Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-13 / 60. szám

gíigéá,. 1918, máraiui 18, KONSTANTINÁPOLY: A nagyföhadiszállás közli: Erős biztosító csapatokkal 14 kilométerre vagyunk Erzerum előtt, ahol harcban állunk örmény bandákkal. ROTTERDAM: Bakker, az EgyesültÁllamok hadügyminisztere a következő nyilatkozatot tette egy újságírónak: Franciaországi utam célja első sorban az volt, hogy meglátogassam az amerikai csapatokat és a szövetségesek hadseregeit. Amikor minden gondolatunk a háborúra irányul és az ipar a hadi érdekek, szolgálatában áll, minden segélyforrásunkat a győzelem szolgálatába kell állítani. STOCKHOLM: Bruszilov tábornokot a forradalmi haditörvényszék felmentette. A lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a felmentő ítéletet. BERLIN: Tengerészeti légi haderőink a március 11-ikéről 12-ikére virradó éjjel bőségesen és hatásosan bombázták a nápolyi kikötőtelepeket és katonai épületeket, valamint a Pagnoü melletti vasmüveket. BERLIN: Hindenburg tábornagy ma Berlinben időzött, ahol tanácskozásokat folytatottBERLIN: A Woiff-ügynökség jelenti 12-ikén este: A harctereken nincs újság. PÁRIS (Havas-jelentés): A mult éjszaka végrehajtott légi támadás folyamán a németek négy készüléket vesztettek. Beigazolódnak, hogy az ellenséges erők különösen nagy számban lépnek fel. Kilenc légi flotta vett részt a támadásban. Az áldozatok számát utólag fogják közölni. A bombázó légi jármüvek rendkívüli erős támadást intéztek a kiinduló repülőterek ellen, ahová 5800 kilogramm összsúlyú lövedéket vetettek. BUKAREST: Jorga Miklós, a román irredenták szellemi vezére lapjában ecseten Románia rettenetes helyzetét és többek közt azt ina h py megbizható jelentések sz mint több, mint 50.000 ember esett áldozatul az .T tífusznak. A bolseviki konvent a békeszerződés elfogadása melleit döntött. Stockholm, március 12. A Daiiy Nems tudósítója jelenti, hogy a bolseviki konvent 30 szavazattal 12 ellen a békeszerződés jóváhagyása mellett határozott. Szerdán nyitották meg a bolseviki párt rendes kongreszszusát, de a zavaros vasúti közlekedés miatt csak kevés képviselő jelenhetett meg. Lenin csütörtökön nagy beszédet mondott és kijelentette, hogy hiábavaló volna továbbra is harcolni Németország ellen, mert Oroszország nem teremthet elő a földből egy uj hadsereget. Alá kell irni tehát minden békét, a mely képessé teszi Oroszországot, hogy előkészüljön az uj harcra. Egy ideiglenes béke megkönnyítené Pétervár kiüritését és a jövő harcra feltétlenül szükséges hadianyag megmentését. Francia hivatalos Páris legutóbbi bombázásáról. Gehf, március 12. Párisból jelentik hivatalosan: Ma este ismét ellenséges repülőgépek jelentek meg Páris felett. Fényjelekkel azonnal riadót jeleztek. Este 9 óra 8 Derekor hét repülőgépet, ieleztek. amelyek közeledtek Páris felé. 10 óra 55 perckor több helyen bombákat dobiak le. amelyek a lakosság körében áldozatokat követeltek és dnvasi karokat okoztak. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudésiiénk telefonjelentése. — (Szerdán dől e! a választójog sorsa.) Gróf Andrássy Gyulát szerdán délelőtt 10 órakor fogadja a király kihallgatáson. A kihallgatás kizárólag a választójogi komprimisszummal van összefüggésben, — Tiszán, Andrássyu is Wekerlén kivül Bécsbe utazik herceg Wmcischgraetz Lajos közélelmezési miniszter is, akit szintén kihallgatáson fogada király. Szerdán fog eldőlni a. választójogi törvényjavaslat sorsa. A munkapártban fúziót és koncentrációt emlegetnek a kihallgatással kapcsolatban. A kormánypárti körökben ezt kizártnak tartják. (A miniszterelnök bécsi utja.) A Magyar Tudósitó jelenti: Wekerle minis'zterelnök kedden este 11 órakor Bécsbe utazott és holnap kihallgatáson jelenik meg a király előtt. (A