Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-24 / 119. szám

Szeged, 1918. május 94. dffilmmly ajsgjhs&aoi Windischgraetz herceg a közélelmezési feladatokról. — Lefoglalják a termést. — A rekvirált gabonából Ausztria nem kapott. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtökön ülést tartott Szász Károlv elnökiésével. Az elnök jelentette. hogy Durvái Fülöp képviselő csütörtökön hajnalban - meghalt és megemlékezett Mádi-Kovács János elhunytáról is. A két képviselő elhunytával megüresedett a szászsebesi és a paksi mandátum. A két kerületben a törvényes határidőn belül meg lesz az uj választás. Wekerle Sándor miniszterelnök beterjesztette a kormány ez évi jelentését a kivételes hatalom igénybevételéről. A jelentést a (közigazgatási és igazságügyi bizottság elé terjesztik. Ezután harmadszori olvasásban elfogadta a képviselőház a jövedelmi és vagyonadóról/szóló törvényjavaslatot. A vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett ezután. Bakonyi Samu előadó ismertette a javaslatot és többek közt közölte a Húzza!, hogv a hírlapírók nyugdíjintézetének kére!-' me folytán a hasonló.intézetek csak 2 százalék illetéket fognak fizetni a nekik'juttatóit ingatlan adományok után, mig az ingó ajándékok illetékmentesek lesznek. Az előadó beszéde után a Ház a javaslatot vita nélkül általánosságban és részleteiben is -elfogadta. Az elnök ezután tiz perc Szünetet rendelt el. Szünet után herceg Windischgraetz Lajos közélelmezési miniszter állott szólásra. Felszólalását azzal kezdte, dr. Seidler osztrák miniszterelnök nemrégiben az osztrák •agráriusok küldöttsége előtt közös élelme-' zési területről tett nyilatkozatot. Erre a nyilatkozatra reflektálva kijelenti, jhogy ez idő szerint sem a magyar kormány részérő!, sem a monarchiának külügyi szervei részéről semmi néven nevezendő oly kötelezettségét nem vállaltak, amelyek a jövő évi termés mikénti feihasználására vonatkoznak. Azoknak a tárgyalásoknak, amelyek most fo-ynak a köZbonti. hatalmak közt, az a célja, hogv a szövetséges államoknak, a jövő gazdasági évben való madálytalan élelmezését minden téren biztosítsák. Ezek a megbeszélések már' azért is szükségessé váltak, mert a ke!ef; béke tejesen iv viszonyokat teremtett a központ: hatalmak gazdasági életében. Amennyiben közös élelmezési területtől beszélhetne, az tisztán Közép- és Kelet-Európára vcnatkozhatik. Ebből a szempontból illetve a inegvuoozott földrajzi helyzetből kifolyólag kell, vizsgálni ezt a kérdést, annál is inkább, mert a kormány most áll döntő e'határozás előtt. Ugy találja, hogyha fétigTmeddig szerencsés időjárási % szonvok mellett, aránylag tekintélyes feleslegekkel rendelkezünk, kivitelűn Sket gazdasági előnyökre kell kihasználnunk. E téren érvényesíteni akarja a kereskedelemügyi és pénzügyi szempontokat is. Ez évben tapasztalhatták, hogy csak arra lehet számítani, ami már le van foglalva. Mivel ez az eset nem állott fenn. kénytelen volt rekviráltatok Tartozik annak a kijelentésével, hogv a háború első éveiben Ausztria egyenlő mértékben szabályozta volna közellátását, amint az Németországban és •részben nálunk is történt, odaát nem lettek volna nehézségek és bajok. Németország aránylag csekély , termésével a legszigorúbb rendszabályok bevezetésével biztosította szűk, de amellett rendszeres ellátását. Ausztria kellő rendszer bevezetése hiján állandóan éhezett és Magyarország feleslegei