Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-07 / 80. szám

f&eged, 191S. április 7. Békéscsaba rendezett tanácsú város. (A Déhrwgyaw&ás \ kikitiddtt munkatársétól.) Az az ut« amelyiken íaz ember az állomásról a városba igyekszik, majdnem egyenesen a községházához vezet. A Fiumeszáílónáf kell kissé balra fordulni és a tuísó oldalon már a nyúlánk tornvu községháza előtt állunk. Még községháza. 1919. január elsején valószínűleg már városháza. Arányainál és berendezésénél fogva egyaránt kibirja a városháza jellegét is ez az épület. Látszik rajta, hogv Békéscsaba már akkor túlnőtt a községi élet méretein, amikor ezt a székházat építtette. Valamivel kijebh. nem annyira a centrumban. mint a községháza, van a főszoigabíróság sima és sárgafalu, földszintes épülete. 'A ház nem nagyon biztatón mutat. Az ember azt hinné, hogv szerénv hivatalnokok vag\i csekélvjövedetmü kisiparosok laknak heime. Az efaita emberek tudvalevőleg nem túlságosan előkelően szoktak élni. Aki elgondolja. hogv mit bir ki lakásban egv havi 300 korona fizetéssel rendelkező tisztviselő, az képet alkothat magának arról, hogv müven hivatali helyiségben székel Kiss László főszolgabíró. Amint néhánVI lépcsőn felérünk a széles, alacsony íapadozatu folyosóra, az első a.itó a főszolgabíró hivatakszobáiába vezet. A rövid idő alatt, amit Békéscsabán töltöttem, megállapíthattam, hogv a főszolgabíróval való érintkezésben állandóan tapasztalható bizonyos patriárchális. bizonvtas vármegyei iz. Kiss László sok tisztviselőnek, •sok békéscsabainak Laci bácsi. A hivatalos •érintkezésben is. De ezzel ki is merül mindaz •a .jellegzetes tulajdonság, amit mi, nérnmegyeiek, hallunk, tudunk és olvasunk a megvei közigazgatásról. Vagy ami még van, az előnye a rendszernek. Igv: hogv Laci bácsi erélvéhez és eszéhez bizalommal fordulnak az emberek. De a főszolgabírói hivatal most egyébről nevezetes. Innen kezdeményezik és irányítják azokat a munkálatokat, amelyek szükségesek a rendezett tanácsú várossá való átalakuláshoz. Békéscsabán általános a vélemény, hogv a város első polgármestere Kiss László főszolgabíró lesz. Dr. Füzessérv ZoU 'tán főispán is igv tervezi. A főszolgabíró valamennyi politikai párt bizalmát is birja. Békéscsaba polgármesteri székébe _ tehát az első polgármester minden jel szerint egy* hamu választássál kerül. Kiss László hivatali szobáia egészen egyszerű. 'Mint az ember, aki dolgozik benne. Aki azonban emellett közvetlen is és — amennyire egv rövid beszélgetés után meg lehet ítélni — ért a mesterségéhez és az erélvhez is. Kérdéseimre, amelyeket intézek -hozzá, a következőket mondja: — Tizenegy éve, hogy kérvényeztük a belügyiminiszternél az átalakulást rendezett tanácsú várossá. Kérvényünk csak most nyert elintézést és a napokban hozta !c magával dr. Füzessérv főispán. Az átafakdúshoz szükséges előmunkálatokat megkezdtük. Készül a szervezési, fizetési, nyugdijszabályrendekt és átdolgozás alatt állnak az ezekkel összefüggő szabályrendeletek. A képviselőtestület körülbelül 240 tagu lesz. Ebből száz választott, száz viri-Hs jogú és mintegy neevven tisztviselő tag. A mostani képviselő testületnek 73 tagja van. A főjegyző