Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-04 / 77. szám

WÚ. á^rÖíi 4: megjavításánál óriási léoés.se: iml.adutik előre. mert ezáltal sikerül a várost naiv részben por mentesíteni. Hiszen az köztudomásu, hogv Jól kövezett, karban tartott, utcák közegészségügyi viszonyai mennyivé! magasabb nivón állanak, mint a sáros, poros, két oldalt nyílt árokkal övezett utaké. A szerelem szegedi idegenvezetői. ffktjiíi ~hil<Mtikétól.) A háborús Szeged életében uj sziliek állandósultak. Hogy ezek a színek rikoltónk, véresen szomorúak, hogy az ember keze ökölheszoTnl, amikor beléütközik ebbe a vészterhes, indulatkeltő u.i jelenségbe, ki tehet róla? Akik a bábomnak nevezett véres szörnyet ólctrekel tették, majd „felelni fognak" a sok felelősség között ezért is, mi legfeljebb csak tiltakozó szavunkat emelhetjük föl ellene. A munka többi része a hatóságé, társadalomé; az ő feladatuk megakadályozni minek a lázító jelenségnek terjedését. Meg jól emlékszünk a kis tót és román fiukra, akik Békéscsabáról és ,a közeli román falvak felől vetődtek az aszfaltos szegedi utakra azzal, hogy örökébe lépnek bevonult apjuknak és testvérüknek. Hátukra is akasztották az üveges bódét, hogy majd kijavítják a betört ablakokat, meg fölvették az árván maradt drótosomaget és fogókel és pléheket, hogy majd ők javítják ezután az eltört fazekakat ég kilyukadt lábosokat. El is jöttek, de a szerszám nehéz volt gyönge testüknek, az üveget összetörték, a drótokat rekvirálták, ha akartak, vagy tudtak volna, sem lehetett dolgozódok. A pénz pedig csak kellett és keresni nem tudtak, kinyújtották tehát vézna kezüket koldulásra. Krajcárt könyörögtek a családjuknak, önmaguknak és hullott is a krajcár, meg hulltak a nickel és vaspénzek. De egyszer eltűntek Szegedről; a rendőrségnek tudomására jutott, hogy engedély nélkül koldulnak és aztán egy szép napon, csak nem voltak. Most ismét megjelentek. De nem egyedül, hanem valósággal elárasztották a belvárosi utcákat helybeli társaikkal egyetemben. Nem lehet végigmenni az utcákon anélkül, hogy három-négy ilyen kis koldus ki ne nyújtsa az ember felé a kezét alázatos könyörgéssel: —• Bácsi, egy krajcárt . . . Néni, kenyérre kérek ..., I ,.,. ... , . | • És hullnak a hatosok, ötkrajoárosok most is a gyermekek kezébe, akik most már csapatostól járják az utcákat és valóságos „szervezetben „dolgoznak". (Esténkint aztán megindulnak a korcsmák felé, a nagyobbak megvásárolják az italokat, amelyeket aztán közösen elfogyasztanak a közös keresetből. A gyerekek legnagyobb része Felső városról való, ahonnan reggel nyolc óra tájban mennek a belvárosba „működni". Megkérdeztünk egy gyereket, mennyit keres így naponkint. A gyerek minden teketória nélkül felelte; — Nyolc-tiz koronát. Másik kérdést már nem lehetett, hozzáintézni, mert a gyerek ekkorra messzire járt és másik ember felé nyújtotta maszatos kezeit. De ezeknek a züllésre szánt, szomorú gyermekeknek nemcsak innen van keresetük. Ess ténkint már a vasúti állomások felé találhatjuk őket, amint az érkező utasoknak, különösen idegeneknek fölajánlják szolgálataikat. Csomagokat visznek, ha éppen muszáj, kalauzolnak, szállodát ajánlanak. Hegjobban szexeik azonban a katonákat. Egy-egy katonától tiz gyerek is megkérdi, mig az állomás lejtős utján lefelé halad: —, (Bácsi, nem érdeklik lányok? Fn majd (elvezetem. Fs