Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-12 / 109. szám

Szeged, 1918. május 12. DÉLMA G Y AR0Rf8ZAiG J(özgagdaségi krónika. — Uj szindikátusok: uj központok. — Az árvizsgáló bizottságok működése. — Az ipari termelés szervezése. — Irta: Bizony László, Budapest, 1918. május 11. A jó adai gazdakör indítványt terjesztett a Gazdaszövetség minapi közgyűlése elé: követelje ez — úgymond — a legerélyesebben az összes központok sürgős megszüntetését, mert a központok gondoskodásába már belepusztulunk. A jó adai gazdakör indítványa nem a legeisö, sőt legalább a századik e részben. A központok megszüntetését szorgalmazó kérelmek s feliratok azonban mindezideig hatástalanok maradtak s legfeljebb Ígéreteket kaptunk, amelyek mellett a központok zavartalanul virágzanak tovább. Legfeljebb még egy igen érdekes jelenséggel lettünk gazdagabbak, azzal nevezetesen, hogy a központok mellett legújabban egyre-másra alakulnak hatalmas „szindikátus"-ok, amelyek banktőke részvételével nyilvánvalóan a behozatali és kiviteli kereskedelem monopolizálását célozzák. A „Magyar-Ukrán kiviteli egyesülés" például nem kevesebb, mint hatvan millió korona alaptőkével az Ukrajnával meginduló kereskedelmi forgalomra tette rá a kezét, hogy az e téren kinálkozó üzleti lehetőségeket a maga, s a benne érdekelt egy-két nagybank és néhány cég számára biztosítsa. Ezenkívül van már „Magyar-Ukrán élelmiszer szindikátus," „Füszerkereskedők behozatali szindikátusa" szindikátust alapítanak a nagy vegyészeti gyárak stb. és hovatovább minden szakmának meglesz a maga szindikátusa, amelyben a nagytőke uralkodik és monopolizálja a kereskedelmet. Mondjam-e, hogy ezeknek az alakulásoknak voltaképen csak a neve uj, a lényege azonban a regi, hogy a központokról mintázottak, s a központok uj típusát jelzik, amellyel a nagytőke igyekszik a mai hatalmát és kivételes helyzetét állandósítani a béke idejére ? Ezt bizonyára a monopolisztikus alakulások megszüntetése után sóvárgó széles rétegek látják a legtisztábban. De nem tudom, azt is meglátják-e, hogy a szindikátusok képében jelentkező uj központok mennyivel nagyobb veszedelmet jelentenek még a ma fennálló központoknál is. Mert hiszen ezeket a háborús központokat a kormányzat hozta létre, működésűket rendeletek szabályozzák, s megvan a lehetősége legalább annak, hogy tevékenységük közvetlenül ellenőriztessék es irányittassék. A békeidők kereskedelmének monopolizálására készülő, s a szindikátusok neve alatt jelentkező uj központok azonban tisztára magánalakulások, a banktőke szabad hajtásai, amelyek semmiféle kormányzati ellenőrzés alatt sem állanak és szabadon tehetnek azt, amit akarnak ... Ez az, amiben joggal látunk nagy veszedelmet, amelynek az elharapozását a kormánynak kell megakadályozni. Különben a szindikátusok ugy agyonközpontositják a kereskedelmet, hogy el fog jönni az az idő, amikor visszasírjuk a jó adai gazdakör indítványát, mint emlékét azoknak az időknek, amikor még „csak" központok uralkodtak fölöttünk. Hónapok teltek el immár azóta, hogy az árvizsgáló bizottságok felállításáról szóló kormányrendelet megjelent, mindazonáltal az árvizsgáló bizottságok máig sem kezdhették meg érdemleges működésűket. Még csak most lesz egy értekezlet a vidéki árvizsgáló bizottságok elnökeinek bevonásával, amelyben megállapodnak a bizottságok működésében követendő egyöntetű eljárás tekintetében. Annak