minden valószínűség szerint a községi főjegyző: Körösi László lesz, mig a tanácsnoki állásokra alighanem a mostani jegyzőket választják meg. Természetesen uj állásokat is kell szervezni, például a mérnöki, árvaszéki ülnöki, ügyészi, levéltárosi és községi hiró állást. Azt hiszem, a szükséges előmunkálatokkal olyan időben tudunk elkészülni, hogy 1919 január 1-én mégkezdheti működését w városi tisztikar. Békéscsaba is azok közé a nagyszámú magvar városok közé tartozik, amelyekben erő lakozik. Fejlődésének kétségtelenül lesz lendülete, ha az országos kormányzat egészségtelen városi politikája megváltozik, bá közigazgatásának, társadalmi és gazdasági életének vezetői erélyes kézzel, közéleti érzékkel, megértéssel és reális elvekkei tátnafé a .munkához. Azt tapasztaltam, hogv Békéscsaba nem szűkölködik az ilyen emberekben. BaM»naaaMMBMiinBiimMHMaa«»«(* Alkoholmentes leszerelés. Tizenhatodikától huszonnegyedikéig alkoholellenes hét lesz Szegeden Az országos alkoholellenes liga nagyszabású tervvel foglalkozik. 01 v beadványával fordul a törvényhozáshoz, melyben nem kér kevesebbet, minthogy az állam a lesserelés ideje alatt az összes alkohoi-elárieátó helyeket zárassa be. liogv ezáltal a hazatérő katonák és hozzátartozóik az előrelátható alkahoLkicsapongásöknak áldozatul ne essenek. Azt kívánja ez a mozgalom, hogv az állam erre az időre tekintsen et az alkoholból befolyó jövedelemtől és azt más jövedelemforrásokból pótolja. Ha valamikor, ugy most Igazán égetően szükséges, hogv ez a terv valóra váljék. Eléggé sajnálatos és soha meg nem bocsátható. hogv már a mozgósítás nem az antialkoholizmus jegyében folvt le. Emlékszünk rá. micsoda alkoholmámor vonta be a mozgósítás első heteit, az első menetszázadok indulását és útjait végig az országban. Ma talán már szabad arról irní. hogv a katonák java része bortól részegen vonult a háborúba és gyakorta mámoros főve!. Ítélőképességétől megfosztva jutott a vasúti kocsikból egyenesen a tüzvonalba. Pedig nem mámoros lelkesedés, hanem hősies önfeláldozás, óriási kitartás, éles Ítélőképesség és rneg{ iontolás szükséges ahhoz, hogy a( katona harj coljon és győzzön. Bizony-bizony; ragvon sok i áldozattal volna kevesebb, ha az óriási meny. ' nviségü borok és pálinkák nem 'ettek volna kísérői a hadrakelésnek és hadviselésnek. Halálos bűn volna, ha a hazatérők örömét és bánatát megint az alkohol kétes értékű' mámorába fojtanánk és ezzel nemcsak ennek a generációnak okoznánk mérhetetlen károkat, hanem ráütnénk a bélveget a visszatérés boldogságában fogant uj generációra is. amelyet előre predesztinálnánk a heveny alkoholmérgezés degeneráltjamak. Egy egész nemzedék bekövetkezendő eíkorcsosulásáu azután semmiféle kormányintézkedés, semmiféle vezeklés nem tehetné jóvá. Az országos alkoholellenes liga igyekszik a vidéki nagyobb városokat is bevonni akciójának körébe. Igv Szegeden is alkoholellenes hetet fog rendezni, amelyen a propaganda minden eszközével igyekszik a közönség figylmét e fontos kérdésre irányítaná Az alkoholellenes hét április 16-án kezdődik és 24-én ér véget. A következő program fog lefolyni: I6-án este nyilvános értekezlet lesz. később megjelölendő helyen, amelyre az összes Hódmezővásárhelyen. v. • i OÖgjreaser m«g az történt Nótás Szabó Pállal, hogy a teljesített munkája után napszám fejében tizenhárom „húszast" utalták ki részére « városnál. Erről azonban írás kellett, .