Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-04 / 77. szám

4 í&g. Iptíls í el, amely a javaslatot megcsonkítaná. íía tehát a pénteki rainisztertanácskozás ugy fog dönteni, hogy a kormány a kompromisszumos megoldás mellé áll, minden valószínűség szerint Vázsonyi, de Apponyi és Esterházy is kiválnak a kormányból. Politikai körökben a legnagyobb feszültséggel várják a pénteki döntö napot. (A választójogi priusz.) A 4á-as alkotmánypártban napok óta élénken 'anácskoznak a választójogi javaslat sorsáról. A képviselők túlnyomó többsége ellenzi a választójogi kompromisszumot és sokan bizalmatlanságuknak adtak kifejezést Wekerle Sándor miniszterelnök iránt, akinek — mint mondják — régi módszere, hogy a mások áital megvívott harc gyümölcseit learatva, a -küzdő és győztes pártot az ellentáborba vezesse át. A képviselők egv része azt hangoztatja, hogy maguk a .miniszterek sem tudják, mikor ejti el őket Wekerle, ha céljai ugy kívánják. Egyelőre ugy látszik, hogy a kormány szilárdan kitart" a választójog] priusz mellett. (Wekeríe bécsi tanácskozásai.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök szerdán délelőtt hosszasan tanácskozott Bécsben osztrák mértékadó körökkel és gróf Czemin külügyminiszterrel. A miniszterelnök gróf Apponyi közoktatásügyi miniszterre! és herceg Windischgrtietz Lajos közélelmezési miniszterrel együtt szerdán délután visszaérkezett Budapestre. (Tanácskozás a horvát pénzügyi egyezményről.) A magyar és a horvát országgyűlési regnikoláris bizottságának albizottsága szerdán délelőtt ülést tartott Plósz Sándor elnöklésével. Az albizottság a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról tanácskozott. Az ülésen jelen volt Mihaloxicii Antat horvát bán is. •»8«aa«£BaBsass*B*«ss*iaMaaH*sat«Raa9»EaBHB«HBaaaí38H*nB9«i^ Szeged közegészségügyéről. Irta: Dr. Máchánszky László. 01.) A jövő generáció fejlődésére végtelen befolyást gyakorol az iskola. A fejlődő gyermek, mikor az év 'hosszú hónapjaiban 50—60 társával egy iskolaterembe zsúfolva szívja magába az ismeretek & később a tudomány alapfogalmait, kell. hogy olyan épületben, olyan tanteremben legyen elhelyezve, amely a szellemet minden tekintetben megerőltető munka közben minden egészségügvf követelménynek megfelel,/hogv a test épsége és egészsége, annak fejlődése biztosittassék. Az iskolákra eddig is bőven áldozott Szeged városa, azonban ne higyiük azt. hogv e téren már mindent megtettünk. Az iskolaépületeknek tágas, világos, jól fűthető, könnyen tisztitható, lehetőleg pormenteaithető helyiségekből kell állani. Bőven rendelkezniük kell szabad térrel, udvarral, hogv a gvermekek előadási szünetek alkalmával testileg és szellemileg felfrissülhessenek. Az elhelyezett padoknaik oiyan konstrukciójuaknak kell lenniök, hogv a test el görbülését, a gerincoszlop elíerdüíését meggátolják." hogy ne rontsák a fejlődő gyermek látóképességét. Be kell rendezkedniök az iskoláknak olyanformán, hogv a fertőző betegségek tovaterjedése elé gátat lehessen vetni. Nem szabad megtörténni, hogv a gyermek az iskolából trahomát. vagv más idült betegségeket vigyen magával. A jótékony egyesületeknek eddig is sok. gondot okozott s ezután még nagyobb mértékben kell tekintettel lenni arra, hogv a szegény, odahaza éhező, ruhátlan gyermekek az iskola utján részesüljenek emez életfontosságú ellátásban. Számos kérdés megoldása vár még e téren reánk, de ezzel nem foglalkozom tovább. hanem átférek arra. hogv a társadalomnak. a hatóságoknak s mindenkinek, akinek módiában van, figyelmét reá ke'; fordítani az ipar higiéné kérdésére. Ipartelepeink, gyártelepeink, műhelyeink kevés kivétellel