Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-14 / 110. szám

Szeged, 1918. május 14. iréjmagyasotttszag Sztrájkot kezdenek a szegedi cipészek a cipő­rendelet ellen. (Saját tudósítónktól,) Szombati számában közölte a Délmagyar ország a hirt, hogy a köz­élelmezési tanács dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester elnöklésével tartott ülésén döntött azokról az intézkedésekről, amelyek a cipő­rendelet következtében váltak szükségessé. Mint megírtuk, egy nagy központi irodát fognak szervezni a cipőutalványok egész vá­rosra terjedő kiadására és a hőrközpónt által a Szegedre kiutalt anyagoknak eipésziparo­sok között való szétosztására. Ebben a hír­ben természetesen benne van az is, hogy a cipésziparosoknak ki fogják utalni az olcsó cipőhöz való olcsó anyagokat, amint ezt a dolog természete is megköveteli. Mégis, a köz­lés nem nyugtatta meg a szegedi cipészipa­rosokat, akik a rendelet ellenében sztrájkra készülnek. Beszéltünk mintegy tiz szegedi ci­pésziparossal, akik valamennyié ugy nyilat­kozott, hogy azon a napon, amelyen a cipő­rendelet életbelép, ők leteszik a szerszámo­kat. fölállanak a nevezetes suszterszékről, a dikicseket a sarokba dobják és lezárják üzle­teiket. Aztán pedig, hát aztári jöhet, aminek jönni kell. Valaki meg fogja unni a dolgot s hogy ezek a valakik nem a cipészek lesznek, arra nézve biztosíték az ők kis vagyonkájuk, .amelyet a háborúban összedikicseltek. A panaszok legnagyobbrészt általánosak eipészi részről és pedig: a rendeletben előirt árakért nem lehet cipőt csinálni, akkor sem, ha minden anyagot olcsó áron adnak is át az iparosoknak. Nem lehet pedig azért,- mert a munkadíjak, igy a felsőrészvarrás, amelyet kisiparos maga nem végezhet el, oly drágák, hogy a rendeletben előirt árak mellett cipész­kisiparos nem találhatja meg a számítását. .Viszont vannak kisiparosok, akik segédet tartanak; ezeknek már maguknak olyn fize­tést kell adni, hogy 'azt .nem birják el a ren­delet árai. Az érdeklődésünkre adott érdekesebb vá­laszok 'itt következnek: Seleczky Antal Berzsenyi-utcai cipész szintén a munkadijak és megélhetés nehéz­ségeiről panaszkodott. Elmondotta, hogy ő, a kisiparos, akinek azonban nagy rezsije van, a rendelet szerinti árakkal egyáltalán nem boldogulhat. Bármily olcsón adják is az anya­gokat, egy pár cipő munkadijijal, rezsivel, tisztességes — 15-H20 százalékos — haszonnal legkevesebb kétszáz koronába van -benne. Már pedig azt senki sem kívánhatja tőle, hogy ő ráfizessen a munkájára azért, hogy másnak cipője legyen. Akkor már inkább azt kell mondania, hogy járjanak cipőjegy­ben az emberek. Gipei Sándor Gizella-téri suszter szerint pünkösd után, mire az eddigi rendeléseket lebonyolítják, nem lesz egy suszter sem Sze­geden, aki hajlandó lenne cipőt csinálni. Nem lesz akkor sem, ha minden anyagot olcsón kiadnak is a cipőkhöz, mert ,;megváltoztak a megélhetési viszonyok és más keresethez szoktak hozzá a cipészek." Zajos jelenetek a Házban. Bizonyítékok konsten őrnagy különös szerepéről. (Budapesti tudósítónk tdeféiieleiHése.) A képviselőház hétfőn folytatta a kormány­program vitáját. Az érdeklődést azonban nemi ez a vita keltette, hanem a Károlyi-ellenes hajsza ügye, amely ismételten szóba került a Ház ülésén. Az erről szóló beszédek kap­csán izgalmas és zajos jelenetek voltak. Az elnöknek többször kellett a