Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-13 / 60. szám

ftz«gsd, 1015. máreiaa 13. s.ág tagiiii élénk helyesléssel tetszéssel fefadták. (A választójogi reform.) Ezután áttértek a napirendre. Az első felszólaló gróf Ktebelsberg Kurió volt. Húsz évi közszolgálatának tapasztalatai alapján bírálja a javaslatot, először is nemzeti és népoktatási szempontból. Különös súlyt he­lyez az V. és VI. osztályra. A mai szégyen­letes korteskedést a politikai szabadoktatás­sal kellene felcserélni, amire épen a többnyel­vű Magyarországon volna nagy szükség. Nálunk kellene főképen állampolgári nevelést adni. Figyelmeztet arra, hogv a VI. elemi sikeres elvégzése egyértelmű a magyarul ir­ni és olvasni tudással. A világáramlatokra való hivatkozással szemben azt feleli, hogv a politika nem divat­cikk. melynek szezónok szerint kell változ­nia. Legyünk-e reakciósak mi is. ha esetleg maid az orosz forradalom reakcióba talál belefulladni? Az a politika a helyes, amely független a gyorsan változó áramlatok ki­lengéseitől. A népek önrendelkezési joga sem újság, csakhogy előbb nemzetiségi elvnek hívták. Ha ebből a Javaslatból törvény lesz -— mondotta, — akkor bucsuí vehetünk a parla­mentárizmustól, mert a radikális választójog frakciókra bontia a népképviseletet. A ja­vaslatot általánosságban elfogadja, mert re­méli. hogv Wekerlének sikerülni fog becsü­letes megegyezést létrehozni. Hallcr István néppárti szerint a javasla­tot annak ellenzői tulradikálisnak mondják, mert a választók számát 236 százalékba, emeli. Nem az állampolgári jogokból való kirekesztéssel,- hanem kulturális és szociális politikával kell a nemzetiségeket megnyerni, igazságtalanság lenne, ha a jogosultság meg­szerzését a magyar nyelven való írni-olvasni tudáshoz kötnék, mert az állam ezeknek a teltételeknek megszerezhetőségét nem bizto sifotta. A javaslatot eltogadia. Utána Herczeg Ferenc szólalt fel. Szüle­tésénél és foglalkozásánál fogva demokratá­nak vallja magát és kinos helyzetben van, hogy nagynevű arisztokratákkal szemben ahhoz a táborhoz csatlakozik, ameivet a kor­mány sa.itója reakciósnak nevez. A túloldalon levő arisztokraták szerinte nem gondolják végig a demokráciát és ki akarják nyitná szá­mára az ajtót, abban a hitben, hogv a demo­krácia az ajtóban maid megáll. Ez a törvény nem haladás, hanem ugrás, amelv a nemzeti ségi demagógia malmára ha.itia a vizet. Ajándékba hozzák a tüzet, de a vízcsapokat, a magyar hadsereget és a közigazgatás álla­mosítását nem szerelték fel. A háború meg­oldotta a nemzetiségi kérdést a nemzetiségi fészkek elpusztításával. Ez a törvénv uj tűz­fészkeket akar teremteni. A javaslatnak nem­zeti irányba való átalakítását kivánia. Az ülés ezután véget ért. Legközelebbi illés csütörtökön lesz. ARANYAT VESZEK 5-6-8 koronáig grammenkint. Brflliáai ékszerekért is magas árakat fizetek* PiamrD U óri$ és éksearéSZ, naincM n a aretiett. Csongrádi TAKARÉK és egyéb helyi vállalatok részvényeit .