Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-12 / 109. szám

4 ŰÉLMÁÖYÁSÖÉS2ÁÖ Szeged, 1918. május 1$. keresztesek vákeztójoga volt. Ettől a kor­mány eltért. Természetes, hogy ezek után a kormányt nem támogathatja. Pop-Csicso István bírálja a'magyarul írni-olvasni tudás kérdését. A kormány iránt bizalmatlan. ; Juriga Nándor szintén bizalmatlan a kormánnyal szemben. Amikor olyan kijelen­tést tesz, hogy szlovák képviselők. Az egész Ház viharosan követeli rendreutasitását. Szurmay honvédelmi miniszter beter­jeszti az elesett katonák hálrumáóítdottjai­nak segítéséről szóló t örvény javcfctaéot. Az elnök javaslatára kimondták, hogy legköze­lebbi ülés hétfőn lesz. Ezután áttértek a sürgős interpellációkra. (Urmdnczy interpellációid.) Urmánczy Nándor Károlyi Mihály ügyé­ben interpellál. Kijelenti, hogy nem helyesli Károlyi politikájának radikális irányát, de hogy a békéér\ fárad, megérti, mert huljd, hogy Károlyi ezen potjtikájáj a magydr nem­zetért): aggodalmából követi. Ezután foglalkozik a Károlyi ellen meg­indult haj'szával. Majd elmondja, hogy titkajs aknámunka folyt Károlyi lehetetlenné léte­iére cs ez\ hivatalos külföldi kéz intézi Budá­pesten. Hivatkozik Károlyi egy nyilatkoza­tára, amelyben Károlyi elmondja, hogy feb­ruár huszonhatodikán egy Robinson nevü magándetektív' várakozott reá lakásán, aki kijelentette neki, hogy megbízást kapott egy német őrnagytól, kutassa ki, mik vannak becsomagolva azon ládákba, melyeket Ká­rolyi a napokban elküldött Parádra. Az őr­nagy információja szerint olyan iratok le­lhetnek abba csomagolvo, melyek Károlyi fnaitría fogságával vatifi'ik összeköttetésben!. Az őrnagy Robinsonnak 50,000 körmiét ígért Én, mondotta Károlyi, titkáromhoz utasítot­tam Robinsont. Simonyi titkár a következő nyilatkoza­tot tette, — folytatja Urmánczy. — 1918. február 27-én felkeresett Robinson azzal, hogy bizonyos iratokat fog kapni Hermán von Konsten német őrnagy részére, aki amaz utasítást adta neki, ha Károlyinak francia fogságára vonatkozó vagy olyan irata van, mely Károlyinak a szocialistákkal, szabad­kőművesekkel, vagy a legutolsó sztrájkban résztvett munkások vezetőivel való összeköt­tetését bizonyitk; szerezze meg számárai Naponként eljárt hozzánk Robinson, mindig kapott iratokat, de panaszkodott, hogy nem jók, mert nem bkányUjmék Kár%n etci, holott az őrnagy kompromittálni akarta Ká­rolyit. Márciusban ötezer koronát kapott Robinson a német őrnagytól. Ebből ezeret Simányinak adott. Március tizedikén talál­kozta m Vadász Miklós és Keri Pallal, akiket Károlyi felkért, hogy legyenek szolgálatára. Másnap felmentünk az őrnagyhoz, aki ki­jelentette, hogy ötvenezer koronánál többet nem adhat. Kéri, mint aliás S'itnonyi ment az őrnagyhoz, aki ezer koronás titkári ál­lást igért neki egy banknál, havi fizetésül az ötvenezer koronán felül. Felszólított, vi­gyem hozzá az iratokat, majd kiválasztja, melyekre van szüksége. Kéri azonban még huszonötezer koronát kért. .4 titkári állás magyar banknál lett volna. Urmánczy igy folytatta: A nyilatkoza­tokból kihagytam olyan részleteket, amelyek Ausztriában, különösen a Burgbtín kellemet­lenek lehetnének, nagy szenzációt keltené­nek. Fényes László: Azt is kihagyta, hogy a volt igazságügyminiszter jogtanácsokat adott. Vázsonyi indulatosan kiáltja Fényes fe­lé: Hazudik maga bérenc. Fényes: Hazudik maga! Ezt nekem még sohasem mondották. Vázsonyi: Hát mondom én! Urmánszy: A német őrnagy a beszélge­tés során elmondotta, hogy Andrássynate ér­deke, hogy a veje ne csináljon politikát. An­drássy azért nem jut aktiv szerephez, mert Károlyi mi itt nem bíznak benne. Urmánczy tiltakozik az ellen, hogy alkalmatlan idege­nek illetéktelenül bele avatkozzanak politi­kánkba és hajszát folytassanak egy politikus ellen,, mert Károlyi-pártja a németek jövő terve ellen akadályokat gördit, Előterjeszti ezután interpellációját. „Tekintettel a Károly? Mihály ellen fo­lyó és most ismertetett titkos és períid po­litikai hajszára, hajlandó-e a miniszterelnök ur intézkedni, hogy hivatalosan itt működő külföldiek, átlátni szuverémtásunk megsérté­sével politikai életünkbe be ' ne avaiközzé­nak." Wekerle Sándor ' miniszterelnök vála­szolt ezután az interpellációra. Semminemű tudomása nem volt- a dologról, amely való­sággal detektív regényhez hasonlít. Annyit azonban elmondhat, hogy valamint ifékünk Németországban, ugy más államoknak is Budapesten van bizalmi szervezetük. Ezt a szervezetet