Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-21 / 143. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELÓFIZETtSl ARA: egész évre 36.- K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3,— K. Egyei ezáni ára 14 fillér. Kiadóhivatal: SZEGEO, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM, A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged 1918. Vli. évfolyam. 143 szám. Péntak junius 21. x ^uiapesti jtfáv. munkások véres bérmozgalma. - A csendőrök rálőttek a sztrájkotokra. - 4 munkás meghalt, 19 megsebesült. - A képviselőház ülése. Ma délután az egész országban beszüntették a telefonon az interurbán beszélgetést. A telefonálást a lapoknak sem engedték meg. A telefon-zárlat érthető feltűnést keltett és természetes, hogy -találgatásokra és mende-mondákra adott alkalmat. A feszültség annál nagyobb volt, mert — jelek szerint — a táviratozási is korlátozásoknak vetették alá. Késő éjjel részletes tudósítást kaptunk tudósítónktól a képviselőház délutáni üléséről. Felszólaltak gróf Károlyi Mihály, majd Wekerle és Szterényi József. Felszólalásaikból vázlatos képet lehet alkotni arról, hogy a MÁV. budapesti gépgyára ma milyen véres és megrendítő események színhelye volt. Tudósításunk a következő: 0Budapesti tudósítónk telefönjelentése.) A*képvise!őház csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Az elnöki előterjesztések után folytatták az indemnitási vitát. (A magvar katonák üldözéséről.) Urmánczy Nándor: A magvar katonák helyzete a hadseregben — úgymond — arra kényszeríti, hogy végre már a képviselőház elé álljon azokkal a jogos panaszokkal, amelyek a hadseregben szolgáló magyaroktól ö hozzája érkeznek. Annak idején, 1915-ben. a miniszterelnök arra kérte, hogv erről a kérdésről a hadiérdek szempontjából ne beszéjjen. Azóta változott a helyzet: a legsürgősebb hadiérdek a magyar kívánságok teljesítése lett. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy világosítsa fel a képviselőházat, hogv az olasz fronton küzdő hadseregben — nem a hadtápvonalon, hanem a tűzvonalban — hány százalék a magyar. Nem csalódik, ha 65—70 százalékra becsüli az olasz fronton levő magyar katonák számát. Fényes László: Beosztják cseh ezredekbe a magyarokat és mint csehek szerepelnek. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Dehogy osztják be! Urmánczy Nándor: A király nem tudja, milyen mostoha a magyar katonák helyzete a hadseregben, csak azt tudja, hogy vitéz, nagyszerű katonák.' Most is gyalázatosan bántak el a hadbavonult főiskolai hallgatók tanulmányi szabadsága dolgában. Egyik ezredben tizenkét szabadságolt közül tizenegy osztrák volt. Báró Szurmay: Kérem az ezred számát. Urmánczy Nándor: Azt hiszem, az 52-es ezred. Nem emlékezem pontosan, most nincs snálam a levél. Báró Szurmay; Az magyar ezred! Urmánczy Nándor: Előkeresem és rendelkezésére bocsátom majd a miniszter urnák. A tizenkettedig budapesti nehéz tarackezred parancsnoka — folytatja —- Lucz ezredes nem nevez ki magyar hadapródjelölteket tisztekké. Van ezred, ahol a magyar tiszteket künn a fronton újra vizsgáztatják. A magvar orvosok között nem ismernek specialistákat. Egy népfelkelőhadnagv levelét olvassa ezután tel. A magyar honvédek és népfelkelők — mondja 'Urmánczy — beleolvadtak a közös hadseregbe. Egy másik levelet Tirolból egy ottani aknavető iskolából kapott. Elpanaszolják benne a magvar fiuk, hogv egy cseh hadnagy tart közöttük orvosi vizsgálatot. Volt olyan, akinek be volt dugulva a torka, azt is a hadnagy vizsgálta meg, aki gorombán bánik velük, németül disznóknak, kutyáknak hívja őket, előtte a magvar katona csak bagázs. Azt kérik, hogv magvar tiszt tanítsa őket. Báró Szurmav miniszter: Mindent készpénznek vesznek. Urmánczy: Ilyet nem lehet kitalálni! Fényes László: Ezer és ezer ilyen panasz van. Ballá Aladár: A honvédelmi miniszter ur nem tehet róla. ö csak egy tartomány minisztere ! Urmánczy Nándor: Az, hogy a honvédeket német szóra kényszeritik. már megszo* kott dolog a háborúban. A 155. honvéd hadosztály tisztikarát és önkénteseit azonban: román nyelvre tanítják és előmenetelüket, szabadságukat a román nyelvben vaió haladásuktól teszik függővé. Felolvas egy ezredparancsot, hogy ebéd alatt román nyelven kell társalogni. i Ballá Aladár: Ez a lázítás, nem a Ká* rolyi beszéde! Urmánczy Nándor: Rosenmayr ezredes, a Hoffmann-hadtest kiképző csoportjának parancsnoka kijelentette, hogy a magyar tisztek, ha magyar földön tul jutnak, már csak ugatni tudnak. Ballá Aladár: Ez a 67-es rendszer eredménye! Felkiáltások a mwikapárton: Ugyan, ugyan! „ Balla Aladár: Igen, mert nem követelik a magyar hadsereget! Urmánczy Nándor: Ne türjük tovább, hogy a hadseregben fiainkat állandóan sért" sék és- meggyalázzák. Ezután határozati javaslatot terjeszt be a magyar hadsereg felállításáról. (Éljenzés a baloldalon.) Urmánczy beszédé után Fényes László reflektál Tisza tegnapi felszólalására. Tiszának nem volt mindig ilyen erős oldala — mondta — a konzekvenciák levonása. Károlyi bejelenti a sztrájkot. Délután 6 órakor gróf Károlyi Mihály állott fel szólásra. Ezeket mondja: Szomorú esetet kívánok a Ház tuodmsára hozni. Oly esemény történt, amely pártkülönbség nélkül megdöbbenést kelt. Azt hiszi, mindenki egyetért vele, hogy a leghelyesebb az eseményt a Ház nyilvános ülése elé vinni. 0 nem volt jelen az eseménynél, csak a munkásoktól tudja., írásbéli jelentést kapott a munkásoktól, amely igy szól: — Ma délelőtt 8 órakor a MÁV. gépgyárában a munkások között szomorú esemény játszódott le. Az esemétmi előzménye a következő: i A munkásoiqp néhány nappal ezelőtt béremelést követeltek, a melyet nem kaptak meg, mire beszüntették a munkát. Erre katona? késizültséget küldtek ki a gyárba, amelynek az lett volna a feladata, hogy a munásokat a munka felvételére birja. Ez nem isikerült, a sztrájk tovább tartott. Ma délelőtt egy küldöttség felkereste Zajcsinka csendörörnagyot, akitől kérték, emeltesse fel a munkabéreket. Az őrnagy ellenük azonnal karhatalmat használt, széft akarta veretni őket. Már ekkor történtek sebejsülések. A többi munkás megtudva a törtéutekesj, mindnyájan abbahagyták a munkát, összegyűlitek a gyár udvarán, néhány ezren lehették, többen a főműhely előtt álltak. Néhány munkás békésen beszélgetett, az őrnagy felszólította őket, ihogy menjenek dolgozni A munkások lehurrogták és azt kiáltották, hogy vérontás nélkül nem dolgoznak. Erre az őrnagy minden további felszólítás nélkül tüzet vezényelt. A tűzbe szorult munkások nem tudtak menekülni. Az az állitás, hogy a munkások kövei dobálták meg az őrnagyot, nem áll. A munkások ezt elmondták Popovicls pénzgyminiszternek fe. A sortűz eredménye:; 4 halott, 5 súlyos és 17 könnyebb sebesült. Azonkívül a rendőrség jelentése szerint több apróbb sebesülés történt. Értesülése szerint Szterényi a hadügyminiszterrel egyértelmű rendeletet adott ki, amely szerint a sztrájkoló munkásokkal tárgyalni nem szabad és mindjárt a legerélye-i sebben kell velük szemben eljárni. A munkások hangulata hangyon izgatott, mondotta Károlyi, a panaszbizottság elutasította a: munkásokat, a többi munkás is sztrájkba lépett, az egész incidensnek már ma az volt a következménye, hogy számos gyárban beszüntették a munkát. Hock János közbeszól: sztrájkol. 60.000 munkás il f