egészségtelenek. Ahol egv nedves, rozoga házat lát az ember, melv már lakásnak egyáltalában nem alkalmas, abból műhelyt csinálnak. Igen sok műhely pincelakásban vau elhelyezve, ahol félhomályban, nedves, bűzös levegőben szívják magukba milliárdjait a baktériumoknak az ott dolgozó munkások. S ha tekintetbe vesszük, hogv a gyermekeket a törvénvmegszabta életkoron Jóval alul nehéz munkára fogják ilyen helyiségekben, akkor nem is csodálkozunk, hogy a munkásság legnagyobb része már fiatal korában a betegségek tömegével küzd s még mielőtt férfikorát elérte volna, már tehetetlen beteg módjára küzd az élettel s hamarosan martalékává válik főképen a tuberkulózisnak. Hogv a közegészségügy szempontiából micsoda kár származik ebből, arról a ,ss/u ideig lehetne tárgyalni, hiszen mindep egves teteg terjesztője saját környeze' tében betegségének s mint a vízbe dobott kő körül a hullámok, ugy nő egy-egy súlyos fertőző beteg körül az általa megfertőzöttek száma. . Ezek a munkások az év java részében munkára képtelenek s igv a közellátásra, a •pénztárak által eszközölt támogatásokra vannak utalva. Ez a táppénzsegélv azonban még részben is alig fedezi kiadásaikat, s igv szűkös viszonyok között, szegényesen, nyomorúságosan élnek. Rosszul táplálkoznak, szervezetük ellentálló képességét-annyira elvesztik. hogv igazán siralmas állapotba kerülnek. Itt nemcsak közegészségügyi, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagv veszedelem fenyeget, mert ha egy városban a dolgozó, produktív elem a rossz lakás és mühelyviszonyok következtében a folytonos Ínséggel küzd. abban a városban lehetetlen elképzelni virágzó, előrehaladó ipari fejlődést. i • A'kereskedelmi alkalmazottakra és Mva. fatnokokra hasonlóképen nagy gondot kell fordítani. Nent szabad eltűrni, hogv zsúfolt, egészségtelen, szellőztetésre alkalmatlan, sötét helyiségekben robotolják le életök java részét, mert az a körülmény, hogv Szellem! munkát zárt helyen végeznek, már magában véve is erős próbára teszi szervezetüket, még ha a helyiségek minden higiénikus követelménynek megfelelnek is, mennyivel inkább alaássa egészségüket, ha a hivatali helyiségek eme követeiménveket meg sem közelitik. A telekórtékadó behozatalának kérdése önkéntelenül előtérbe tolja a városfejlesztési és lakásépítési politika kérdését, mert itt az első lépéstől ítigg az. hogv céltudatos fejlődésnek rakjuk-e le alapjait, A királyi biztosság által az árvíz után megtervezett Szeged, szóval a mai város nem felel meg a közegészségügy követelményeinek, mert dacára annak, hogy téjesen u] szabályozási tervek alapján épült fel, annyi egészségtelen lakása van, mint egv mái városnak sincsen és ez okát abban leli. hogy a városfeltöltés kérdése még ina sincs teljesen elintézve. A kiráivi biztosság által örökül hagyott eszményi nivó az. amiből végrehajtásának mai formájában a legtöbb kár háramlik a közegészségügyre. Ennek köszönheti Szeged töméntelen sok pincelakását és a város belső és ktilső területén lépten-nyomon látható posványos tavakat. Egv héttel ezelőtt fejtette ki Farkas Árpád, akinél a szegedi nivó-vi&zonyokat alig van. aki jobban ismeri, hogy meg lehet elégedni eszményi nivó helyett közbeneső nívóval, mert az eszményi nivóra csupán abból a szempontból van szükség, hogv célszerű csatornázás beállításával Szeged területé; vízmentesíteni lehessen. Hiszen mindenki tudja, hogy amire eredetileg tervezve volt az eszményi nivó: az árvízvédelmet nem szolgálhatja, mert több méterrel magasabb áradást T kiál'oítak már a Tisza íöJtésnriivei. mint amilyenekre az eszményi nivó méretezve van. Különben is a Tisza védgátja s a körtöltés ' 11 magasságnak