuk érdekeinket. A miniszterelnök felszólalása után a Ház áttért a napirendre. (A napirend.) Barta Ödön előadó ismerteti a jövedelmi és vaffvonariér>ak a főrendiház által módosított tervezetét. A Ház a főrendiház által módosított szakaszokat vita né'kii! elfogadja. fíarth Ödön előadó a hs d?nvere«égadónak a főrendiház által módos'tott alakját ismerteti, iamelvet' z Ház vita nélkül e'fogadott. fíaknmn Samu előadó ismerteti a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslatot a főrendiház által módosított formájában. \ Ház a javaslatot v'ta nélkül elfogadta. Simonyi-Semadam Sándor előadó ismerteti a királvi közieevzők dijainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ame'vet a Ház vita né'kiil általánosságban és részleteiben elfogad. Az elnök ezután az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után eenök javasolja, hogy a Ház néhány napig ne tartson ülést és a legközelebbi ülés napirendjén a további teendők megbeszélése szerepeljen. A Ház igy határoz. (Az interpellációk.) Ezután Jühász-Nagy Sándor interpellál. Követeli, hogy a gazdáknak engedjék meg a sertésthizlalást. Porkoláb Mihály a sertésrekvirálásról és a zsirellátásról interpellál. Választ nem kaptak. Polónyi Géza a sájtóccnzura visszaéléseiről interpellál. Kijelenti, hogy soha a világon a cenzúrával ugy nem éltek vissza, mint Vázsonyi dgazságügyminisztersége idején. Felolvassa a „Népszava" pünkösd vasárnapján megjelent Messiás cimü vezércikkét, amely a kereszténységet támadja. Kérdi, hajlandó-e a miniszterelnök megnyugtatni a képviselőházat, hogy a hadiérdekek megvédéséért életbeléptetett cenzúrát milyen irányelveik szerint kívánja a gyakorlati végrehajtás terén érvényesíteni. A visszaélések megszüntetését sürgeti. Wekerle ezt válaszolta: Volt minisztertársa eljárásának sem bírálatába, sem védelmébe nem bocsátkozik. Tény azonban, hogy Vázsonyi nehéz időkben erélyesen intézkedett olyan bajok elhárítására, amelyek, ha nem oly erélyesen kezeltetnek, egészen más eredményt támasztottak volna. A Messiás cimü botrányos cikk miatt a Népszava ellen az eljárás megindittatott, a jövőben a cenzúrát kizárólag a hadviselés érdekei szerint' kezelik, egyenlő elbánási elv alapján. A lapok nemcsak á kormány intézkedéseit, hanem' a cenzúrát is bírálat tárgyává tehetik. A választ tudomásul vették. Szabó István (nagyatádi) a gazdák szabadságolása érdekében interpellál. Választ nem kapott. Juhsz-Nagy Sándor a rekviráíások folytán a városok és községek háztartásait ért károsodásokért interpellált, a károk megtérítését követelte. Választ nem kapott. (A tisztviselők ügye.) • Fényes László a köztisztviselők ellátása érdekébe ninterpelláL Teljesen állami feladattá kellene tenni a tisztviselők ellátását. Wekerle Sándor miniszterelnök: Kijelenti, lehetetlen,'hogy a tisztviselőket ugy lássák el, mint a hadsereget, az állam emberileg lehető módon természetbeni ellátásban részesiti a tisztviselőket. Fényes nem vette tudomásul a választ. A Ház igen. Fényes László ezután az osztrák és magyar gyermekek nyaraltatása ügyében interpellál. Kifogásolja, ihogy 150.000 osztrák gyermeket hoznak Magyarországba, ellenben' csak 15.000 magyar gyermeket visznek Ausztriába és amig a magyar gyermekekért 60 koronát fizetnek, addig az osztrák gyermekekért csak 10 koronát. Wekerle kijelenti, hogy Fényes adatai tévések. Csak 100.000 osztrák gyermek jön Magyarországba, külön, ben is még nem tudjuk, hogy az akcióból egyáltalában lesz-e valami. Hock János az internáltak szomorú helyzete miatt interpellál. Nálunk a fegyenceknek jobb dolguk van, mint a külföldön internált magyaroknak. Sürgeti az internáltak kicserélését. Wekerle válaszában bejelenti, hogy Franciaországgal tárgyalások folynak internáltjaink kicserélése érdekében. A kormánynak gondja lesz arra, hogy internáltjaink mielőbb hazatérjenek. A választ tudomásul vették. A többi interpellációt elhalasztották. Az ülés 4 órakor véget ért. I»'W.!AABBA*AAA.HN.A»B.AHA»«M»»AAABNMMAMIMM Kihirdették Szegeden a statáriumot. (Saját tudósUónktól.) Szerdán reggelre nagy fehér plakátok jelentek meg a szegedi utcákon, amelyek részben a szegedi honvédkerületi parancsnokság, részben pedig a temesvári hadtestparancsnokság területére nézve kimondják a rögtön-biráskodás. kihirdetés sét. Ez a hir persze senkit sem ért váratlanul Szegeden. Budapest területére már régen el van rendelve a statárium, amelytől gyökeres változásokat váriak a katonaság körében. Tudvalevőleg rendkívül sok ie'enleg a szökött katona, akik amellett hogy a közbiztonságot Isj nagyon veszélyeztetik, a hadviselés érdekeinek is nagyon sokát ártanak. Az erélyes eszköz igényibevételétől a viszonyok gyökeres megváltozását várják a parancsnokságok. , A két parancsnokság, hirdetményének szövege teljesen azonos, csak az aláírások változnak természetesen, A honvédkerüleí statáriumot elrendelő- hirdetményét Fülöpp altábornagy irta alá, mig a temesvári hadtestparanesnekság hasonló hirdetményének" aláírója Hess gyalogsági tábornok. A rögtönitélő bíráskodás kihirdetése természetesen a két parancsnokság területére térjed k,i. A honvédkerület hatásköre összesen nyolc vármegye területére terjed ki és pedig: Hajdú, Bihar, Csanád, Csongrád. Arad. Temesvár, Tprontál és Krassó-Szörénv varmegyére, A két parancsnokság hirdetménye persze'min; den fegyvernemre) nézve kimondja a statá; 'riumot. A rögtönbiráskodás kihirdetését el(