Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-06 / 79. szám

Szegeti-, 1918. április Ü. i EK ocoo Ha a föld Isten kalapja ugy sokkal olcsóbb volt, mint ma egy kalap Magyarországon. Vagyis .elérkeztünk odáig, hogy a kalap viselésről is le kell mondanunk. Ezt könnyű lesz megtenni a közelgő melegebb időkben, amikor is általános divattá lobot, tenni a hajadonfővel való járást. Nem lehet másttenni és mem lehet mással válaszolni arra, amit az osztrák kalapgyárosok, velük együtt a magyar .kalapgyárosok újból tettek. Ugyanis felemelték a kész kalapok árait 100 percenttel. Ma egy kalapot venni, valóságos leégés. A régi, olesó kalapok, amelyeket megtekintésre méltónak sem tartottunk, (az áruk 4—6 korona volt) ma szenzációs xnerésszséggel pöffeszkednek előttünk 60—.'80 koronás áraikkal Bementem -egy Icalaposhoz és megkérdeztem a legszolidabb .kinézésű, f-eketa nyúlszőr kalapnak az árát. Elsápadtam. — Nem ezt, kérem, olcsóbbat. — Nemezt? — Igen, nem ezt. — Kérem, a nemez kalapok mind drágák, — Hát kérek másfélét. — Nincs másféle, Csak ez. — Akkor kérem, ne tessék neheztelni, n«m veszek kalapot. Legalább is ezt nem. — Tehát, nem nemezt ? — Nem, nem, sem ezt, sem nemezt. Ajánlom magamat, — Bizonyt Isten fáj a szivem — mondta a drága, jószivti kalapos — do nem tehetek róla, az osztrák gyárosok . . . Tetszik tudni, a nyúl bőr óra a. béke alatt 40—50 fillér volt. Kellett a fenének. Volt elég. Sok. Most nincs annyi, amennyi elég lenne, Veszik! Adnak érte 3 koronát és többet is. Szállítják a gyárosoknak. A szépeket szőrmének dolgozzák ki. A hitványabbat a nyúlszőr-készítő gyárosok használják föl. Most az osztrákok nyúlszőr-központot létesítettek és leszorították a nyulbörök árát 2 korona 50 fillérre. A magyarok aiem bolondok, hogy veszteségre eladják. Nem ad"ják. Most az osztrákok felemelték a kalapárakat 100 percenttel. Tetszik ezt érteni? Azért, mert a mi bőröseink 10—20 percentet akartaié nyerni, ök most 80 percent haszonnal akarják megfizettetni. Tetszik ezt érteni? . . . Megértettem. De én nem ezt akartam. Kalapot szerettem volna venni. És csak azért írtam ezt a kis esetet le, kedves magyarom, hogy ne a magyar kalapost szidd, ha kalapot akarsz venni, hanem a nyulat, meg az osztrák gyárosokat, mert ebből a kis vásárlási esetből megtanulhatod, hogy te még Magyarországon ipari szempontból, mindig olyan kísérleti nyul vagy, amelynek le kell nyúzni a bőrét. A háborúban jó, ha hét bőre van az embernek. — Cíerttin büda pásti látogatása elmarad. Budapestről telefonálja tudósi tónk: A Pester Llöyd jelenti: Gróf Czerniji külügyminiszter Bukarestbe való utaztában egy napot Budapesten akart időzni, hogy itten politikusokkal és a kormány tagjaival tárgyaljon. A programot az utolsó pillanatban, meg kellett változtatni. Czernin kénytelen budapesti tartózkodásáról ezúttal lemondani. — Hadvezérek kitüntetése. Bécsből jelentik: A közös hadsereg rendeleti közlönye közli: őfelsége a Szent István-rend nagykeresztjét adományozta báró Kövess és Bölim-Ermolli tábornagyoknak kiváló és kipróbált vezetésük elismeréséül; továbbá legfelső dicsérő elismerését a kardok egyidejű adományozásával Rohr báró tábornagynak, gyakran bevált vezetéseért. — Kitüntetések, Már Péter népfölkelőt és Jfffiumann János népfölkele őraésrtert az 5. honvéd gyalogezredben az ellenséggel szcnib.cn tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel. Bognár István tizedest, a 3. honvéd huszárezredben a bronz vitézségi, éremmel tüntették ki. — Megjelent Magyarországon is az amnesztia