Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-05 / 103. szám

atuustiacmttus Miért késik a tisztviselők adósságának konvertálása. &z«ged, 1918. május S. A magyar tisztviselők évfordulóját ünneplik Serényi volt kereskedelemügyi miniszter ama nagy elhatározásának, hogy az adósságaikat konvertáltatni fogja. Az ünnepi érzéseket ugyan megzavarja kissé az a nem várt körülmény, hogy egv esztendő innenonnan elmúlt, azonban az adósságok még nem konvertáltattak, hanem ellenkezőleg, csak növekedtek. Tetemesen megnövekedtek Mert az eladósodott embernek megvan az á szerencsétlensége, hogy fizetési kötelezettségeinek csak ugy bir eleget tenni, ha ujabb adosságot- csinál. Már pedig ma, a háború negyedik esztendejében egy eladósodott tisztviselő kitől és hol kap hitelt? Ott, ahol uzsorakamatokat kell és kénytelen fizetni. Es megfizetik az uzsorakamatokat, mert az élet kegyetlen. A fizetés minden pótlékával koldusalamizsna ezekben a rettenetes árakkal tömített időkben és élni kell. A tisztviselők nem mehetnek el lopni, rabolni, tehát adósságot adósságra halmoznak. Kénytelenek vele, 'bármennyire, is torzadnak az azzal járó •nyomorúságtól. Valami nagyon csak elejében örültek a konverzió hírének, akkor, amikor arról volt szó. hogy a konvertálás 2—2 és fél százalékos lesz. Később már 4 százalékról és, ma már 6—6 és fél százalékról beszélnek. Kétségtelen, hogv a 11—14 százalékokkal szemben enyhülés a 6-6 és fél százalékkal való konvertálás, azonban az eladósodott tisztviselők ' maguk tudják és érzik legjobban, hogy a konvertálás utján felszabaduló száza/ók-különíbözetek csak átfutó könnyebbülést , szereznek részükre, mivel a havonta e címen kiijáró 20—30—50 koronák csak arra lesznek jóik, hogy az egy-év cta megnövekedett ujabb adósságok kamatai leljenek fedezetet. íiogy mily természetű adósságok kerülnek konvertálás alá. még nem került nyilvánosságra. A törvényjavaslat azonban a pénzügyminisztériumban már készen van. Hogy mikor kerül parlamenti tárgyalásra, az bizonyltalan, mint minden fontos ügy siorsia ebben az országban. Pedig a Pénzintézeti Központ állítólag nagy apparátuss al fogna a konvertálás végrehajtásához, hisz egy külön osztályt is szervezett e célra. Az ügy tehát a törvényhozási felhatalmazáson múlik. No, de ami késik, nem mn'ik. Csak egy kicsit. Addig, amíg a tisztviselők még jobban elaidósodnak. Ez nem okoz további gondot a konvertálást megindító köröknek. Az ut el van simítva., Lehet rajta csúszni lefelé. Aki •nagyon csúszik, azt felfogja a Pénzintézeti Központ, persze csak ugv. ha a fizetése 50 percentje legalább is letiltható a konverzió céljaira. Ha nem, hát nem. Elvégre látjuk, hogy az intéző köröknek nem érdeke, hogy egy adósságok nélkül, boldogan élő tisztviselői társadalom mozgassa az államgépezet kerekeit. Ez baj lenne. A nyomorúság ugyan is a szolgaiasság kötőféke és a tisztviselők valóban rövid porázon vannak tartva. Ezért nem sürgős a konverzió sem és azért nem naszórások, naturaléknak SzemfényVeszts csalétkül való Iobogtatása és a hazafias ér zésre való apellálás után az előadás uihóí kezdetét veszi . . . Oh, de szép is a magyar tisztviselői élet! Akik benne vergődnek, ka cagni szeretnének fölötte, de nem mernek Bolond dolog az élet és az emberek épehnésürgős a tisztviselők mozgalmaival kapcso- ! .iüeknek szeretnek látszani, pedig hány tiszt" latos fontos kérdések elintézése sem. Igérés, viselő áll az őrület szélén. És még egyre biztatás, halogatás, kormányválság, újból de- I késik a konverzió is. Hát még a többi eny, putációzás, aztán megint Ígéretek, megfon- i hülést nyújtó, nagy függő kérdés? tolások, jóakaratú váifveregetések, alamizs- ' saitaamaMBsaaaMiitgaMSEssgggg Megjelent az uj cipőrendelet. — Életbelépett a clpéjeggrencfszei*. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap szombati számában végre megjelent az ui •cipőrendelet, amelynek intézkedései — ha szigorúan alkalmazzák azokat — alkalmasak arra, h.ogv megfékezzék a már tűrhetetlen cipőuzsorát és rendet teremtsenek a cipőellátásban. A cipőszükséglet megállapítását a városi népruházati bizottság fogja intézni. A rendelet szerint készbőrfeldolgozó üzemek (vállalatok, cégek, egyének stb.) a birtokukban levő és az ezután hozzájuk kerülő mindennemű bőrt és hulladékot csak a Népruházati Bizottság cipőosztály'ának rendelkezései szerint dolgozhatják fel. Ez a rendelet kiterjed a cipőgyártással rokon ipari szakmakra is. Készbőrnagykejeskedők bárminemű borkészletüket