Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-10 / 82. szám

•» Titkos államtanács Párisban. GENF, április 9. A nyilvánosság előtt eltitkolt államtanácsot tartottak Poincaré elnöklésével. A tanácskozáson a kabinet valamennyi tagja részt vett. Elterjedt hirek szerint főképen azon intézkedések kerültek szóba, melyek Amiens elvesztésének esetén válnának szükségessé. Poincaré állítólag a mellett foglalt állást, hogy a kormány tekintet nélkül a közhangulatra, költözzék el Párásból. Clemenceau ezt ellenezte. Bolo pasa kivégzését elhalasztották. ROTTERDAM, április 9. Bolo pasa kivégzését ismét elhalasztották, mert még fontos közölni valója van. PÁRIS, április 9. (fia vas-jelent és.) Ignácé katonai igazságügyi államtitkár a kamara folyosóján kijelentette, hogy a kormány nem tagadhatta meg a katonai igazságszolgáltatás ama kérését, hogy Bolo basa kivégzését halasszák el, miután a haditör vényszék elnöke közölte, hogy az elitélt leleplezései, azok igaz volta szempontjából felülvizsgálandók. Párisban tüntetnek Poincaré és Clemenceau ellen Genf, április 9. Nyugatsvájci lapok párisi jelentése szerint a francia fővárosban a Rue de l'Operán és a Place du Concordeon Poincaré és Clemenceau ellen nagy tüntetések voltak. Angol lapok m kormány ellen. ROTTERDAM, április 9. A Manchester Guardian követeli a Vladivosztokban partraszállitott csapatok gyors visszavonását. Ugyancsak ennek jelentik Londonból: — Az angol alsóház megnyitásának első hete viharos lefolyású lesz. Az ellenzék balszárnyának az a szándéka, hogy erős harcot indit a katonai szolgálati korhatár felemelése ellen. A Daily News vizsgálatot követel azon eseményekre vonatkozólag, amelyek a franciaországi vereséget megelőzték. Aí Morhlng Post a kormány lemondását követeli. Az irek az általános védkötelezettség ellen. Köln, április 9. A Köhiische Zeitung közvetett uton szerzett értesülése szerint az az angol kivánsásK hogv Írországban bevezessék az általános védkötelezettség^:, az ir nép körében a legnagyobb ellentállásra talál. Dou>in képviselő kijelentette, hogv az ir párt az utolsó leheletéig küzdeni fog a védkötelezettség bevezetése ellen. Hogv a sinnfein mozgalom mennyire elterjedt, bizonyltja, hogy már saját.J*.likaturát is létesítettek. A legújabb hajóelsülyeszfések. Berlin, április 9. A Wolff-ügynökség Jelenti: Tengeralattjáróink Anglia keleti partjainál a La Manche-csatornában és az írtengeren ujabban öt gőzöst és négv angol halászjárómüvet semmisítettek insc húszezer torina tartalommal. A megtorpedózott hajók mind fel voltak fegyverezve és erősen meg voltak rakva. Ki®ösen értékes volt a rakormánva egy hatezer tonnás száUifógözösnek. Főrésze volt a sikerekben Hundius kapitánynak. A tengerészet! vezérkar főnöke. 1 MÜMAÖYAKOÍISZAS Vilmos császárnak felajánlják a flandriai hercegi rangot, AMSTTRDAM, április 9. A flandriai tanács egy küldöttsége legközelebb a német főhadiszállásra megy, hogy Vilmos császárnak felajánlja a flandriai hercegi cimet. Hefffertch a német millfartzmusról SÍiuftMit. április 9. ftetthrích álkmminiszter tegnap beszédet mondott a hadikölcsöni érdekében, A nyolcadik csatának — mondotta, — melyre most gazdasági téren készülünk, hatalmas sikerrel kell végződnie, mint seregeink csapásainak. Ellenségeink; nem' tudnak mást, mint foMon ismételgetni a régi legendát a német militarizmusról. amelyet meg kel] semmisíteni. Németország évszázadokon át Európa .csatatere volt "V c-ak a német militarizrmisnak, fegyelmezett néphadseregünknek köszönhetjük, hogv ma Németország nem vált legázolt füstölgő harcterévé ellenségeinknek, hanem azoknak az országoknak földje lett azzá. melyeknek szoldateszt'áia annak ideién a mi területünkön tobzódott. Ha Anglia nem avatkozik bele a szerb-magvfer-osztrák konfliktusba, nern lett volna világháború. A mi békés fejlődésünk megakasztásn vezette Nagvbriíanniát. mert az angol világuralom gondolata, ellenkezik egv feltörekvő Németországgal. Anglia egyszer és mindenkorra be akar minket gyömöszölni kontinentális helyzetünk, korlátaiba. Az 1918. évi Somme-csata megadja a választ azokra a reményekre, melyeket az ellenség as. 1916, évi Somme-csatához fűzött. Lloyd George 'meggyőződhetett arról is. hogv pénzügyi téren is messzehordó ágyúink vannak, mert a német nép gazdasági