dacára, nemcsak hogv feleslegeit nem tudta értékesíteni, de időnként még saját lakosságának egy része is nélkülözéseknek volt kitéve. Az •elmúlt gazdasági év elején a termesnek kellő mértékben való leL. foglalását elmulasztottuk. Ez a mulasztás azonban részben tárgyi okokra is vezethető vissza. A mult év junius 22-én a termés zár aiá vételére vonatkozó kormányrendelet nem számolt a cséplőgépnél való lefoglalás gyakorlati kellékeivel. A rekvirálásokról szólva felemlíti, hogv azokra szükség volt és annál is inkább energikusan és katonai asszisztenciával kellett ezt lefolytatnia, mert igv sikerülhetett a közellátás szükségleteit legalább félig-meddig biztosítani. Ez az eljárás nem mehet végbe súrlódások nélkül. A maga részéről azonban az igazságtalan rekvirálás ellen emelt panaszokat orvoslás nélkül soha sem hagyta. A* katonai fekvirálást mindenütt a szabad felajánlásra vonatkozó felszólítás előzte meg. Azokért a terhekért, amelyek a rekvirálás folyamán a községek lakosságát érték, a jövő évi termés lefoglalásánál kártalanítani fogja őket, még pedig olyan módon, hegy minden beszolgáltatott gabona után a községek egy koronát kapnak. Többen szóvá tették, hogy a bevégződött rekviráfások Ausztriának, avagy a cseheknek érdekében történtek volna. Kijelentheti, hogy az általa végrehajtott rekvirálás az ország és a hadsereg szükségleteinek kielégítése végett vált szükségessé. Ha feleslegesek lettek volna, azokat szívesen szolgáltatta volna ki Ausztriának, sajnos azonban, ez nem történhetett meg. Megállapítani kívánja, hogy a maga részéről Ausztriával semmiféle megállapodást, sem gabonaszállitásra, sem más élelmiszerek szállítására nem létesített, magáévá tette és fentartotta hivatali elődje álláspontját. A jelenlegi élelmezési helyzetre vonatkozólag azt a kijelentést teszi, hogy az ország közszükségleteinek fedezése és az ellátatlan lakosságnak élelmezési cikkékkel való ellátása, a mostani gazdasági év végéig nagyjában biztosítottnak tekinthető. A májusban befejezett országos rekvirálás 6,200.000 métermázsát eredményezett a mult évi 6,300.000-e! szemben. A hadsereg ellátására junius 15-ig még körülbelül 500Ö vagon gabona szükséges. Ennek előteremtésére ujabb áldozatot kell hoznunk. A jövőben az általa követendő élelmezési politikának egyik főirányelvéül a kompenzációt kívánja tekinteni. Ha Ausztria feleslegeinkre van utalva, akkor a gazdaság! életünk nélkülözhetetlen szükségleteit az osztrák ipartermelés fedezze. A jövő gazdasági esztendőben élelmezési politikájának két irányelve lesz; az első: fedeznünk kell a városoknak, az ipartelepeknek, a törvényhatóságok ellátatlan lakosságának szükségléteit, a másik: hogy fedeznünk kell a küzdő hadak élelmezési szükségleteit. Ezt csak ugy érheti el, ha a jövő gazdasági év egész termését gazdasági kezelés céljából kézhez veszi Az átvételt közvetlenül a cséplőgépnél eszközlik. Az ellátatlanok és a hadsereg szükséglete és egyéb felesleg államilag fog tároL tatni. Végezetül kitér arra a kérdésre is, amely nem tartozik tárcája körébe, azonban ma első sorban foglalkoztatja politikai életünket. Sok szó esett arról, hogy a választójogi javaslat elintézése összefüggésben áll a közelmúltban lefolytatott rekvirálásokkal. A választójogi javaslat 4s a rekvirálás között összefüggés nincs. de igenis legszorosabb összefüggés van az élelmezési viszonyok és az országban uralkodó közállapotok