renderutasitáshoz folyamodnia. A miniszterelnök megnyugtató kijelentései nem tudták elcsendesíteni azo­kat a hullámokat, amelyeket az ujabb poli­tikai botrány kavart fel. A képviselőház hétfői ülését féltizenegy­kor nyitotta meg Szász Károlv elnök. Jelen­tette a Háznak, hogv Krajkmcs Péter kép­viselő meghalt. Bemutatta gróf Zichy János kultuszminiszter levelét, melyben miniszter­ré való kinevezése miatt lemond egri man­dátumáról. __ Heinrich Antal, a 9-ik biráló-bizottság előadója bejelenti, hogv a bizottság megvizs­gálta a báró Gutmann Henrik megválasztása ügyében beadott felszólalást és megállapít­ja. hogv Gutmann neve az 1914-es névjegy­zékben nem fordul elő. Ennek kapcsán az elnök konstatálja, hogv báró Gutmann kép­viselő megbízatása megszűnt és a Ház ne­vében ut választást rendel el az oláhfalui ke­rületben. Napirendelőtti felszólalásra' Juhász Nagy Sándor és Fényes László kért és kapott en­gedélyt. (Mentfilyú bejelentés a Kárölyl­iigyben.) Juhász Nagy Sándor: Mindenek előtt bejelenti, hogy Urmánczy Nándor szombati interpellációjának adatai szerint gróf Ká­rolyi Mihály mentelmi joga megsértetett. A miniszterelnök maga is megállapította, hogy itt működik egy német NachrichtensteUe. hir­szolgálati kirendeltség. Az interpelláció meg nem cáfolt adataiból arra lehet következtet­ni, hogv Konsten német őrnagy a Károlyi el­len rendezett hajszával megsértette egy ma­gyar képviselő mentelmi jogát. A vasárnapi lapokban a német főkonzulátus ezzel az ügy­gyei kapcsolatban cáfolatot tett közzé, mely szerint Konsten sohasem volt német tiszt, nincs és nem volt összeköttetésben a német főkonzulátussaí és hogy a hivatalos körök tudta nélkül fejtette ki működését. Fényes László; Rosszhiszemű állítás! Juhász Nagy Sándor: A nyilatkozat egyáltalában nem érinti a tényállást. Után­járása alapján előadhatja, hogy a nyilatko­zat adatai egyébként sem felelnek meg a va­lóságnak. Hermán Konsten őrnagy 1915-ben jött Budapestre és arra kapott megbízást, hogy figyelje meg itt Budapesten az időelőtti békeakciókat. Az őrnagy ezt a munkakört a mai napig betöltötte, sőt be volt hozzá oszt­va a rendőrség egy embere is. aki két és féli hónappal ezelőtt más megbízatást kapott. Konsten őrnagy a német hadseregből török szolgálatba lépett át. Ez a körülmény azon­ban. egészen mellékes. A lényeg az, hogy az őrnagy igen is a Nachrichteristelle buda­pesti vezetője, fizetését u német hadseregtől kapja. Titkos telefonszámának jelszava, a melyet be kell mondani a központnak, hogy kapcsolja. Nobud. a .mi rövidítése ennek a német 'címnek; Naohriehtenstelle Ofíizier Budapest. Bizonyítani tudja, hogy Konsten leve­lezését a német főkonzulátus közvetítésével bonyolította le. Ennek igazolására becsatol egy borítékot. Ezt a borítékot leteszi a Ház asztalára. Hogy milyen hatalmas ember volt Kon­sten őrnagy, bármennyire is igyekeznek most leszorítani jelentőségét, arra néhány adatot sorolok föl. Gróf Károlyi Mihálv külföldről érkező leveleit Konsten öMagy bóntötij fel, olvasta el és tartotta meg magának. Farkas Pál: Ez hallatlan! Lachne Hugó: Még a grófnő leveleit is! Juhász Nagy Sándor: Károlyi Mihály és gróf Károlyi Imre közismert ügyének íz aktái, amelyek a hadosztálybiróságon van­nak. vagy eredetiben, vagy másolatban ott hevernek Konsten őrnagy íróasztalán Farkas Pál: Ki adta neki? Juhász Nagy Sándor: Egv