legyűréséhez az antant pénzes zsákjai nem elégségesek. Meghiusuli oSasi kísérlet BUDAPEST, április 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Judikariákban az olaszoknak" egy rajtaütés! kísérletüket meghiúsítottuk. A VEZÉRKAR FÖNÖKE Offenzívát várnak az olaszok Tirol felöl. Genf, április 9. Az olasz és a francia lapok nagy része napról-napra foglalkozik a mi offeri'zivánk eshetőségével. A jelentéseken félreismerhetetlenül az aggodalom érzése vonul végig. Abban is nagyrészt megegyeznek, hogy az offenziva Tirol, illetve Trient felől várható. A Secolo többek között azt irja, hogy az olaszokkal szemben összesen 60 hadosztályunk áll- 300 kilométeres fronton. A csapatokat Trient vidékén vonjuk öss'ze, mert onnan irányithatók Iegkönnyebben azok felé a pontok felé, amelyek mint a támadás kiinduló pontjai tekintetbe jönnek. Boroevics kinevezése ugyan ara engedhetne következtetni, hogy védekező szándékaink vannak, viszont Conrad jelenlétéből támadásra lehet következtetni. Konradnak a két legkiválóbb tábornok van alárendelve, Kövess és Krobaíin tábornagyok. Nem valószinü, hogy az offenziva hamarosan megindulna, de ha sor kerül rá, Déltirol hegyeiből fog kiindulni. Az a hiedelem, — irja végül a Secolo — hogy az osztrák-magyar hadsereg fegyelme megla'zult volna, helytelen. A katonák jól táplálkoznak, jobban, mint a polgári lakosság. A'Z Echó de Paris szerint a tüzérség nagy megerősítéseket kapott, úgyszintén a gyalogság is. Több hadosztály a román frontról útban. Szeged, 1918. április 10. " van. Ugy látszik, hogy a felvonulás be vari fejezve, amire abból lehet következtetni, hogvy az eddigi utazási taillmat polgári egyénekre vonatkozólag az Innsbruck— Trient-i vonalon megszüntették. L ÍEC3 UJ AíB B» GENF: A svájci sajtóiroda jelentése szerint Bratianu és Take Jonescu a francia katonai misszióval" elhagyták Jasit és Fram claországba utaztak. KONSTANTINÁPOLY: A főhadiszállás jelenti: Török csapatok heves harcok után elfoglalták a Kaukázusban Van városát. BUKAREST: Gróf Czernin osztrákmagyar külügyminiszter ma reggel ide érkezett. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti:' A franciák nehéz tüzérségének tüze alatt levő Nóyon székesegyháznak belseje teljesen elpusztult. A város képe egészen olyan, mint az angolok által elpusztított St. Quentiné. A legtöbb ház romhalmazzá változott. A franciák nem csupán a városba vezető utakat lövöldözték, hanem tervszerüleg lövöldözték a várost is. BERLIN: A kancellár ma este néhány napi tartózkodásra a nagy főhadiszállásra utazott. ROTTERDAM: Churchill hosszabb beszédben rámutatott arra, hogy a nyugati fronton most folyó küzdelem az angol hadianyag-állományban belájtháttatlan hézagot teremt, amelyet csak megfeszített munkával lehet pótolni. Ha bizonyos elemek megtagadnák a munkát, borzasztó veszteség fenyegetné az angol lőszerpótlást és az egész angol ágyuparkot. PÉTERVÁR: Trockij pétervári ezredekből és vörös gárdistákból sereget állított össze és 9000 embert már útnak indított, hogy betörjenek Finnországba. A csapatokat angol tisztek vezetik és angol munícióval látták el őket. 4000 orosz már átlépte awíinn határt. Trockijnak az a szándéka, hogy minden áron visszaszerezze Finnországot, ezért egyezett meg az angolokkal is. STOCKHOLM: Az orosz kormány elhatározta, hogy a szibériai események következtében a cári családot Tobolskból az Ural területén fekvő valamelyik orosz városba szállítják. BERLIN: Hír szerint a jövö héten egybeülő birodalmi gyűlésen a román békeszerződés ratifikálásával fognak foglalkozni. A központiakkal nincs különbéke Stockholm, április 9. Hajdukoyics, Montenegró külügyminisztere, aki jelenleg Londonban időzik, nyilatkozatot küldött a lapoknak,( amelyben kijelenti, hogv a központi fiatalmakkal Való különbekéről szóló hirek teljesen alaptaknok, A montenegróiak vállvetve harcolnak kanadai és délafrikai csapatokkal egviitt FranciaországDan. A mostani idő nem alkalmas arra. hogv Montenegró béketárg.vialást kezdjen legszörnyűbb ellenségével. Ha Montenegró akart V>lna különbekét kötni, megköthette volna bármikor. Talán nem köztudomású még, hogv Montenegró királya és kormánya, amióta Franciaországban vannak. formális békeajánlatot kaptak a központi hatalmaiktól, de felháborodva visszautasították, i