* vásárol, elad és megelőlegez M&V R* M|K5A bank- és váltóüilete l >n a Széchenyi-tér, a városházárai szemben. Szemeié Mikíós politikai vacsorája. — Vázsonyi és Tisza nem mentek e!. — (BwlspMsti tudó,silónk telefmjelmtke.) Szemere Miklós kedden este a Nemzeti Ka­szinó földszinti tánctermében száz teritékes vacsorát adott, amelyre hivatalosak voltak a magyar politikai világ összes számottevő alakjai. Meghívta Szemere a vacsorára első sorban is a vezető politikusokat: Wekerlét, Tiszát, Andrássyt, Hadik-Barkoczy Endrét, a főrendiház elnökét, Szász Károlyt, Popo­vicsot, Apponyit, Tóth Jánost, Vázsonyit, Berzeviczy Albertet, Bárczy Istvánt, Polónyi Gézát, gróf Zichy Aladárt, Wlassiscs Gyu­lást, gróf Széchenyi Miklóst, Beöthy Lásziót, Vojnich Sándort, Szalay Lászlót, Szterényi Józsefet, herceg Windischgraetzet, „továbbá sok képviselőt és államférfiul A lakomán a meghívottak valamennyien megjelentek gróf Tisza István és Vázsonyi Vilmos kivételével, pedig a vacsorának hir szerint épen Tisza és Vázsony kibékítése volt a célja. A menükártyákra rá volt nyomtatva, hogy a házigazda pohárköszöntöt nem kér és nem vár. Ez ugy látszik azoknak szólt, akik minden banketet szeretnek felhasználni szónoki képességeik bemutatására. A házi­gazda is ragaszkodott azonban a hallgatás­hoz és beszéd helyett minden vendég egy nyomttott dises lapot kapott, amelyen a kö­rétkezők álltak: — Tisztelt Barátaim! Meg keli nektek mondanom, hogy miért csábítottalak benne­teket ide. Thökölyi Imre mondását idézem, ami mindent megmagyaráz: „Sok embert egy kalap alá hoz a veszedelem." Ez a közös "veszedelem a felénk szállt és közibérik dobott bolseviki világáramlat. A kiilellenségtől meg­védett vitéz hadseregünk és a hűséges, dicső­séges német szövetségesünk. A bolsevikizmus ellen védekezzünk magunk. Egész más volt a politikai helyzet, ami­kor Esterházy átvette a kormányt és egész más maii Egy világ van közte: a bolseviki glóbus és az orosz baciilus terjedni akar Európára és a civilizációra. A politikába be­dobott jelszavak nemzeti szerencsétlenséget idéznek elő. Ausztriában már minden inog, az egész közigazgatás csődöt mondott. Az ellenségeink bennünket is oda akarnak jut­tatni. Ha boldogulni akarunk, fogjunk össze azok, akik itt vagyuk. Ne üljünk fel az uszító töreknökök nagyhangú hatalmi vágyánek, A jó politika nem kockajáték és a magyar nem­zet jövőjéről és sorsáról van szó. Egy alázatos kéréssel fordulok még igen tisztelt barátaimhoz. A választójogi kérdés­ről, esedezem, ma itt ne vitázzunk. Koccint­sunk és aludjunk rá egyet. Éljen a magyar haza örökre, mindenek előtt! A társaság élénk és emelkedett hangu­latban maradt együtt záróráig. Letartóztatták Mihály nagy­hereeget. Genf, március 12. Az Echó de Paris je­lenti: Mihály volt nagyherceget moaareliista Összeesküvés miatt az orosz kormány letar­tóztatta és a Szmolni-íntézetbe vitette. Sorok a szegedi hatóság teendőiről. (Saját tudósítónktól.) A béke hajnala erős, rózsaszín fénnyel dereng. A virradat mintha már a küszöbön állna. Vajion valóság lesz-e belőle, vagvr csak délibábos, csalfa tündérkép, ki tudja megmondani? A jövő el. dönti majd ezt -a nagv kérdést is. De ez az uj hajnal is napkeleten jelentkezik, mint min­den hajnal. A természet rendiét — hiába — nem lehet megcsúfolni. Hanem amilyen fé­nyes a napkeleti derengés, annál sötétebb kép bontakozik ki Európa