nem lehet kitiltani. Lehet, hogy folynak hajszák egyesek ellen, de ia kor­mány ezzel nem azonosítja magát. Kijelenti, hogy ha ez a tudósítói szolgálat hatáskörét túllépi, minden erővel meg fogjuk akadá­lyozni. Mi politikái' hajszákhoz nem délink és nem adhatunk beleegyezést. Utána fogok járni a dolognak és a legerélyesebben intéz­kedni fogok, hogy útját vágjam ilyen esetek­nek. Ezután Fényes László interpellált. Tur­kesztánban rekedt hadifoglyaink sorsának ügyében. Kérdezte a miniszterelnököt, hogy van-c tudomása arról, hogy a Turkesztán­ban levő magyar katonák és honvédek egy része chenhalt és hajlandó-e intézkedni, hogy az ottlevőkröl sürgős gondoskodás történjék s mielőbb hazakerüljenek. Wekerle válaszában kijelenti, hogy a kormány áldozatot nem kiméivé, mindent megtesz, hogy az illető hadifoglyok helyze­tén javítson. Intézkedtünk, hogy ezek az em­berek mielőbb kiszabaduljanak. A választ a Ház tudóim ás ul vette. Pop-Csicso István azért interpellál, mert sérelmesnek tartja, hogy a román zsinatra nem királybiztost, hanem kormánybiztost küldöttek ki. Wekerle válaszában kijelenti, hogy Pop­Csiicsonak jogi szempontból nincsen igaza, mert sehol sincs kimondva, hogy királyi biz­tosnak kell ellenőrizni a felügyeletet. A választ a Ház tudomásul veszi és az ülés ezután véget ér, A legközelebbi ülés hét­főn lesz. Hirek egy ujabb német béke­ajánialréf. Stockholm, 'május 11. A Daily Mail egy ujabb német bé'keoffenziváról ad hirt, ame­lyet állítólag Svájbcn keresztül intéztek az Egyesült-Államokhoz. A lap elmondja, 'hogy három héttel ezelőtt a német birodalmi kor­mány Hemhi György amerikai egyetemi ta­nár utján békeajánlcttot akart juttátní Wil­sonhoz. Quiddc müncheni tanár, a neves bé­kebarát ,akiről köztudomású, hogy gróf HeflUng kancellár1 meghitt embere, Van Dick hollandi pacifistával együtt felkereste Genf­ben Herront s azt mondta: — Egyenesen a német külügyminiszté­riumból, gróf Hertlingtől jövök, hogy egyen­gessem az utat a békekötésre. Ezután elbe­szélte Herronnuk, hogy a német birodalmi gyűlésen a békepárt 'fog felülkerekedni és Németország kész a következő feltétellek mellett általános béketárgyalásokat kezde­ni: ' ' 1. Elzász-Lotharingta telfes autonómiát kap azzal a feltétellel, hogv az általános 'bé­kekongresszuson Elzász-Cotiharingia szóba se kerüljön. 2. A német birodalom hajlandó Orosz­ország javára bizonyos enyhítő rendelkezé­seket tenni a breszt-litovszki békeszerződé­sen, de kiköti, hogv az általános békekon­gresszuson a breszt-litovszki békeszerződést ne is emlitsék. 3. A háború után nem szabad gazdasági háborút kezdeni és Németország visszakapja gyarmatait. .. Quiddc tanár haiigsuyozta, hogv a nyu­gati offenziva a németek végső erőfeszítése, amellyel ki akarják erőszakolni a békét. Her. ron az ajánlatra azzal felelt, hogy boszusau otthagyta 'Quiddet. A következő hetekben azonban az amerikai békebarátot valósággal elárasztották mindénféle ujabb javaslatokkal, még pedig nemcsak Quidde. hanem Solff né­met gyaomaíiigyi államtitkár is, továbbá Ballin egy barátja és egy német gróf, aki Németországban nagy szerepet visz. Berlin, má*ns 11. A Norddeutsdhe All­gemeine Zeitung irja: A Daily Mail újból foglalkozik a német offenziva kérdésével és közléseket tesz egy állítólagos látogatásról, amelyet Quidde 'tanár tett Merőn Genfben időző amerikai polgárnál Quidde állítólag a birodalmi kancellár és a német külügyi hi­vatal megbízásából 'egv megegyezéses béke tervezetét fejtette ki. Fe! vagyunk hatalmaz­va/annak a •,megállapítására, hogv Quidde ta­nárnak sem á külügyi hivataltól, sem a bi­rodalmi kancellártól az emiitett amerikai polgár elmére szóló semmiféle -megbízatása nem volt. (M. T. I.) ' Mackenserí átvette Ruprechi fróitör5hös!ő! a flandriai front füvezérletéí. Hága, május 11. Ideérkezett angol jelen­tések szerint Mackensen tábornagy, aki ed­dig a Balkánon működő haderők főparancs­noka volt. átvette Rupreclk bajor trónörö­kös hüdser)egcsoportja lelett a fővezérletét. A Vossische Zeitung genfi távirat alap­ján arról számol be, hogy az entente-vezé­rek Mackensennek a nyugati frontra érkezte után egy, a gorjifei áttöréshez hásopló ka­tonai bravúrtól tartanak. pszycfíologikus kísérleti estély® kedden és szerdán 14. és 15-én este fél 9-kor a Tisza-szálló nagytermében. Mindent líifalái! Mindent megmond! Mindent megfejt! Jegyek 2-10 koronáig Várnay L. könyvkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents