Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-21 / 143. szám

586 delmagyaroriszag Szeged, 1918. junius 29. WekerSe válasza. Károlyi után Wekerle szólal fel. Azt mondja, hogy a csendőrség a közrend hely­reállítása végett kénytelen volt fegyvert használni. Károlyi információja egyoldalú, felolvassa az államrendőrség jelentését, a melyet délután kapott. A rendőrség jelen­tése elmondja; — A MÁV. munkásai között az utóbbi napokban napirenden voltak a munkabér­követelési! mozgalmak. Tanningen ez­redes kiszállt a gépgyárba, a munkások kérvényt akartak neki átadni, az ezredes kijelentette, hogy nem áll módjában segí­teni. Felszólította őket, hogy kezdjék meg a munkát, ez be is következett, de később ismét abbahagyták a munkát. Egy Sza­badi Ferenc nevü munkás megfenyeget­te a dolgozó munkásokat, mire az őrnagy Szabadit maga elé fiivatta, vele együtt 400 nem dolgozó munkás ?s ment, fenye­getve, hogy Szabadival ne merjenek sem­mit se csinálni. A csendőrség felszólította a munkásokat, hogy távozzanak, de mikor nem engedelmeskedtek, (szétverték őket. Rövid idő múlva több műhelyben is be­szüntették a munkát és több ezren tódul­tak az iroda elé, hogy Szabadit bocsássák szabadon. A csendörlség felszólította újból a munkásokat, hogy távozzanak, az őrnagy is figyelmeztette a munkásokat a súlyos következményekre, a munkások már majd nem hallgattak |szavára. mire az egyik elkiáltotta magát: „Azért se megyünk." Többek bujtogatására vasdarabokat és köveket dobtak a csendőrökre, az őrnagy maga is megsebesült. Erre rendelte él az őrnagy, hogy használják a fegyvert. Nem áll az, hogy sortüzet adtak, hanem osak azokat lőtték le, akik dobáltak. 3 munkás azonnal meghalt, egy a kórházban, 19 pe­dig megksebesült. A tüntetők azután szét­oszlottak. Egyes csoortok azonban a gyári irodába vonultak és ott romboltak. A mun­kások ma délelőtt hajlandók voltak mun­kába állni, mert a vas- és fémmunkások szövetsége figyelmeztette őket, hogy a vizsgálat lefolytatásáig maradjanak mun­kában. Fél 12-kor azonban, ugy látszik, álláspontját megváltoztatta. Holnap való­(szinüleg az összes gyárakban szünetelni fog a munka. Ez a tiszta tényállás, — folytatta We­kerle — de én azt hiszem, hogy nem vélet­lenről van szó, hanem igenis bujtogatás tör­tént. Elsősorban a felbujtók ellen fogok el­járni, nem fogom megengedni, hogy az ilyen eseteket politikai agitációnák használják fel. Kijelentette továbbá, hogy pellengérre fogja állítani mindazokat, akik a munkásokat ilyen heccekbe belehajszolják. Kijelenti, hogy az államvasút gépgyárai militarizálva vannak, tehát az intézmény a hadügyminisztérium alá tartozik. Most, hogy a panaszbizottság kedvezőtlenül ítélt a munkások részére, azt nem respektálták és sztrájkba léptek. A ka­tonai hatóságok intézkedései kizárólag a hadügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. A petrozsényi bányában hasonló esetből ki­folyólag sztrájk tört ki, ott is egy munkást, aki a katonai parancsnokot megfenyegette, hogy ugy fognak járni, mint Pécsett, agyon­lőttek. Beszédét azzal végzi, hogy a szak­szervezet küldöttsége előtt kijelentette, mi­szerint loyalisan kívánják elintézni a mun­kások és munkaadók közötti differenciákat, de hogy ha a vasúthoz és postához fognak nyúlni, akkor kérlelhetetlen szigorral fog rajtuk keresztülgázolni, mert mindenki tud­ja, hogy ezek az intézmények nagy nemzeti kincsek, melyekre mindenkinek ügyelnie kell. Wekerle, majd Szterényi hasonló értel­mű válaszát nemcsak a munkapárt, hanem a közép és baloldal is tudomásul vette. Kisling Sándor jobban szerette volna, ha Károlyi az előbbieket a szomorú esemény megtör­ténte előtt mondotta volna el, akkor talán megakadályozhattuk volna a mai véres ese­tet. Az ülés 10 ór után véget ért. Az olaszok elkeseredett ellentámadásai mindenütt meghíusulfak. — TrevisofóJ nyugatra visszavetettük az ellenséget. — BUDAPEST, junius 20. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Velence tartomány­ban a csata folyik. A Piave-front legnagyobb részéneik elestét az ellenség szívós kitartás­sal vezetett ellentámadásokkal viszonozta. Állásainkról a Fossetta-csatorna mentén, az Oderzot—Treviso vasútvonal mellett és a Montellon elkeseredett küzdelem folyik. A Montello vidékén a harc időnként a nagy karsztcsaták hevességéig fokozódott. Az ola­szok rohamosizlopaikat helyenként hatszor hajszolták előre. A nagy veszteségek az el­lenséget tartalékainak rendszerieden harc­bavftelére kényszeritette. Minden erőfeszí­tése hiábavaló volt. Boroevics tábornagy hadcsoportja nem csak teljesen megtartotta a kivívott álláso­kat, hanem még Scharicar gyalogsági tábor­nok hadosztályainál a Treviso felé vezető vasúttól délre vissza ís vetette tovább nyu­gat felé az olaszokat. Asiagotól délkeletre is hasonló kudarccal rohamoztak ismételten meg az olaszok, mint az elözö napokban. Különöj dicsérettel emlékeznék meg a csapatjelentések a harci repülőknek a harc­ban és felderítő szolgálatban való közremű­ködéséről. Harcirepülőink közül Brumovisky kapitány 33., 34., Linkegravfort főhadnagy 25., Fiala főhadnagy pedig 22. légi győzel­mét aratta. a vezerkar fönöke. Az ellenség sikertelen BERLIN, juniusí 20. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcso­portja: Az egész fronton növekedett este az ellenség tevékenysége. A tüzérségi tüzelés feléledt. Nagyobb gyalogsági csapatok szá­előretörései nyugaton. | mos szakaszon előretörtek vonalaink ellen; visszavertük őket. a német trónörökös hadesoportja: Az ellenség ismételt kísérletét, amelyek Chateau-Thierrytől északnyugatra az Aclig­non szakaszon való áthatolásra irányultak, tüzelésünkkel meghiúsítottuk. A front többi részén a harci tevékenység mérsékelt hatá­rok között maradt. Gallwitz tábornagy hadesoportja: Or­nestől délnyugatra az ellenség éjjeli előre­töréseit visszautasítottuk. A Maas és Mosel között (saját rohamcsapataink mélyen beha­toltak Selcheprey mellett az amerikaiak ál­lásaiba és az ellenségnek súlyos vesztesége­ket okoztak. Berthold százados 36. légi győzelmét aratta. LUDENDORFF, első föszáílásmester 150 kilométeres fronton folyik a csata. Bécs, junius 20. A Neues Wiener Journal haditudósítója jelenti a sajtóhadiszállás jóvá­hagyásával; — Montellotól délre áttörtük az olasz vonalakat és a csapatok további előnyomulá­sa által megerősítettük a hegység legnagyobb részét. Csapataink vesztesége igen csekély volt, miután minden támadást jól előkészí­tettünk és a meglepett ellenségnek nem volt ideje a védekezésre. Az oderso—trevisoi és a Santo di Piave—mestroi vasútvonal mind­két oldalán megkísérelt ellenséges ellentáma­dásod meghiúsultak. Az olaszoknak az a kí­sérlete, hogy az Adria partján Caposiletől nyugatra sorainkat áttörjék, szintén meghiú­sult. Támadásukat Wurm vezérezredes csa­patai visszaverték. Ezek a csapatok kivívták maguknak a Fossata-csatornán való átkelést. A trevisoi vasúti csomópont mindjobban ve­szélyeztetve van. Asiagotól délre, valamint a Brenta és Piave között a 14. angol és a 152. francia hadtestek offenzívába léptek és meg­kísérelték csapataink áltat elfoglalt állások visszafoglalását. Elkeseredett küzdelem után Col di Rosso, Coste Lungo és a Monté di Val Bella kezünkön maradt. Csapataink 11 ezer foglyot ejtettek, köztük nagy számban angolokat és franciákat, azonkívül számos gépfegyvert zsákmányoltak. A harc a 150 kilométeres fronton tovább tart. Japán felkészült a szibériai § beavatkozásra. Amsterdam, junius 20. A Magyar Táv­irati Iroda jellenti: A Times jelenti Tokióból, hogy japán lapoik annak szükségességét han­goztatják, hogy Japán döntő akciót kezdjen Szibéria megvédése érdekében a szovjetek anarchiája ós a német befolyás terjedése el­len. Az előkészületek erre a célra sóikkal na­gyobbak, mint azok voltak, melyek annak idején az orosz-japán háborút megelőzték!. Különös jelentőséggel hir e tekintetben elő­ször a japán-kínai szerződés, másodszor a röviddel ezelőtt létesített katonai élelmezési hivatal, harmadszor a hadsereg ós flotta fő­parancsnokságában tÖKtéot változások, ame­lyek most kerültek nyilvánosságra. A Times szerint Japán teljesen felkészült. Három hadtesttel védik Trevisot. Bécs, junius 20. A Neue Freie Presse haditudósítója jelenti a Piave-frontról a saj­tóhadiszállás jóváhagyásával: — Az esőzés a Piavet valóságos folyam­má változtatta át. Emellett az utászoknak az ellenséges gránátok sokaságával is meg kel­lett küzdenie. József főherceg csapatai a leg­nehezebb harcokban egy olasz divíziót el­fogtak a Montellon. A foglyok között cseh legionáriusok és egy angol csapat is van. Az olaszok veszélyeztetett nyugati- szárnyának védelmére, olasz hadifoglyok kijelentése sze­rint, három olasz hadtestet vontak össze Treviso környékén. A körülsáncolás munká­lataira százezer embert állítottak oda.

Next

/
Thumbnails
Contents