Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-14 / 110. szám

4 !d®lmagy a hossz aig Szeged, 1918. május 14. hez már liozzá szokhattam és el vagyok azokra készülve. Más az, iha valaki valami tényt állit ró­lam. Ha nemcsak sértegetni akar, hanem kifejezetten valami megbecstelenítő tettel vádol. Ilyen esetben nemcsak jogom, hanm kötelességem előállani a vád elé. Vázsonyi Vilmos azt állította rólam, hogv bérenc vagyok. Bármiféle fórumot fel­ajánlok: igázolja e fórum előtt Vázsonyi Vil­mos, ki bérelt fel. mire, vagy miért? Ariiig ezt nem teszi, addig Vázsonyi Vil­most a szemétdombról orozva támadó be­csiiletmetszőnek jelentem ki. Szász Károly elnök: A képviselő ur tar­tózkodjék az ilyen kifejezésektől. Pető .Sándor: Hazugság! Fémes László (magából kikelve Pető­höz): önnek nincs joga beszélnfo ön a hadi­széüitókdi védi. én pedig á szegény embere­ket! Pető Sándor: Mégis hazudik! Fényes László: ön pénzért védi őket, én pedig ingyen védem a magam szegény embereit. Pető Sándor: Hazudik! Hazudik! iiazu­dik! (Az elnök folyton csenget, ugv, hogy a két képviselő szavai nem hallatszanak.) Pető Sándor: Ügyvédnek jkötelessége védeni! Szász Károly elnök (folyton csönget­ve): Pető képviselő urat figyelmeztetem, tartózkodjék a közbeszólásoktál. Fényes képviselő urat pedig kérem, ne ragadtassa el magát! Fényes László: Azt nekem még söha senki sem mondta, hogv megfizettek, csak a magyar parlamentben! Meskó Zoltán: Ebben igaza van! Fényes László: Engem még soha senki sem fizetett meg! Pető Sándor: Mint ügyvédnek, köteles­ségem vállalni a hozzám forduló ügyfelek ügyeit! Fényes László ezután visszatér a Ká­rolyi-iigyre. Hivatkozik arra, hogy Konsten őrnagy Kéri Pálnak azt mondotta: „Káro­lyi Mihály elveszett ember, mert Vá_zsonyii Vilmos ugyan kilépett a kormányból, de eb­ben az ügyben szolidáris a németekkel' és még fogja fojjani Károlyi Mihályt." Nem tu­dom, hogy az őrnagynak módjában volt-e ezt tenni, de ez benne 'volt a nyilatkozat­ban. Az elnök: Csak annak óhajtok megje­gyezni, hogy azt a kifejezést, amelynek ma­gyarázatát Fényes László képvisellő ífr Vá­zsonyi Vilmos képviselő úrtól kérte, a kép­viselőházi napló tanúsága szerint Vázsonyi Vilmos nem használta. Pető Sándor személyes kérdésben vála­szol Fényesnek. —n nem vetem szemére, (mondja — hogv ő olyanokat támad, akik bűnösök vagy akiket bűnösöknek tart, mert Magyarországon a kúria felett Van rné? egy biró és az Fényes László. Ö az. aki a cik­kekét elhelyezi és aki a cikkekért busás fi­zetést kap. Ez természetes. Fényes László: Ki fizet meg érte? Pető Sándor: A kiadó vagy a szerkesz­tő! Fényes László: Ez természetes, ez új­ságírói fizetés, ez más, mint az expenznóta. Pető Sándor: Csak rá akartam mutat­ni. hogy va'aki a munkájáért megkövetel­heti, hogy díjazzák. Az én felfogásomat az ügyvédi kamara felfogása tökéletesen fedi és nem változtat azon az sem, ihogv Fényes Lászlót annak tartsam, akinek mondottam, olyan embernek, akinek kedves, kellemes fi rágalmazás. Fényes László: Személyes megtáinad­tatas cimén kér szót. Az elnök: Kérdem a tisztelt Házat, meg­engedi-e, hogy Fényes felszólaljon. A Ház szavaz. A munkapárt