Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-08 / 105. szám

Szeged, 1918. május S. DffitiMíAÖ Y AROBSKA© Sürgősen gondoskodni kell a cipőrendelet Végrehajtásáról. (Saját tudósítónktól.) Az uj cipőrendelet tudvalévően már megjelent, a közönség azonban ez idő szerint teljesen tájékozatlan a felől, hogy május 15-ikétől kezdve hogyan fog cipőt kapni Szegeden. A rendelet szerint ugyanis közvetlen fogyasztóknak május 15•i kétől kezdve csak cipőutalványok ellenében szabad cipőt kiszolgáltatni. A cipőutalványokat pedig a közigazgatási hatóság vagy a hatókig ált^l felállított cipőutalvány kidili to helyek fogják kiállítani. Itt említjük meg a rendeletnek azt az intézkedését is, 'nogy nem fogyasztóknak cipőket már a rendelet életbelépésétől számítva, tehát május 4-ike óta csak a Népruházati Bizottság engedélyével szabad kiszolgáltatni. Eszerint tehát a közönség május 15-éig vásárolhat cipőt, de viszont a cipőkereskedők fogyasztási szövetkezetek, beszerzési csoportok, vagyis általában azok a vállalatok, cégek és egyének, amelyek cipőknek eladásával foglalkoznak, csak külön engedéllyel kaphatnak cipőt. Szükséges • tudni — mert-a továbbiak megértéséhez tartozik — azt is, liogy mindazok, akik cipőeladással foglalkoznak, kötelesek készletüket május 15-éig bejelenteni a rendelet életbeléptetésétől számított állapot szerint. A rendeletnek az az intézkedése, hogy a nem fogyasztók cipőket — már a rendelet életbeléptetésétől számítva — csak a Népruházati Bizottság engedélyével kaphatnak, Szegeden arra vezetett, hogy a rendelet megjelenésével — noha május 15-éig a közvetlen fogyasztók számára szabad a forgalom — a cipők kiszolgáltatását nyomban beszüntették. A rendelet megjelenésének legelső következménye tehát abban mutatkozott, •hogy a cipők kiszolgáltatását megvonták a közönség elől. A közélelmezési hivatal bőripari osztályában legalább igv történt, ahol a bőripari osztály azzal utasítja el a jelentkezőket, hogv a polgármester a cipők kiszolgáltatását további intézkedésig betiltotta. Értesülésünk szerint ez a tilalmat a bejelentési kötelezettség tette szükségessé, mert mint már emiitettük, a raktáron, levő készleteket a rendelet kihirdetésétől, tehát május 4-ikétől számitVa kell bejelenteni. De viszont miért engedi meg akkor a rendelet, hogy május 15-éig a cipők kiszolgáltathatók? Nem látjuk tehát a közönség érdekéből . teljesen indokoltnak, hogv a bőripari osztály a cipők kiszolgáltatását nyomban megszüntette, hiszen a rendelet intézkedik arról is. hogy a mérték után készült cipők a megrendelőknek (junius 30-áig kiszolgáltathatók, az utalványokat'kiállító hatóságnak való bejelentés mellett. Ezt a bejelentési kötelezettséget alkalmazni lehet -a május 15-éig kiszolgáltatható cipőkre is minden fennakadás nélkül. A rendelet szerint meg kell alakitani a városi népruházati bizottságot ís, mert ennek a szervnek kell majd megállapítani a cipőutalványokhoz szükséges igényjögosultságoí. A közönség ez idő szerint ne ni tud arról, hogv a közigazgatási hatóság a rendeletben megállapított keretek között milyen intézkedéseket szándékozik foganatosítani, hogy a készletek arányában és a szükségletnek megfelelően mindenki hozzájuthasson cipőhöz minél kevesebb utánjárás, "időveszteség és körülményesség nélkül és — ami fő — makszimális! áron. Május .15-ikétől kezdve' már igazán csak cipőutalvánv ellenében szabad cipőt kiszolgáltatni. Addig tehát föltétlenül meg kell. állapítani