napnyugatán. De a béke fényessége hangosabb, erősebb minden sötétnél. Itt az ideje, hogy a Keleten történő fontos események következményeivel itthon is foglalkozzunk. És fölveti fejét a kér­dés: Szeged hatósága vájjon gondolt-e, föl­vette-e programjába azokat a nagv munká­kat, amelyeknek mindenekelőtt előfeltételeit kell megteremteni, őszintén meg kell valla­nom: én nem tapasztaltam azt. hogv a sze­gedi hatóság a béke kérdésével egyáltalán foglalkoznék. Pedig már készen kellene állnia arra. hogv a harctérről és fogságból haza­kerülő férfiakat, ezt a sok-sok ezer munkás­kezet valamennyit a maga helyére állítsa, hogy egy pillanat se vesszen kárba a békés időkből. Vitán fölül áll ugyanis, hogv a négy éves. borzalmas háború veszteségeit minden­áron és minden körülmények között pótolni kell, ha csak nem akarunk elpusztulni. Emi­nens szükségesség, hogv a béke első napjai­val biztosítsuk a hazatérő •munkásmilliókat és a fogyasztóközönséget is olvan helyzetbe hozzuk, hogv a lehetőség szerint ne legyen kénytelen nélkülözni. Első és legfontosabb teendő lenne persze ennek a célnak érdeké­ben az. hogy a szükséges anyagokat lehető mérsékelt árakon beszerezhessük. Szükséges még, hogv a többtermelés előfeltételeit be­ható tárgyalás alá veg-vék és a szükséges eszközök beszerzésére részletes tervezetét dolgozzon ki a hatóság. A száznegyvenezer holdnyi városi nagy­birtok jövőbeni okszerű megművelésének és ezzel kapcsolatosan a többtermelás megvaló­sításának alapföltétele a keskenvvágányu tanyai körvasút kiépítése azért, mert a szarvasmarhaállománv megfogyatkozása után bekövetkezett nagymérvű trágyáhiánvt csak ugv7 lehet pótolni, hogv a város köztisztasági üzeme utján a kikerülő hulladékokat és a csatornák tárgyázásra alkalmas anyagait gyorsan és olcsón ki lehet a tanyákra szállí­tani. Ezért már most hozzá kellene fogni hatósági vezetéssel, kamatbiztositással és hatósági erős érdekeltséggel a tanyai kis­vasút részvény társaságának megalakításá­hoz. A mai nagv pénzbőség különösen alkal­mas erre, mert most könnyebben lehetne bevonni a város lakosságát az 5—6 milliós tőkével rendelkező tanyai vasút részvénytár­saság megalakításába. Itt volna már az ide.ie a mérnöki hivatal alapos átszervezésének is. Az egyes ügyosz­tályokat hozzáértő munkaerőkkel kellene be­tölteni és át kellene dolgoztatni az ideiét mult építkezési szabályzatot is. A vízvezeték és nagy csatorna-hálózat erős fejlesztésére is meg kell tenni az intézkedéseket és meg kell teremteni hozzá az előfeltételeket. Terveket kell készíteni arról is. hogy a pusztulásnak indult utcai burkolatunk további romlását mint lehetne megakadályozni és miként lehet­ne az utcaburkolást kiépíteni, esetleg az egész városra kiterjedően. A régi belvárost is, a melv még a török-világ alatt épült a vár sáncain, uj szabályozási terv. szerint kellene kiépíteni. Különösen a Nádor- és Bajza-utcák közti részt lehetne ideálisan kiépíteni, amelv résznek telke tudvalevőleg már nagyrészben MÉSZ és CEMENT • • • • VÉRTES ffiUKSA cég, Szeged, Pallavídní-ufca 5, sz. Rakiár: Tiszapálgaudvar. állandóan raktáron kitűnő minőségben és versenyen kívüli áron.

Next

/
Thumbnails
Contents