rendelet. Budapestről telefonálja tudósítónk: A király legifjabb fia születése alkalmából az igazságügyminiszteri előterjesztésére amnesztia-rendeletet bocsájtott ki, a mely megegyezik az Ausztriára nézve tegnapelőtt kiadott rendelettel. — Olcsó ruhákat fognak árusítani Szegeden. Az Országos Népruházati Bizottság olcsó férfiruha és ruhának való szövet árusítása iránt tárgyalásokat kezdett Szegeden. A tárgyalások eredménye, hogy e hó lo-én -már minden valószínűség szerint megkezdődik Szegeden az olcsó ruhák és szövetek árusítása. •Egydőre 2000 öltözői férfiruha és 2000 öltönyre váló olcsó szövet, kerül kiárusításra. A ruhák és a szövet ára 60 százalékkal olcsóbb lesz' a mai áraknál. Az olcsó szövet megesináltatáfiára megállapodást akar létesíteni a Néprnházati Bizottság a Szabóiparosok Szövetkezetével. Az olcsó ruhákat és szöveteket bizományosok fogják árusítani és minden szövet és ruha jelzéssel lesz ellátva. — Hollandiában éheznek, Berlinből jelentik: Vilma JiirálynŐ Amsferdámban sétalovaglást tett. Amikor a tömeg a .királynőt meglátta, feléje rohant, iFérfiak, asszonyok és gyermekek ezt kiáltották: Kenyeret! Kenyeret! Éhezünk! — A román iskolák államsegélye. Budapestről jelentik: A közoktatásügyi, minisztérium tudvalévőn foglalkozik a- határszéli iskolák rendezésével. Ezzel kapcsolatosan hire járt, hogy a kormány junius elsejétől fogva az összes bunyadm-egyei felekezeti iskoláktól megvonja az állami segélyeket. Szalag László államtitkár kijelentette, hogy .a határszéli községi és felekezeti iskolák államosítása folyamatban van, de arról szó sincs, hogy a kormány a felekezeti Iskoláktól megvonja az államsegélyt, — A közélelmezési hivatal haszna. (Beküldetett.) Tisztelt Szerkesztő UrbKérem, szíveskedjék ezen pár sor írásomat .becses lapjában közreadni, A Délmagyarország mai számában azt olyasom, hogy a városi közélelmezési üzem félmillió korona hasznot produkált a mult évben. És ezt a hivatal ugy tünteti föl, mint valami fényes győzelmet! ... Az üzem vezetője és a valóban szorgalmas és nagy munkát végző hivatalnokok megérdemlik nemcsak a dicséretet, hanem az anyagi jutalmazást is. Mert ők dolgoztak, sokszor a kimerülésig és bizony nagy türelemmel, még nagyobb idegmunkával tettek, amennyire tehettek, szolgálatot a mapenkinti embertumultusnak. Az ő részükről — ismétlem — .győzelem ez! . . . De nem győzelem a város részéről, Hogy miért nem — azt majd meglátja a város tisztelt hatósága akkor, amidőn majd a szerényebb javadalmazásu emberek (nem akarom felsorolni, hogy kik és milyen foglalkozásúak) nem csak élelemért fogják odaadni az utolsó krajcárjukat, amiint azt ma teszik, hanem félre kell tenni a nyomorúságos fizetésiről egy bizonyos összeget ruhára is és ekkor majd a szó szoros értelmében véve,' koplalnak és éheznek is, dacára annak, hogy itt élnek, ahol a föld minden évben odanyújtja nekik az istenáldotta termését. Mert el fog nemsokára jönni az idő, amikor ezekről az emberekről leszakad a most még rongyában is ruhának nevezhető rongy és ki fog a rongy közül bújni a mezítelen test. És mi lesz akkor? ... A város sokkal nagyobb győzelmet aratott volna, ha félmilliót ráfizetett volna a közélelmezési üzemre. És így módot adott volná a nagyon szegény népnek (hogy mennyien vannak, az később fog meglátszani) arra, hogv a gyomor melléit a mezítelenség elé néző testre is áldozhatott volna. Miért kell félmilliót nyerni a városnak? Kéli-e a város jövedelmét igv. ezen az utón pótolni? A városi közgyűlés, a háború tartama alatt, már megmondta