nagy több­sége, a függetlenségi párt és a Károlyi-párt fe'á I. A többség megengedi. Fényes László: Megtámadtam a de­mokrata-kép v i sel őke t, akik hadiszállítókat védenek milliókért. Ügyvéd elvállalhat vé­delmet, képviselő nem. (Taps a munkapár­ton.) Pető Sándor feláll. Az egész munkapárt, mint egy ember, viharosan, kiáltja felé: Fkill! Hlútl! Az elnök (csenget): Kérdem a. tisztelt Házat, meg méltóztatik-e engedni, hogy Pe­tó Sándor felszólaljon. Az elnök: Kérem azokat, akik megen­gedik a felszólalást, álljanak fel. Fényes László elsőnek áll fel, utána-az egész Ápponyi-párt. a munkapárt ülve ma­rad. — Kisebbség, — jelenti ki az elnök — a Ház nem engedi meg Pető Sándor képvi­selő urnák, hogv felszólaljon. Izgalmas jelenet következett ezután. Pető Sándor a Ház határozatára való tekin­tet nélkül beszélni kezd. szavaiból csak any­nyit hallani: Bocsánatot kérek ... Az óriá­si zajban az elnök folyton csenget. Pető to­vább beszél. Gesztikulál a munkapárt felé, azonban az óriási Ekill! Eláll! kiáltásokban és az elncki csengetésben egyetlenegy sza­vát sem hallani. (A napirend.) A viharos jelenetek után áttért a képvi­selőház a napirend tárgyalására. Holló La­jos szólalt a kormány programiiához. Bizal­matlansággal viseltetik a kormány iránt és követeli, hogy a választójog kérdésében a királyi ígéretet tartsák be. Nem fogadja el a miniszterelnök programját sem. Kéri a Házat, hogy ragaszkodjék a régi program­hoz. Ezután az elnök berekeszti a kormány-( programról szóló vitát és 5 perc szünetet ad. Szünet után áttérnek az adójavaslatok álta­lános tárgyalására. Rarta Ödön ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Bródy Ernő személyes megtámdtatás cimén kér szót. \ Tisza István: Nem lehet vita közben. Elnök: Szavazásra teszi fel a kérdést. A többség nem adja meg az engedélyt. Ezután Teleszky János szólalt fele Ki­fogásolja, hogy iá választójogi priusz eről­tetése megakadályozza az adój avaslatnak idejében való törvényre emelését. Sürgető szükségnek mondja, hogy az állam jövedel­mei fokoztassanak. Bizonyítja, hogy az ál­lam pénzügyi helyzete rosszabb, mint a munkapárt idején volt. A 400 millió állan­dó kamatteherrel szemben, (mindössze két­száz millióról gondoskodott. A rossf helyzet­nek egyik fő oka az, hogy Ausztriában az osztrák-magyar Vdgikdf, túlságosan igénybe veszik. A magyar kormány sokkal jobbaji gazdálkodott a közönség javára, mint az osztrák. Ne azzal akarjunk a bajon segíteni, hogy több bankjegyet nyomassunk, hanem a jövedelmek tokozásával és azzal, hogy a rendkívüli jövedelmekkel fokozzuk. A tiszt­viselők helyzetét ne pótlékokkal javítsák meg, hanem az elsőrendű szükségleti cikkek fedezésével. A javaslatot megszavazza. Az ülés ezután véget éri. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és. ékszerekben nagy raktár. -.v.\ FISCHER K. .