idején, amikor a kormány elhatározta ily bizottságok létesítését, nagy reményekkel néztünk az uj intézmények elébe. Oiy szervezeteket reméltünk ezekben, amelyek a zavart fokozó rendeletek helyett mindenütt az adott viszonyokhoz alkalmazkodva gyakorlati alapon fogják összeegyeztetni igyekezni a termelés* a kereskedelem és a fogyasztó közönség érdekeit, s ezen az alapon minden irányban jótékony hatást fognak gyakorolhatni a közszükségleti cikkek forgalmára. Nagy reményeinket azonban hovatovább elmosta az idő, s ma már csalódottan látjuk, hogy mig az árvizsgáló bizottságok, csak a papiroson voltak meg, addig az arak ijesztő ugrásokkal szöktek további magasságokba. S ma már a csalódásnak ezzel az érzetevei eltelve bizonyos egykedvűséggel nézünk az árvizsgáló bizottságok elkésett első érdemleges konferenciája elé. Szterényi kereskedelemügyi miniszter egy előterjesztéssel fordult a minap az Ipartanácshoz, amelyben közli, hogy az ipari termelésnek az állam ellenőrzése mellett való szervezése érdekében úgynevezett ipari szövetségek létesítését tervezi, amelyekben az egész érdekeltség képviselve lenne, s amelyeknek feladata volna a nyersanyag megfelelő elosztása a termelés versenykepességének fokozása egyes üzemek koncentrációjával, mások specializaiásával, tömegtermelésre alkalmas típusok bevezetésével, stb., végül pedig a bérviszonyok rendezése. Óriási terv ez, amelynek minden részlete rendkivüli megfontolást igényel. A célok, amelyeket ez a koncepció szolgálni kiván, kétségkívül közhasznúak s mélyreható fontosságúak, nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy e terv minden részletében az ipari tevékenység szabadságát vetjük kockára. Nem azt a szabadságot, amely a köz s kivált a fogyasztás érdekében korlátozható, hanem azt a szabadságot, amelyet az ipari individualitások egészseg s fejlődése és erőkifejtése érdekeben feltétlenül meg kell őriznünk. Ha ezt a szabadságot meg tudjuk óvni, akkor ám jöjjön az uj ipari organizáció s hozza meg — amit a legfontosabbnak tartok — elsőben a munkabérviszonyoknak tökeletes rendezesét, s a nyersanyag igazságos eiosztásanak garanciáit, s amit Szterényi is emiit: a kézárubehozatal megfelelő ellenőrzését. )sttshabmbh«baabaaktth9kamabaaeiime8kaasagmbía$tii>"Richíhofen hadnagy halálos szerencsétlensége. London, május 11. A Reuter-ügynökségnek a franciaországi brit hadseregnél levő tudósítója Jelenti, hogv Richthofen báró hadnagy, a legutóbb elesett kapitány öcscse, a Somme-völg.v fölött végzeit repülőútja alkalmával lezuhant és koponyatörlést szenvedeti. Nem vaíóüzinü, hogy valaha még repülni fog. A Wolff-ügynökség megjegyzyi, hogy más oldalról még nem érkezett meg e hir megerősítése. (M. T. I.) , ' Ujabb hajőeásüsyesztések a Fösd&özi tengeren. Berlin, május 11. A Wolff-ügynökség jelenti: Hivatalosan Jelentik: Buvárhajóink a Földközi-tengeren hat gőzöst és két vitorlást süllyesztettek el, összesen több mint 25,000 bmttotonnával. Az elsülyesztett hajók között volt a 2209 bruttotonnás Abero portugál gőzös, amely érc- és lószállitmánnyal haladt, valamint az 5643 bruttotonnás Nelbeok Hall an«ol szállító gőzös, amely nyilván municiót szállított, mert nyomban a torpedótalálat után hatalmas dörejjel felrobbant. , Uj tanterv lépett életbe a polgári fiúiskolában. (Saját tudósítónktól.) A polgári fiúiskolák közel negyven év óta nem jutottak uj tantervhez. A