Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-06 / 79. szám

m WifiAÍűf íh Gttói'J rTpíELs & A főispán elutasító határozata a kereskedők és iparosok indítványáról. Szervezeti stzab'ályrendsíeftünknek egyik mindig indokolatlan, ma már éoenséggei elavult intézkedése egyenesen és kizárólag a főispán hatáskörébe utalja a 11. §-t illető intézkedést minden (jogorvoslati kizárásával, így a főispán ismert határozatát, amellyel Pálfy Dániel és 110, helyesebben 130 iparoskereskedő társa indítványát - nem engedte tárgyalás alá és a 110 aláírás dacára a kért rendkívüli közgyűlést nem hivta össze, tudomásul kell vennünk. 110. illetve 130 aláírásról beszélhetünk joggal azért, mert Pálfy Dániel, akit kedden nem lehetett idejében értesíteni arról, hogy a főispán az'indítvány átadásával megbízott kuldottseg€t délelőtt ll órakor fogadia. a kezei kczott levő aláírási ivet nem tudta már az indítványhoz csatolni. . , Ha tehát jogorvoslat hiányában a főispán határozatát tudomásul kell is vennünk, megjegyzéseinket ezen eljárásra nézve még is megtehetjük, sőt meg kel! tennünk, mert a város marosai és kereskedői iogga! tarthatnak igényt arra, hogy az ügy lefolyásának elég érdekes körülményei a közönség előtt megvilágítsuk. . J A főispán, határozatában szórói-szóra adezi a szabályrendelet szóban forgó ll-ík S-at, mely szerint „az el nem fogadott indítvány hat hó eltelte előtt meg .nem újítható." tz a rendelkezés egy szóval sem említi, hogv hasonló, hasonló természetű, vagy azonos célokat szem elölt tartó indítványokra is kiteriesmető. Ennélfogva a főispán urnák lefogása és ezuttal 130 törvényhatósági tag kívánságával szemben tanúsított eljárása a szabályrendelettel épenséggel nem indokolható, tehát téves, hogy ne mondjuk, erőszakos. De nem csodálkozunk azon, hogy a főispán nr őméltósága erre az eljárásra ragadtatta el magát akkor, amikor deklarált averzióját az ipar és kereskedelem képviselői által előterjesztett indítvány ellen, ennek a március 20-iki közgyűlésen történt tárgyalása alkalmával, már a tárgyalásnak nála szokatlan türelmetlenséggel történt vezetésével is bebizonyított. Ezt az ipari és kereskedelmi körök részéről 130 törvényhatósági bizottsági tag által képviselt és Pálfy Dániel által előterjesztett indítványnak ily keresett módon történt elutasításával újból bebizonyította és ha ennek igazán feltűnő okát keressük, csak két eshetőségre gondolhatunk. A legvalószínűbb, de egyúttal a Icgtévesebb indok az, hogv a főispán ur pártpolitikát vélt feltalálni az indítványokban és ezért dicsért olv szokatlanul, nyílt szinen minden, a március 20-iki indítvány eben fölszólalót, mig most az iparosok és kereskedők ujabb, egész más tárgyú indítványát tárgyalás alá sem engedte; vagy az ipartól és kereskedelemtől, egész múltjánál fogva teljesen távolálió főispán ur is jobbnak vélte, ha az ö benne képviselt két osztály, a gazda és a jogász továbbra is monopoüumAént ül be az ország képviselőházába az állam iegnagyobb terheit viselő iparos és kereskedő osztály kizárásával. Ezek után alig szükséges rámutatni arra az erőlködésre, amere' szükséges volt ahhoz, hogy Wimmer indítványát az összeférhetetlenségi törvény megváltoztatása hánt azonosnak mondja Páüy Dániel indítványával, amely azon nagy, uj rétegekre való tekintettel, amelyek az uj választási törvény alapján a képviselőházba kerülni fognak, a képviselő tisztességét és becsületét a kúria oltalma alá kiyánja helyezni1, amely törvény mellesleg Angliában megvan. Mindezt csak azért, mivel az indokolásban