magyar gróf­nő. a legtiszteltebb magyar nevek viselője egészségi okokból Svájcba akart utazni és bár az erre hivatott hadfelügyeleti bizottság kérelmét teljesítette, sőt a külügyminiszté­riumból is biztosították, hogy elutazhatik, megtörtént, hogy a határon, a magyar gróf­nőt feltartóztatták, megmotozták, botrányt csinálták ivele, sőt egy magyar embert, aki: vedelmére keh, letartóztattak. Lachne Hugó: Egy magyar főispán fe­leseget! Juhász Nagy Sándor: Avval gyanúsítot­tak meg, bogv gróf Károlyi Mihálv titkos le­velezesét viszi ki Svájcba. Fényes László: Ez nem történhetett meg a magvar igazságügy-miniszter tudta nél­kül. Wekerle Sándor; Ez nem.áll! Juhász Nagy Sándor: Tudomásom van arról, hogy Konsten őrnagy .meg akarta sze­rezni azokat a följegyzéseket, amelyek gróf Kmivi kiJíotlgétásúra vdmtkaztdk. Felkiáltások a KáöcHyi-párton: Még a királyt is ellenőrzik! Juhász Nagy Sándor: A honvédelmi mi­niszter, akinek őszinteségét mindnyáian is­merjük, bizonyára nyíltan megmondja, igaz-e, hogv Konsten nála jelentkezett. Báró Szúr ma v Sándor honvédelmi mi­niszter: En nálam?! Juhász Nagy Sándor: Hogv jutott Kon­stein hozzá egy hadosztálybirósag vizsgá­lati adataihoz? Melyek azok a .magyar ható­ságok, amelyekkel Konsten őrnagy szoros összeköttetésben állott? Hol volt u magyar igazságügymimíszter. akinek, amikor jogi ta­nácsot kértek tőle, rá kellett volna ütnie a oorpus jurisra, midőn a magvar nemzet szu­verenitása elleni merényletről és egy ma­gyar képviselő mentelmi jogáról volt szó? Fényes László: Ö uszított! Juhász Nagy Sándor; Gróf Károlvi Mi­hály e hajszában tisztán áll. Ezennel beje­lenti gróf Károlyi Mihálv képviselő mentel­mi jogának megsértését és egyúttal gyors intézkedést és nemes elhatározást kivan. Gyors intézkedést sürget a nemzet közvé­leménye, hogv Konsten őrnagyot huszonnégy órán belül rtasitsák ki. (Felkiáltások a széi­sőbaloldalon: Kitoloncolni!) Nemes elhatá­rozást kérek a Háztóh hogv pártkülönbség nélkül fogjunk össze az ilyen merényletek visszautasítására. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) Szász Károly elnök: Bejelenti, hogv ez ügyet a mentefmj bizottsághoz utasítja. Wekerle Sándor miniszterelnök: A men­telmi ügyben természetesen tartózkodik min­den nyilatkozattól, mert az ügy elbírálása a bizottság elé tartozik, de határozottan tilta­kozik Juhász Nagv Sándor azon állítása el­len, mintha itt a magyar állam szuverenitá­sáról volna szó. Igen sajnálatos, hogv a német főkonzu­látus cáfoló nyilatkozatát ilyen bírálat tár­gyává tették, midőn a főkonzulátus vezetője és valiamennyi tisztviselője a mi nemzeti ér­dekeink leghathatósabb támogatója. A német főkonzulátus ezen török őrnagy (Derültség a szélsőbaloldalon) eljárásával semmiféle ösZ­szeköttetésben nem volt. Nem volt vele ösz­szeköttetésben az igazságügyminiszter som. Konsten ur bizonyára nem 'nagv ügyesség­gel járt el. (Nagy derültség. Wekerle is ne­vet), dc ha a magyar tisztviselők közül va­laki vele együtt működött volna, az ellett megindul a zeijárás. Fényes László: Szombaton a képvise'ő­házi ülés "tán a lapokban olvastam csak, hogv Urmánczy Nándor interpellációja a att Vázsonyi Vilmos egy közbekiáltásban azzal illetett, hogv bérenc vagyok. Durvaságokra, becsületsértő kifejezésekre sohasem szoktam reagálni,, a magvar parlamentben az ilyenek-

Next

/
Thumbnails
Contents