régi tanterv, amely nem alkalmazkodott sem a haladó élet követelményeihez, sem a pedagógia kívánalmaihoz, •még kevésbé az iskola céljához, igen súlyos helyzetbe hozta a jobb sorsra érdemes polgári fiúiskolákat. Ez a gondolat birta rá a közoktatásügyi kormányt, hogv uj tantervet léptessen életbe a polgári fiúiskolákban. Az uj tanterv szombaton érkezett le a polgári fiúiskolákhoz gróf Apponyi Albert volt közoktatásügyi miniszter aláírásával. Az uj tanterv, amely jelentős lépés a középiskoláknak •régen sürgetett egységesítése felé és céljának megfelelőbb alapokra helyezi a polgári fiúiskolákat, az alábbi főbb alapelveket tartalmazza. . A magyar nemzeti művelődés szempoutI jajból annyira jelentős polgári iskolának sokáig immár el nem odázható reformja — mondja a tanterv indokolása — a mai rendI kívüli viszonyok miatt, amelyek mindennemű gyökeresebb szervezeti változtatást legalább egy időre lehetettenné tesznek, nem vihető keresztül. Addig is azonban, amig nyugodtabb és az alkotó munkára alkalmasabb idő elérkezik, a polgári fiúiskolák mai szervezete mellett is okvetlenül gondoskodni kell arról, hogv ez az iskola feladatát, célját jelien tőségéhez' mért nagyobb eredménnyel szolgálhassa. A tanterv készítésénél és kibocsátásánál egyik főszempont az volt, hogy a polgári iskola gyakorlati irányit általános műveltséggel lássa el a tanulókat és hogy az uj tanterv alapján a középfokú - iskolákba való kölcsönös átlépés ne okozzon túlságos nehézséget és küllönösen a IV. polgári iskolai osztályból a középiskolai. V.- osztályba Való átlépés a latin, illetőleg a francia nyelvtől eltekintve ne ütközzék nagyobb-nehézségekbe. További 'szempont az volt, hogy a IV. osztály fölé épített V—VI. osztály magában is kikerekített egészei adjon. A nemzeti, a gyakorlati és az összefoglaló jelleg adia meg a hat osztályú polgári fiúiskola betetőzésé-, nek hármas szempontját, hogv az, aki a polgári iskola IV., illetőleg Vi. osztályát bevégezte, sokoldalú, gyakorlati irányú, befejezett és mindenekelőtt magyar műveltséggel hagyja el az iskolát. A tantervnek az egyes tárgyakra vonatkozó főbb intézkedései a következők: y A hit- és erkölcstan heti óraszama az eddigi egy óra helyett kettő lesz. A magyar nyelvnek és irodalomnak jut a legnagyobb óraszám. Nagy jelentőséget tulajdonit a tanterv a fogalmazásnak. A német-'nyelvi tanítás az első osztálytól kezdve heti 3—3 órában fog történni. A történelem elsősorban a magyar nemzet történetét kívánja ismertetni és csak vele kapcsolatban a yil igtörténélern legfontosabb eseményeit. A magyar történelmet a III. és IV. osztályban fogaik tanítani, tehát az eddigi egy év helyett két éven át. A földrajz sokat- nyer az uj tantervben. Uj mozzanat a III. osztályban a tengerek áttekintése és küllőn fejezet a IV. osztályban a katonai térképek olvasása. A számtan és mértan is nagyobb órássá mnal szerepel'és célszerűbb beosztást kapott. A könyvvitel és levelezés az V. és Vl.-ban önálló tartalomhoz jut az előző osztályokban való megfelelő dlőfcészitéssel. A növénytan, állattan, ásványtan, vegytan, természettan, élet- és egészségtani ismeretek, közgazdasági és ipari ismereték mind megfelelőbb szerebhez jutnak az uj tantervben. Az énekfl|ÉgZ £5 CEMENT állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen kívüli áron. • • • • VÉRTES miiíSAcég, Szeged* Paiiavieimutca 5. »z. Raktár: Tlszapálga udvar.