többek között található egv olv pont is. hogv a valódi kijáró legyen összeférhetetlen, de nein az az iparos, aki tisztességes módon az állammai több évre szerződik. Hogy a főispán ur érezte, mennyire meg nem állók az ő tárgy] indokai, bizonyítja az, hogy igyekezett személyekben is azonosságot teremteni és Wimmert a Pálfy-féle indítvánnyal azonosítani. Holott a fenti véletlen folytán, hogv Pálfy aláírást ivét be sem nyújthatta. Wimmer aláírása Pá'.fv indítványán nincs is meg. csak egyszerűen a 9 tagú bizottság között Wimmer is otí volt. Amikor ezeket elmondani feltétlenül szükségesnek tartottuk, örömmel konstatáljuk, hogv dacára annak, miszerint a főispáni határozat ellen jogorvoslat nincs. Pülv Dániel indítványa, amelynek tárgyalására _ és elfogadására igv nem kerülheted sor. Szeged iparosainak és kereskedőinek mégis nagy megnyugvására és nagy elégtételére szolgálhat. Bizonvitia az a 130 törvényhatósági bizottsági -tag. .akik az mditvánvt magukévá tették és akikhez a közgyűlésen kétségtelenül még számos nem-kereskedő és nem-iparos csatlakozott volna, hogv Szeged iparosai és kereskedői olv jelentékeny tényezőt képviselnek városunk közigazgatásában és vezetésében, hogv miltelvt összetartanak és mihelvt igazán helyzetük érdekében valamit keresztülvinni akarnak, azt megvalósíthatják akármilyen „nívós beszéd", minden hatalmi ellenszegülés és különösen annak dacára is, hogy közgyűlésünk azon része, a mely a kisgazdák sorából kerül ki, — nem tudjuk miért, irigvségből-e. vagy a kellő értelmiség hiányában — következetesen mindig ellene szavaz mindannak, amit a városi polgárság, de különösen az iparosok és kereskedők érdekében elhatározni kívánnak. A jogászok nívós beszédeivel, a hatóságnál gv&kran hiányzó előzékenységgel és az. emiitett kisgazdák szavazataival szemben tehát feltétlenül eredménnyel sikraszállhatnak Szeged iparosat és kereskedői akkor, ha összetartanak és érdekeik képviseletére! állandóan gondoskodnak. Ezt a rám nézve legfontosabb tanúságot szűröm le én az egész eseményből és nagyon kérem, hogv iparos és kereskedő társaim ezt szívleljék meg. Wimmer Fülöp. Hódmezővásárhely felír a kormányhoz a sertésrendelet megváltoztatásáért. Hódmezővásárhely tői jelentik: A város törvényhatósági bizottsága pénteken rendkívüli közgyűlést tartott JuSth János főispán távollétében Juhász Mihály polgármester elnciklésével. Lázár Lajos törvényhatósági bizottsági tag. a Gazdasági Egyesület elnöke éá Kun Béla, a Kisbirtokos Szövetség elnöke, országgyűlési képviselő indítványt nyújtottak ugyanis be, amelyben, a sovány sertések rekvirálása tárgyában a. közélelmezési miniszter által kibocsájtott 79500—VI. számú rendelet megváltoztatása iránt a kormányhoz érj az országgyűléshez felirat intézését kérték. Az indítványt a tanács pártoló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. A tárgyhoz elsőnek Lázár Lajos szóit hozzá. A háború alatt kibocsátott, különböző rendeletek — mondta — legtöbbször zugolódást, elégedetlenséget váltottak ki a közönségből. De olyan elégedetlenséget még rendelet nem szült, mint a kormány azon rendelete, aneivet a sovány sertések rekvirálása tárgyában kibocsájtott. És méltán, mert a rendelet a jövőben való koplalás rémes és ijesztő borzalmait is elénk tárja. A termelő, a gazdaközönbég létérdekeit azért sújtja a rendelet szembeötlő módon, igazságtalanul, mert mindázohat a ictvakat, amelyeket, n gazda termel, elveszi tőle. Elveszik a terményt, elveszik a sertést, hogy azok kész, érett gyümölcs állapotukban olyan