\\> Korzó-kávéház mellett. ORVATH FEREP^C GM és ékszerész. Tisza Lajos-körut 37. (Ref. palota.) Brauswetter cégtől 8 évi mun­kálkodásom után kilépve, órás üzletet nyitot­tam. Elvállalok mindennemű órajavitást Béketárgyafások Oroszország és Ukrajna közt. K'íev, május 13. Lysogub miniszterelnök a Golos Kiev cimü lap munkatársa előtt nyi­latkozott a politikai helyzetről és többek kö­zött ezeket mondotta: — A: kormány legfőbb programja, hogy ismét helyreállítsa az Országban a magán­tulajdon szentségét, a rendet és a nyugalmat. A kormány csak ideiglenesnek tekinti ma­gát, majd a választások után döntetlek a nép képviselői az ország jövőjéről. Ukrajna ön­álló és független marad. Ukrajnának Oroszországhoz való viszo­nyáról igy nyilatkozott a miniszterelnök: — Mi Oroszországgal hadi állapotban va­gyunk. Az előző kormány békekövetéket kül­dött Kurskba, ezeknek felhatalmazását azon­ban megvonták. Közben Kievbe érkezett egy orosz békedelegáció, mellyel tárgyalunk a békéről. Ukrajna államnyelve az ukrán ma­rad. A nemzetiségi kisebbségi minisztériu­mokat feloszlatják. A választójog reformjá­ról 111őst tanácskozunk, a városok és tarto­mányok autonómiáját újjászervezzük ,a miij­eiát reformáljuk. Az országban kevés kivé­tellel nyugalom uralkodik. A kerületi főnö­kök fel vannak hatalmazva, hogy komolyabb rendzavarás esetén katonai hatalmat vegye­nek igénybe. Legközelebbi feladatunk az uj választójogi törvényjavaslat kidolgozása. A Romanov-Kerenszki uralom vezetői kiszabadultak a börtönbői. Moszkva, május 18. A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti: A május 1-én kiadott ál­talános amnesztia-rendelet alapján a fogság­ban levő politikai és közönséegs bűntettesek igen nagy részét szabadon bocsátották. Pé­terváron szabadlábra helyezték a iRomanov­és Kerenszki-uralom vezetőit, azok kivételé­vel, akiket hazaárulásért vagy csalásért Ítél­tek el. 'Szuchomlinov volt hadügyminiszter, Puriskievics és a szovjetek ellen elkövetett merénylet többi résztvevői, névszerint Grin­berg őrnagy, Chovanjeko, Dusken és Zleniski katonatisztek, Parsvo mérnök és mások ki­szabadultak a börtönből. Összesen 200 ember hagyta el a Krasti-börtön kazamatáit. A feksíefengeri forgalom meg­indulása. Kiev, május 13. íSzebasztopolban a néme­tek hat millió pud szepet találtak, mellyel meg lehet kezdeni a forgalmat a Fekete­tengeren. Most az elsülyesztett Imperatrice Maroca nevű Dreadnought kiemelésén fára­doznak. A szebasztopoli kikötőben horgonyoz­nak a Rostislaw. Pamiat Mereura, (Synop, Alinas, Potemkin, Pruth és a Medjidje (volt török cirkáló) gőzösök, több cirkáló és busz nagyobb szállítóhajó. (M. T. /.) Éhezik Olaszország. Genf, május 13. A Velencében megjelenő Gazettino Belunó városában előfordult éli­séglázadásokról ad birt. A franciák és angolok hiábavaló erőfeszítései nyugaton. Berlin, május 13. A Wolff-ügynökség je­lenti; Május 11-én az ellenség folytatta vissza­hóditási kísérleteit a Kemmel-területen. A reggeli órákban Kémmel falutól északra tá­madott, de támadása súlyos veszteségeivel meghiúsult. Berlin, május 13. A Wolff-ügynökség je­lenti: A Luce-patak sé az Oise között a fran­ciák rendkívül élénk tevékenységet fejtenek ki. Miután az a kísérletük, hogy Hangard vidékén visszanyomják az Amienst fenyegető frontot, nem sikerült, nagyobbszabásu vállal­kozásba fogtak a francia frontot erősen ve­szélyeztető német hidfő ellen, mely az Avre nyugati partján van.

Next

/
Thumbnails
Contents