a cipőellátás módozatait és föl kell állítani a helyi elosztó és utalványozó szerveket. A rendelet helyes intézkedései a gyakorlatban célszerű hatósági beavatkozás nélkül köfmyen hatástalanokká lőhetnek. Úgyszólván minden a rendelet végrehajtásától függ. Hiszen elég keserves tapasztalatunk van már arról, hogv a rendeletek, amelyeket az uzsora és. visszaélések ellen kiadtak, a valóságban növelték az uzsorát és visszaéléseket. Mindent meg kell tenni, hogy ez a keserves tapasztalat a cipőrendeletnél ne ismétlődjék. H szegedi Lloyd-társulat akciói. — Erdély királyi biztosa a Maros szabályozásáról. - A készpénzforgalom csökkentése. — (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes; a Lloyd-társulat adott ujabb lendületet a Maros-szabályozás régóta pihentetett ügyének. 'Nemrégen pedig a kereskedelmi bizottság határozatából kifolyólag javaslatokat terjesztett be a Lloyd a posta vezérigazgatóságához a készpénzforgalom csökkentéséről. A Lloyd javaslataira a vezérigazgatóságtól a szegedi mozgalmat melegen méltányoló válasz érkezett. A Lloyd kereskedelmi bizottsága most a következő körlevéllel fordul ebben az ügyben a szegedi kereskedőkhöz: — Sajnos, mindnyájan tapasztalhatjuk a nagvl papirpénzíorgalom 'hátrányait. Valutánk megromlását, minden árucikk, megdrágulását vonta ez maga után, miután a forgalomban levő nagv papitpénztömeg folytán pénzünk vásárló ereje csökkent. Általános érdek, mindnyájunk érdeke, hogy ezen segítve legyen. Ennek egyik módja az, hogv a fizetések ne készpénzben, hanem esekkel vagy átutalás formájában történjenek. Ezáltal a készpénzforgalmat csökkenteni lehetne, minek következménye ismét az lenne, hogy egyrésze a forgalomban levő papírpénznek feleslegessé válván, vísszaözönlene az Osztrák-Magyar Bank pénztárába. Legalkalmasabb e cél elérésére a ni. kir. postatakarékpénztár intézményének igénybevétele, melyaiek utján bárki fizetéseit portó megtakarításával teljesítheti és követeléseit beszedheti. A postatakarékpénztár igénybevétele tehát nern jár anyagi megterheléssel, hanem még anyagi előnyöket nyu.it. — Kérelmeztük a postatakarékpénztárnál annak keresztülvitelét, hogv az adók és egyéb közterhek postatakarékpénztár utján legyenek befizet tetők, hcsv u vasúti utánvétek szinte postatakarékpénztár utján legyenek kiegyenlíthetők. Ha ezen kérésünknek hely adatik, a postatakarékpénztárt igényibevevő közönség sok időrabló ácsorgástól szabadul meg. —" Sajnos, szegedi kereskedőinknek és iparosainknak csak egy elenyésző' hányada vette eddig a postatakarékpénztár-intézményt igénybe. Ma pedig a készpénzforgalom apasztása céljából valósággal hazafias kötelesség, Ihogy ezt mindenki megtegye. Alólirott bizottság utolsó gyűlésében elhatározta, hogy ezen forgalom emelése céljából az összes szegedi kereskedőkhöz és iparosokhoz fordul azon kérelemmel, hogv .nyittassunk mindnyájan számlát a m. kir. postatakarékpénztárnál, vegyünk részt aitna'k csekk^ elearingforgalmában, fizetéseinket ily uton eszközöljük és aki nekünk akar fizetni, az ezen fizetést postatakarékpénztár utján teljesítse. — Nagy célok elérésénél Szeged kereskedelme és ipara mindig megállotta helyét, hazafias buzgalommal szolgálta mindig az ország érdekét. Ma, amidőn pénzügyi helyzetünk javításáról Van szó, ezen fontos közgazdasági érdekről, meg vagyunk győződve, hogy ebből -szinte kiveszi részét. A Maros-szabályozás ügyében legutóbb felterjesztéssel fordult a Lloyd Ugrón