kezekbe jussanak, amelyeknek azokhoz eddig semmi közük sem volt, és abban az időben, amidőn ezek a termeivéU.vek nem haszonnal, de veszteséggel jártak, velők nem is törődtek. Ezeknek a dolgoknak a látása keserűséget vált ki a gazdaközönségből és nem lesz csoda, ha saját mesterségétől megundorodik, elveszti kedvét a további munkától, ami pedig az országnak nem lehet érdeke. A sertéstenyésztés volna hivatott arra, hogy Magyarországon a háború alatt is a hus- és zsirellátás kérdését rendes mederbe terelje. De most már ennek is befellegzett, mert a tenyésztési kedvet tönkreteszik, hiszen a gazda szakértelmét belevinni nem tudja a tenyésztésbe belevinni akkor, amikor tőle 40 kilogramos korában elviszik a sertést. Melyik gazda lesz azon 'kívül olyan oktalan. hogy a felneveléssel járó sok veszedelmet és költséget viselje a sertés 40 kilós kicsiny súlyáig, amikor tudja, hogy a későbbem csekélyebb tartás és kevesebb rizikót viselő felnevelés hasznát más, arra teljesen illetéktelen egyén vágja zsebre. El iehetüuk készülve arra, hogv a sertéstenyésztés sokkal kisbb méretű lesz. ennek pedig az ország olyan kárát fogja vallani, amelyet pénzértékben kifejezni nem lehet,. A rendelet négv* családtagra hagy meg egy darab sertést, de -nem mondja meg,- hogv az milyen sulyu lehet. A nem terme!ö. nem tenyésztő közönség milyen sulyu sertéseket tud beszerezni hizlalásra? Átlagosan 60 kilósat. Ha jó és elegendő eleség áll rendelkezésre és a hizlalást nem zavarja semmi, akkor ez a sertés meghizhat 150 kilóra. Ebből számithatunk 70 kilót zsírra és szalonnára, ezt elosztva 4 felé. iut egy családtagra egy évre 17.5, vagyis egy hónapra egy személyre 1.45 kiló. egy napra 483 gram zsir és szalonna, tehát egv napra nem esik 5 deka sem. Hát aki józan ésszel "gondolkozik, az belátja, hogy mezőgazdaságban, ahol az embernek egész éven át súlyos testi munkát kell végezni, ilyen ellátás mellett dolgozni nem leltet, hiszen 5 deka szalonna egy evésre egy 10 éves gyereknek vagy egy csizmadia-széken ülő munkásnak is kevés. Azután még miből főzzön az ilyen ember? Indítványunkban nagyon szerények voltunk, amikor egv személyre 60 kilós tisztasulyu sertést kérünk, mert igy is naponta csak 6.9 dekagram zsiradék jut egv személyre. A hizlalást ilven megkötések mellett is csak a gazda viselheti eh; A kisemberéknél kívánatos volna még megengedni, hogy a családonként megállapított sertések számának kétszeresét hizlalhassák, hogy annak íelerészéf 'közfogyasztásra elhadhassák. így legalább a hizlalásba fektetett tőkéjüknek némi hasznát, láthatnák. Amennyiben elutasító választ kapnánk kérésünkre, adja meg legalább a kormány azt. hogy az ipari hízMást a töA'ényhaYóságok végezzék. Ezzel a benyújtott indítványomat- kiegészítem és kérem, hogy a többi törvényhatóságok is kerestessenek meg hasonló szellemű felirat elküldése céljából. Hasonló értelemben szólalt fel Kun Béla is. Végül, ugyancsak az indítvány mellett: beszélt Sauer Gyula. Hangsúlyozta, hogy ezen nagy horderejű kérdés tárgyalásánál a politikai vonatkozások teljesen mellőzendőik, mert itt nagy érdekekről van szó. amelyek védelmében egységes törekvéssel kel! részt venni minden embernek. A közgyűlés ezután az -indítványt egész terjedelmében elfogadta. FUsckicr Iijtssf 'SXlfBocskay-tstca 9, 1. emelet. Telefon 14-58, Legújabb modellek és saját tervelt szerint készit toilletteket, kosztümöket, blúzokat. Raktáron blúzok toillettek, Azsurozást. gombáthuzást, möhimzést, müstoppolást elválal. Hivatalnokoknak 10 százalékos engedmény. v