írás! ... De hát ki a lelke tud írást! . . , Néni elég, ha ért az ember' a szóhoz, még az írásmesterségben is jártas legyen! Megcsóválta, » fejét, Nótás Szabó Pál, aztán azt kérdezte; — Hát valójában köll az az irás'f — Köll, mert számolni tartozunk vele, — No, majd mirigyért visszajövök — falelte — és kiment, az úmbitiwrn, Negyedóra Meni tellett bele, visszajött. — No irja a bíró itr. Fogja miig azt a kalamusi — Mit Írják'? , i — Amit most mondok: \ ; Tizenhárom húszast kaptam. Amelyekért boglyát raktam. Komlós alatt, nagy hajlásún. Magosat, hogy messze lásson. Ezért költött a nyugtatván?, ? ' Kívánta Asztalos Estvány. .Őkigyei rne esk üdtbiró: • i A! mindanöket íöfiró. 1 . : ; •A nevemet, alátöttem « : . Hogy 4u Mteatá Púi fölvettem. I , Nepíaíaé kSaiil. .feteaditek jiéfeáifyat? A nagy-utcán végigmenni nem merők, Mert- én talpig feketegyászt viselők Feketegyász az én selyönr keszkenőm, Amit adott nékem az én szeretőm, Majd kivisznek a virágos pusztába, .Tárj ki hozzám feketegyász ruháira. Sürü könnyel öntözd meg a lej fámat, Megköszöni lelkem, hogy ha föltámad. Meg kell a búzának érni, Mert, raindön nap bánat éri. Meg kell a szívnek repedni, Mert inindön nap bánat érr, i Le vau a buza aratva, Körösztbe is van már* rakva. Ahány szem van égy körööztbe, Aaxnyiszca,' vagy az eszömbe. -Szót hajtja a babot, Viz a vízimalmot, Mzereiera csinálja Az atyafiságot. fParjárt végin van egy fehér ház. Barna kis lány mindön este uda vágj", Őszöm art a pici, piros szádat, •Térje vtes Isten aa é<k» anyádat. Mint említettem, a szd/J magyar* iáteiarA' ezekét a színes, i-Hatos virágait, már réges-régen gyűjtögeti, szedegeti Vebró Lajos Endre árvaszéki ülnök. Kar-, hogy a gyűjtemény még nem teljes annyira, hogy közkézre lehetne bocsájtani, Hódmezővásárhelynek érdekes ejpberei közé tartozott még Nagy András János, a vagyonos gazdálkodó, aki fényes példaadásképpen, negyvenezer forint költséggel raegfuratta a dusvizü ártézikutat, amely az első ártézi-köz•kut az országban. A kutat nevéről nevezték el' a vásárhelyiek, a Érdekes ember Hódmezővásárhelyen Kaimár Zsiga rostagyáros, ak i a saját .bevallása szerint, csaik kívülről ismerte az iskolát, a levegőjét nem bírta tűrni, ám azért országosan ismert, tekintélyes iparos lett belőle. Híres gazdasági fölszereléseit, ma sem győzi készíteni. Üzleti összeköttetései az egész Balkánra kiterjedtek a béke idejében. Sőt Oroszországba is száll itott. JlyfoiTiián szép. vagy aura tett szert, melyből boldog lélekkel áldoz állandóan a jótékonyság javára. Kiválóan jó. természetes esze vau és a társadalmi felfogásokban szinte csodálnivaló a vásárhelyik népszerű „Zsiga bácsi"-ja. Szeretik U mindenfelé. Az egyesületek pedig egymással versengve követelik a maguk vészére. Mindenütt állásokat fcínáfcnak m neki. •aTnolyekaek ő példásan és -hökeziiéu meg is felel. Az iparosok március JS-üci ünnepélyén te ! ő vitte a főszerepet, és Itt, egy fcedv«s epizód-