Gáborhoz. Erdély királyi biztosához. Erre a következő válasz érkezett: — A folyó hó 2-án kelt hozzám intézett felterjesztésükre válaszolva értesítem a tisztelt Elnökséget, hogy egyik legfontosabb feladatomnak tartom az iparfejlesztés szempontjából olyannyira fontos .viziközlekedési fejlesztést. Epen ezért nagy örömmel olvastam a felterjesztés mellékletén foglak érdekes fejtegetéseket. — Magam is meg vagyok róla győződve, hogy Erdély közgazdasági fellendülése, szempontjából a Maros szabályozása, illetve hajózhatóvá tétele egyik legfontosabb feladat. — Epen ezért a kérdést legnagyobb jóindulattal kezelem és rajta leszek, hogv mihelyt a közállapotaink megengedik, a szóban forgó kérdést napirendre tűzzük és az lehetőleg az összes érdekeltségek érdekeire tekintettel oldassák meg. Bécsi lapok a királyi kéziratról. Bécs, május 7. A reggeli lapok behatóan foglalkoznak a Wekerléhez intézett királyi kézirattal, melegen üdvözlik Wekerlét és| kedvezően itélik meg missziójának kilátását, A Fremdenblatt vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és többek között ezt irja: — A királyi kézirat Wekerle miniszterelnöknek már előre megadja a felhatalmazást a képviselőház feloszlatására, tehát vagy kompromisszum jön létre a parlament jelenlegi többségével és Wekerle fáradozásai első sorban ebben az irányban fognak mozogni, vagy az országra apellálnak, hogv aZ döntsön a választójog kérdésében, mert a választójog további kitolást nem tűrhet meg. Különös véletlen, hogv úgyszólván egyidejűleg száll síkra ugy Poroszország, mint Magyarország a nép legszélesebb rétegei politikai jogainak kiszélesítéséért és hogy ugy Berlinben, mint Budapesten a legmértékadóbb helyen az uj választásoknak a kiírását határozták el a háború dacára. A történelem! azt mutatja, hogy a választójogi mozgalmak,, ha egyszer megindulnak, nem tarthatók fel; különösen akkor nem, hogyha legfelsőbb helyről tésznek ígéretet a népnek arra. hogy aktiven részt vehet majd a politikai életben, A lap cikkét igy fejezi be: —; Wekerle miniszterelnöknek nagy, tehetsége, amely különösen a tárgyalások vezetésében és az ellentétek kiegyenlítésében fog megnyilatkozni, a legalkalmasabb férfiúvá avatják őt, hogv kompromisszumot hozzon létre Tisza István gróffal. A Reichspost különösen a királyi kéziratnak azt a részét emeli ki, melyben a király már előre megadja a felhatalmazást a képviselőház feloszlatására és az uj választások keresztülvitelére. Többek között a következőket irja a lap: — A magyar választási rendszer olyan, 'hogy mintíen kormánynak, amely éppen a hatalmon van. lehetővé teszi, hogy ellenfelét a falhoz szorítsa, és ha egy. kormány a választójog jelszavával indul a küzdelembe és azzal, hogv a király által kívánt népjogokat hozza és ellenfelei az alkotmány demokratikus kiterjesztésének ellenségei, a hatalom mellett még a népszerűséget is a maga oldalán találja. Tisza István gróf és barátai most magukba fognak szállani, mert az uj választásoktól nem várhatnak mást, mint véreséget. A Neue Freie Presse azt mondja: -r.A válságot siettette a kiilügytuiftis/• •tóriumban történt változás és erre vezetendő vissza a királyi kéziratnak az a része, a mely arról beszél, hogv a magyar kormány törvényes befolyása a közös ügyek vezetésére sértetlenül biztosítva' marad. •Cikkét .igy fejezi be: — A 48-as alkotmány párt egv csoportja ragaszkodik a Vázsonyi-féle javaslat lényeges pontjaihoz és attól tart, hogy az eredeti