egyszer, hogy nem kell haszon, hogy inkább jütányosabhan .iiitta-sa a közélelmezés a havifizetéssel nyomorgó embereket az élehnicikkftkhcz és segítse okot a fához és a ruházathoz is. A fa ma 310, a has 14, a ruha 800, a cipő 250, egy ing 60 korona, miért kell ezeknek ilyen, horribilis magas áruaknak lenni; fis ha már ilyen magas árnak, honnan veszi a íávalót a nyugdíjas, a havi-fizetéses. (Kik között 60 koronás városi alkalm'cizrítt is van.) Ezekre a kérdésekre majd később jönnek meg önmaguktól a feleletek. —i —!. — A Feministák Szegedi Egyesülete vasárnap, f. hó 7-én délután 5 órakor tartja meg a városháza közgyűlési termében .szociálpolitikai előadássorozatának első (előadását. Ez alkalomból sikerült megnyerni dr. M'adzsar Józsefet, a (Stefánia Szövetség igazgatóját, a kiváló szociológust, aki „A háború hatása, a fajra" címen tart előadást. Ugyanakkor felszólal dr. Pártos Zoltán, a Szegeden is népszerű orvos és szociálpolitikus, a Stefánia Szövetség orvosa. — Leugrott a Halászbástyáról. Budapestről jelentik: Csütörtökön délután Kislich Adolf főhadnagy felesége felment a .Halászbástyára, ahonnan leugrott. A szerencsétlen asszony súlyos belső sérüléseket szenvedett. A mentők bekötözték sebeit és a kórházba akarták vinni az asszony azonban tiltakozott, és azt kívánta, hogy az Esplanade-szállóba szállítsák, aliol a férjével együtt megszállt. A szállóból a beteget férjének utasítására, az uj Szent János-kórházba vitték, — Lopfis a kolozsvári főpostán. Kolozsvárból jelentik: A kolozsvári főpostán csütörtökön reggel az egyik postatiszt nagy lopást fedezett fel. Megállapították, hogy körülbelül húsz nappal ezelőtt egy pénzeszsákhói, amelyben hatvanezer korona volt, a pénzesleveleket felbontották. A gyanú egy kisegítő szol gáxa irányult, aki bevallotta, hogy a pénzeszsákot március 16-án éjjel ő lopta cl és ugyancsak ő lopta vissza. A pénzt- a szüleinek házánál rejtette el. A detektívek a tyukketrec háta mögött a lopott pénzből megtaláltak 40.300 koronát, A rendőrség a tolvajt letartóztatta és átadta az ügyészségnek. — Jótékony gyermekek. A kicsi Sandberg Böskének, aki mindössze 13 éves, kedves gondolata támadt. Húsvét hétfőjén több „nr" és „urnő" barátjával műkedvelői előadást rendezett — jótékony célra. Szereplők voltak: Polgár Ibolya, Sandberg György, Polgár István, Fischer Laci, no és persze Sandberg Böske. ' Előadták „A fehérbetétes cipő" eiraü •színdarabot. A jegyek persze már elővételben elkeltek. Az előadás a kinyomtatott programm szerint szépen és gördülékenyen folyt le. A szereplők tiszteletdijat nem kaptak, a teljes .bevételt, 30 koronát tehát, hozzánk juttatták a vak katonák céljaira, 1 ; — Magyar név. A belügyminiszter Gross Jenő szegedi születésű, ugyanitteni lakos, gyógyszerész családi nevének Gergehj-re kért átváltoztatását megengedte. —.A méhek. A drága kis rovarok az idő kinyiltával megkezdték az ő külön gazdasági életüknek idei nagy munkáját. A város köriil van véve virágzó gyümölcsfákkal, tavaszi virágokkal és illatozni kezdenek a rétek is. Az édes illat messze elcsalogatja a méheket. Felkutatják a dus mézforrásokat, hogy gazdag kaptárukkal gyarapítsák a kapzsi emberek pénzvágyát. Pedig a méhek nem sztrájkolnak, nem sokba kerül a kezelésük, hisz maguk öszszehordják az ellátásukra szükséges eleséget. És mégis a termelők, a mézkereskedők ugy emelik a mézáraikat, mintha a méhek is béremeléseket követelnének. Egy kiló mézért ma 20 koronát kérnek, A méhek persze nem tehetnek trril, ök izsu-galniasan, döngicsélve száll-