csak a Készbőrközpont által megjelelt cégeknek adhatják el. Készbőrkiskereskedők május 15-től kezdve bőröket és hulladékokat csakis az illetékes törvényhatóság első tisztviselője, vagv az általa kijelölt hatóság vásárlási engedélyével (bőrutalvány) adhatnak el és csakis az utalványban megnevezett iparosnak, cipőgyártó vagy javító üzemnek stb. A cipők eladása és vásárlása május 15től kezdve, akár ui. akár ócska állapotban csakis az emiitett közigazgatási hatóságok, illetve megbízásúikból eljáró szervek vásárlási engedélye (oipőutalvány) alapján történhetik. Mérték után megrendelt cipők, de csak ha már munkában vannak, még junius 30-ig rendelőknek kiszolgáltathatok, azonban a megrendelők névsora a hatósággal május 20jg közlendő. Nem fogyasztóknak cipőt és cipőfelsőrészeket a rendelet életbeléptetésétől kezdve csakis! a Népruházati Bizottság engedélyéve! szabad kiszolgálni. (Nem fogyasztók alatt beszerzési csoportok, szövetkezetek, kereskedők, jóléti intézmények stb. értendők.) Gipökészletek birtokosait a kereskedelmi miniszter meghatalmazottja arra kötelezÖzv. Sanics Józsefné, szül. Bazsó Erzsébet ugy a maga, mint gyermekei: Anna, Erzsébet, József és Ferkó nevében fájdalommal jeli lenti, hogy 1916. szeptember 20-án az olasz harctéren 46 éves korában |Í hősi halált halt férje, ics József temetése Szegeden, a Bocskay-utca 5. számú gyászházból május 5-én délután 5 órakor lesz. A megboldogultat gyászolják még testvérei: Sanics György, Ferenc és Anna, valamint sógornői és sógora Laki József. heti, hogy készletüket az általa megjelölt hatóságnak, jogi személyitek vagy cégnek maximális áron azonnal átadják. Cipőgyárak és cipőnagykereskedők készleteiket 'legkésőbb május 15-ig részletezve bejelenteni tartoznak. A cipőszükséglet megállapítását és biztosítását minden törvényhatóságban vármegyei, illetve városi népruházati bizottság intézi. Cipőt csak oipőutalvőnv ellenében lehet venni, vagy rendelni A cipőublvánvhöz való jogosultságot a törvényhatóság első tisztviselője, illetve az általa kirendelt hatóság (főszolgabíró. szolgabíró, elöljáróság) állapítja meg. Csak annyi utalvány állitható ki, ahány cipő elkészítéséihez az illető hatóság körzetében készlet van. Cipőutalványok iránti kérelmet elkészített nyomtatványeken a hatóságnál kell előterjeszteni. A "cipőja vitások eszközlését a törvényhatóság első tisztviselője hatósági engedélyhez köthető Ma ez megtörténik, javítást csak cipőjavítás1 utalvány alapján szabad végezni. A magáné* kuá! levő cipőkészleteket a törvény .ha tósó első tisztviselője bármikor öszszeirhatja. Férficipőket ezentúl legfeljebb 13 centiméter, női cipőket pedig legfeljebb 16 centiméter magas szárral szabad készíteni. Cipőt venni és eladni csak a rendeletben megállapitcít árakon szabad. A cipőgyárak és oipőnag kereskedők készletüket junius hó elsejéig, a kiskereskedők pedig készletüket legfeljebb junius 30-ig a régebbi maximálisárak alapi i árusíthatják. Az uj maximális árak. amelyeknél drágábban senki sem adhat el és senki sem vásárolhat, a következők: Gvúri üzemben készült cipőknél: Férfi munkáscipő (három minőségben) 54—56, női munkáscipő 'kicsinyben (háromféle minőségben) 51—57—63, fűzős férficipő kicsinyben 68.25 és 77, férfi félcipő 64.50- 73.25, női cipő, nrgasszárii 67.75 —74.50, női félcipők 62—70.75, gyermekcipő magasszáru (szám és minőség 5im kmmmmm szerint) 37.20 —60.75, gyermekfélcipő, ugyanígy 34.75— 58.30 korona. Kisipart soknál mérték után rendelt, teljesen bőrből készült, varrott cipők maximális ára kicsinyben való eladásnál (háromféle minőségben) a következő: Förficipö, magasszáru 140 - ! 50- 165. férfi félcipő 130 -140— 155, női cipő, magasszáru 135-145—160, női félcipő 125—135—150, szeges cipők, magasszáruak 120 -130- 145, félcipők 110— 135 korona. Cipőjavitásokért követelhető legmagasabb árak a következők: . „ v Fejelés talpalással együtt bármely cipőnél 38, varrott cipőknél 46 korona, gyermekcipőknél 30, illetve varrott gyermekcipőknél 38 korona. Harmincas számnál kisebb cipőknél 25 korona. Csak talpaiásnál szeges férficipőnél 10, varrottnál 14, szeges női cipőnél 9, varrott női cipőnél 13 korona. Férfisarokjavitás 4. női sarokjavitás 3 korona 80 fillér. Gyjermekcipötalpalás harminc szám fölött _ 8, harminc számnál kisebb 7 korona. A már javításba adott, de még haza nem szállított cipőknél csak a rendeletben előbb említett árakat kell fizetni, illetve a cipész ezen áraknál többet űiésí ükkor sem követelhet, ha a