felelnek meg. míg a városnak kis körúton belől eső része •:- 8-nak, azon-kivid eső része pedig még kevesebbre van méretezve. Ez a körülmény eléggé bizonyltja, hogy a körutaknak és sugárutaknak feltöltése árviz esetén még menekülési vonalnak sem használható, mert ha az árviz a T 11 magasságú körtöltést áttörte, akkor a rohanó vizzel elöntött utcákon menekülésről szó sem lehet. Az a körülmény, hogy az eszményi nívót. a maga eszményiságében megteremteni a költségek nagysága miatt nem sikerült. hanem kénytelen volt a város a királyi biztosság utáni időben megelégedni azzal. hogv csak az cgves .utvonahikat, „a körutakat, sugárutakat töltötte fel s a közbeeső telkeket a mélységben hagvfa. magyarázza, hogv miért okn a közegészségügyi viszonyok rosszaságának jórészt éppen az eszményi nivó. Mert azáltal, hogv mesterségesen gátat vetett a felduzzasztott talajvizek lefolyásának. a mélységben hagyof telkek átnedvesedését idézte elő s nagyon sok helyen az üres telkeken pocsolyának okozójává vált a azonkívül az építkezést is nagv mértékben megnehezítette, mert hogv Szegeden szilárd bázison, nem süppedő, nem töltött talajon lehessen építeni, ahhoz szükséges, hogv egy etagenak megfelelő magas épületrészt a főidbe helyezzünk el s mivel a feltöltés nem egyszerre, hanem időszakonként, hosszú idő alatt eszközöltetett, a már meglevő házaknak egész sorát töltötték fel emeletnyi magasságig s tették ilyeténképen mesterségesen pincelakássá. Ezen épületeknek izolálása szinte a lehetetlenséggel határos, de nem is fordítottak reá kellő gondot. A talajvíznek magas emelkedése sem kedvez a közegészségügynek s ebben szintén nagv szerepet játszik az eszményi nivó. Mi orvosok, kik beteglátogatás alkalmával igen sokszor kénytelenek vagyunk felkeresni a nedves pincelakásokat, látjuk csak igazán, miiven antihigiénikus viszonyok között élnek ottan. Hogv a nedves lakás és a posványok kigőzölgése az egészségre menynyire hátrányos, mennyire terjesztői azok a tuberkulózisnak, milyen melegágyai a különböző fertőző betegségeket okozó baktériumoknak, különösen a tífusznak, diftériának és skarlátnak, milyen nagv mértékben idézik elő az angol kórt. azt felesleges magyaráznom. És ehhez még háború után a múlana veszedelme is hozzá fog járulni. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy segítsünk a bajon, mert ha az eszményi nivó nem véd meg bennünket az árviz ellen, sőt a betegségek áradatát zúdítja nyakunkba s Farkas Árpád számításai szerint a köz- és magánerdeKeUség által 'befektetendő összegből a nivó leszállítás utján körülbelül 25 millió koronát takarítunk meg, jóllehet e számítás még békeidőre vonatkozik, akkor a háború utáni első feladatok közé kell sorolnunk annak a kérdésnek megoldását, hogv a város általános csatornázásával rendeztessék véglegesen a ni vő kérdés a már most. az előkészitő munkák korszakában. még mielőtt bármi építéshez hozzá lehelen kezdeni, kérnünk kell. hogy a város a törvényhatósági bizottság által reá ruházott feladatnak tegyen mielöob eleget s a kormánythatóság a minisztérium állal kiküldendő szakbizottsággal juttassa dűlőre a nívó-kérdést, hogv ilyen módon a csatornázással egyetérriben megszüntessük- Szeged város talajviszonyainak teljesen annhigiénikus állapotát. Ha igaz az a felfogás, hagy megelégedhetünk közbeneső nivóvai is és nem kell forszírozni az eszményinek nevezett nívót, akkor Szeged utcáinak rendezési és kövezési kérdését is dűlőre juttathatjuk, mert akkor az utcák legnagyobb része, körülbelül kétharmad része, kis igazitássa', csckélv feltöltéssel már készen áll a kövezés száraára és ha az utcákat rendezzük, a közegészségügy