között. Még két igen nehéz és esetleg nélkülözéssel teljes hónap előtt álllunk. Ennek a leküzdése csak akkor lehetséges, ha félretéve minden politikai és pártérdeket. összefogunk a nagy feladatok tejesítésére. Az ország társadalmi rétegeit lehetetlen épp most mélyen fekvő viszályba belevinni. (Napirendi vita. > A közélelmezési miniszter beszéde utáit Szász Károly elnök jelentette, hogy Fényes László sürgős interpellációra kért engedélyt a hadsereg élelmezése kérdésében. Az engedélyt nem adta meg. Kérdi a Házat, hogy megadja-e. A Ház nem adott engedélyt Fényesnek interpellációja elmondására. Az elnök javasolta ezután, hogy a Ház holnap délelőtt tiz órakor tartson ülést, és annak napirendjére a már letárgyalt javaslat harmadszori olvasását tűzze ki. Gróf Károlyi Mihály azt javasolja, hogy a legközelebbi ülés napirendjére a közélelmezési miniszter beszédét tűzzék ki. Gróf Tisza István; A lényegre nézve, hogy a közélelmezési kérdések a Házban megvitattassanak, nincsen kifogása, de annak nincsen értelme, hogy ezt a beszédet napirendre tűzzék. Arra lesz alkalom a kormány jelentés tárgyalásánál. Kéri, hogy az elnök javaslatát fogadják el. Felszólalt ezután még gróf Batthyany Tivadar, aki csatlakozik Károlyi! indítványához. Majd Wekerle miniszterelnök emelkedett szólásra. Közölte, hogy 20-án. már véget értek a rekvirálások, tehát már zaklatásban nem részesülhet. A kormány nem térhet ki a bírálat elől, de arra lesz alkalom a kormányjelentésnél. Lehet tárgyalni javaslatokat, indítványokat, de miniszteri beszédet nem. Ha interpellációra adott válaszról volna szó, akjíor lehet'séges lenne. Fényes: Én kértem engedélyt, de nem adtak. Wekerle: A képviselő urnák eszébe jut reggel, hogy ő ma interpellálni akar, azonnal jelentkezik az elnöknél és sürgős interpellációt jelent be. Fényes többször indulatosan közbeszól, mire az elnök indulatosan rendre utasítja. Wekerle: A képviselő urnák is lesz alkalma, hogy hozzá szóljon a kérdéshez, kívánja, hogy akkor beszédének legyen majd gyakorlati haszna is. (Derültség.) Az elnök napirendi indítványát ezután a Ház elfogadta. A német külügyi államtitkár beszéde a román békéről. Berlin, május 23. Kühlmann külügyi államtitkár tegnap este a berlini kereskedelmi és iparkamarában nagv közönség jelenlétében előadást tartott a román békéről. Fejtegette a béketárgyalások nehézségeit, melyeket a Romániában történt miniszterváltozás és Czernin gróf visszalépése, valamint az a körülmény komplikált, hogyi koalíciós béke megkötéséről volt szó. Ebben az összefüggésben ismertette a dobrudzsai kérdést és az Ausztria és Magyarország javára szolgáló határkiigazitást. Megállapítja, hogy Németországnál földrajzi helyzeténél fogva területi kérdések nem jöhettek számításba, de jelentős gazdasági előnyöket vivott ki magának. Megállapodás jött létre' a dunai ut bőséges, használata, a zavartalan vasúti íorgaiom és a biztosított tranzitforgalom dolgában, valamint a kábel- és távirószolgálatra vonatkozólag is, de garanciákat kaptak arra is. hogy Románia a gabonanemüeknek és más terményeknek, továbbá az olajnak azt a mennyiségét leszállítja, amire képes. Ezután rámutatott az államtitkár arra, hogy a bukaresti tárgyalások a szövetségesekkel, különösen Ausztria-Magyjarországgal teljes összhangban folytak le és a megegyezés a jövőben is alapja lesz a balkáni és az azon túlmenő német gazdasági politikának. (AJ. T. !.)