vezetik az idegen katonákat a szerelem temploma, felé, vállnkon nyolc-tiz esztendejükkel, egy-két hatosért. Fs trágár viccekkel mulattatják az utón vendégeiket, akik nem sajnálják a hatosokat, sőt koronákat sem 3 jó tanácsért ás vezetésért. • Ezek a gyermekek, akik alkalomadtán ne,m riadnak, vissza a lopástól sem, mintegy buszán vannak. Húsz kis «pnc,s-,jelöli, busz kis csirkefogó mászkál előttünk az utcán nap-nap után és nem veszi észre őket senki és nem kísérli meg a megmentésüket senki, de hull n pénz a kalapjukba és így neveljük őket magunk a rosszra, a könnyű életre, amelyben a. munka már büntetésnek látszik. HÍREK OCQO cA csodadgyíL (Málé nr rakétagyáros, Ttuktek űr gyógyszerész-főhadnagy és Ttemb&tm rőföskereskedő a kávéházi lörz-asztalnár a esodaágyuról csevegnek.) Trambulin: Hullotta, hallotta a csodaágyul? Málé: Hát, hogy hallottam volna; az én fülem nem ér Szentkantáig. Trambnbm: De maga csak tudzsa kedves Tudz.-íik nr, hogy mi van a csodaágyaval? Tudzsek: Kpp annyit tudok, mint kegyed. Trambulin nr; egy hanggal, egy dörrenései, égy ágyuszegeccsel .se többet. Trambulin: De mégis, barátim, önöknek a szakmájukba vág. önöknek már meg kelleti; volna oldani, hogy -mint. lehetséges a szárazföldről a németeknek Párisba lőni. Legközelebb volt, iCraone, vagy ÍLaon az Aisne mentén. És ez is 120 kilométer. És ebez jön még 12 kilométer hátra és 20 kilométer célzási biztonság előre . . , Málé: Ugyanannyi oldalt és felfelé . . . TipmbuUn: Ez 180 összesen . . . Tvdxsék: (Gyógyszerész.) (Hát az igaz! Nekem a szakmámba vág. Meg is fejtettem. (Bajuszát pödri, mely szőke és ritka; olyan, mint egy eltörölt, krétavonal a, szája felett. Pödrés közben erősen gondolkodik.) TJgy képzelem a dolgot, hogy a németek szellemes ötlet révén juttatták a világot ebez a. csodához. Előállítottak nyolc lovat, összkötötték és megvadították őket. A nyolc ló hátára egy 24 centiméteres ágyút szereltek, még mielőtt mo vadultak volna és kilencediknek egy szelíd lovat kötöttek az ágyú gyutacsához, amely nyugodtan nyargalt a többi után. A doppingolt lovak addig rohantak előre, mig megvadították a szelíd lovat is. Erre ez ugrálni és vágtatni akart, megrántotta a gyutacsot és a>, ágyú elsült. Málé: (A lehető legmálébban.) Fs a golyó épp Páriába esett? Sőt minden negyed órában esett egy a francia fővárosba. Tudnék: Hát minden negyedórában küldtek előre egy ilyen Jovasitott ágyút. Trambulin: (A gyógyszerészhez.) Ez lehetséges.. Hisz vannak lovasjtott méregkaverők is. Málé: No csak nem kell mindjárt személyeskedni. Majd én megmondom, hogy mint áll ez az ügy. Nekem elhiheti, A németek .felállítottak egy 42bes hosszú csövű ágyút. Éhből kilőttek 42-es kaliberű srapnellt, amely a legnagyobb eddigi hordtávolságra, 30 kilométerre volt tempirozva, Ez pont itt felrobbant és kilőtt magából további 30 kilométerre egy 38-as kaliberű srapnellt. Ez pont. itt felrobbant és kiröpített további 80 kilométerre egy 28-as srapnellt. Ez pont itt. szétpukkant és ellőtte a 24-es gránátot, amely pont Párisba esett, 'Ez pont itt felrobbant és pánikot dobott a franciákra. Trambulin: Űhm, Jó; csak egy kicsit rákét aizü. Máté: Nem is rakéta. Könnyen elképzelhető. Olyan, naint az esernyő egymásba tolható celluloid-tokja. Olyan, mint a klóimnak az Összecsukható cilindere.-Olyan, mint a lenyelhető kard, a beszúrható tőr; a . , , Trambulin: De (Málénr, az istenért! Ez mind csak szóbeszéd. Én inkább, hiszek aljban, hogy Zeppelinről lőtték Parist, Vagy 80 kilométeres alagutat fúrtak a francia állások alá és oda vontattak egy mozsarat. Turhsck: Ah\ Maga ebe?, nem ért! Inkább Valószínű, hogy a Somaiéba, az Aiauebe, vagy Marnebe egy tengeralattjáró lopódzott. Ez lemerült a viz alá és sikerült neki Paris közelébe férkőzni. Máté: (Felugrik nagy örömrivalgással.) Hopp, bip-hopp! Megvan! T/nmbnlm és TnáSsek: (Egyszerre féltékenyen.) Dehogy van meg. Már rég elment. Málé: (Ha mondom! A németek észjárásán csak én tudok eligazodni. Vettek egy repülőgépet, abból kilőttek egy mozsárágyút, arról felszállt egy nagy harci Zeppelin és a Zeppelin aztán alkalmas időben 2'teís gránátok alakjában Párisra hullott . . . (Trambulin és Tndzsck Máléra hullanak,) (h. ?J — Közös miniszteri értekezlet. Bécsbő! jelentik: Szerdán kc&ös minisztert értekezlet volt, amelyen részt vettek Wekerle miniszterelnök. Windischgraetz közélelmezési miniszter, Ckernin .külügyminiszter és dr. Paui Lajos osztrák élelmezési elnök. Az ukrán és román élelmiszerkészletek, (felhozásával és elosztásával foglalkoztak. A magyar miniszterelnök délután hazautazott. — Kuzmanek — titkos tanácsos. A király Burgenstaedteni Kuzmanek Ármin vezérezredesnek, Przernysl védőjének a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — Kitüntetett tábornokuk, A király báró Kövess Ármin és báró Böhm-Ermolli Kde tábornagyoknak a Szent István-rend nagykerestzjét, gróf Kirehbach Károly és Kriiek Károly vezérezredeseknek pedig a Lipótrend nagykeresztjét a hadiékitménuyel és a kardokkal adományozta és egyúttal meghagyta, hogy báró Rohr Ferenc tábornagynak a kardok egyidejű adományozása mellett legfelső elismerését adják tudtul. — A Lipót-rend középkeresztjét a hadidiszittménnyel és a kardokkal Dáni Balázs altábornagy, Capp Gusztáv 41. honvéd tábori tiizérezredbeli ezredes pedig a 2. osztályú vaskorona-rendet kapta a hadidiszitménynyel és a kardokkal. — Amnesztia a királyfi születésének alkalmából. Bécsbői jelentik: A Wiener Zeitung holnapi száma közli a király kéziratát arról, hogy kikkel szemben gyakorol kegyelmet az uralkodó legifjabb fia születése alkalmából Első sorban amnesztiád kapnak mindazok a személyek, akiket felségsértés, vagy a'z uralkodóház egy tagjának megsértése miatt jogerősen elitéltek. Másodszor amneszitát kapnak azok, akiket egy hónapot meg nem haladó szabadságvesztésre, vagy 500 koronát meg nem haladó pénzbüntetésre ítéltek. A büntetések jogi következményétől is eltekintenek, Magyarországon is valószínűleg hamarosan megjelenik a hasonló szövegű rendelet, — Előléptetés. A honvédelmi miniszter Stahl József népfelkelő műszaki segédtisztviselőt az 5. népfelkelő parancsnokság nyilvántartásában népfelkelő műszaki tisztviselővé nevekte ki. — Konstantin király nem kap civiiiistát. Athénből jelentik: A görög kormány elhatározta, hogy Konstantin király civilhstáját törli. A kamara évi 300.000 frank nyugdijat szavazott meg Olga királynénak. — Kitüntetések. A király Bhizsik Lajos 5. honvéd gyalogezredben tartalékos hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a katonai érdemkereszt 3. osztályát » hadiékitménnyel és a kardokkal adományozta. Nnxjy Házának, a 4ti, gyalogszrednúl beosztott tartalékos segédleb