kormány nem köt kompromisszumot a munkapárttal.) A hétfőn tartott minisztertanácson. amelyen tudvalevően a' választójogi kompromissizummal foglalkoztak, hir szerint abban állapodtak meg. hogv a kormánv a maga részéről nem tesz semmiféle kompromisszumos ajánlatot. Jól értesült politikai körök szerint a kormánv a munkapárt által javasolt módosításokat nem tartja alkaL a I inasoknak a tárgyalásra. Kisebb módosításoktól azonban a kormánv nem zárkózik el. Nagyban tisztázni fogj a e részben a helyzetet Vázsonyi Vilmos i£azságügvminiszter beszéde. Vázsonyi alkalmasint a választójogi bizottság szerdai ülésén szólal fel. (Wekerle a Belváros képviselője.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnököt kedden délelőtt egyhangúan a Belváros képviselőjévé választották. A miniszterelnöknek a mandátumot küldöttség adta, át. Wekerle hosszabb beszédet intézett a küldöttséghez. A többek között ezeket mondta: — Most végre alapos reménységünk van az általános békére, amel. feladatokat ró az államférfiakra. A kor szelleme — mondta —> előtérbe helyezi a humanitást, a népjóléti es szociális intézményeket. Ebbel a nagy komplexumból ki kell venni azt, ami igazán hasznos, ami a polgári szabadságot és vagyonbiztosságot biztosítani képes és most kell megalapozni mindazt, ami a mindenkori fejlődés garanciája. A miniszterelnök ezután a szellemi és gazdasági erők kihasználásának szükségességét hangsúlyozta és megállapította, hogy a vagyon egy részének állami célokra való igénybevétel© elkerülhetetlen. Fölemlítette még azokat a feladatokat, amelyek a kereskedelem és ipar fejlesztése érdekében meg oldndók, majd azt a szükségességet hangoztatta, hogy a főváros ne csak az ország gazdasági életének, hanem a világggazdaiság vérkeringésének legyen egyik empóriuma. Wekerle nyilatkozata az önálló magyar hadsereg ügyében. A miniszterelnök válaszolt Seidler támadására. — A választójogi bizottság ülése. — (Budapesti tudósítónk telefoni elentóieJ A képviselőház választójogi bizottsága --néhány napi szünet után — kedden folytatta tanácskozását. Ezen az ülésen már megjelent Vázsoyi Vilmos igazságügyminiszter is és Wekerle Sándor miniszterelnök. Az ülést Beöthy László elnök nyitotta meg. aki abból az alkalomból, hogv ismét részt vehet a bizottság tanácskozásain, üdvöizölte Vázsonyi igazságügyminisztert. A napirend előtt Bakonyi Samu szólalt fel Seidler osztrák miniszterelnöknek a magyar hadsereg felállításáról tett ismeretes nyilatkozata ügyében. Rámutatott arra, hogv az általános választójog és a hadseregreform között elválszthatatlan kapcsolat van, mert mind a két kérdést a háború érlelte meg és mind a kettő a nemzet és a királv közös akaratából született meg. Az osztrák miniszterelnök nyilatkozata szerint Magyarországnak nem volna joga Ausztria hozzájárulása nélkül megvalósítani a hadsereg reformjár. Ezzel szemben áll az. hogv a magvar hadsereg reformja tisztán a magvar nemzetnek és a királynak az Ugye és harmadik személynek ebbe beleszólási joga nincsen. Módot kiván nyújtani a miniszterelnöknek arra. hogv ebben a kérdésben kifejtse álláspontját. Ami a hadsereg kérdésében az osztrák kormánnyal való tárgyalásokat illeti, ezek csakis célszerűségi szempontból fontosak. Ezek a tárgyalások csakis az 1867-ik évi törvénynek a védrendszer azonosságára vonatkozó rendelkezéseire, továbbá a gazdasági és pénziigvi kérdésekre vonatkozhatnak, de a kérdés lényegét nem érinthetik. (Wekerle visszautasítja Seidler támadását-) Wekerle Sándor miniszterelnök az interpellációra nyomban válaszolt. Sajnálom, — mondotta — hogv ezt a kérdést most vetették fel, midőn az önálló hadsereg űzve bizonyos tekintetben már nyugvópontra jutott. Az osztrák miniszterelnök ur felfogásával természetesen nem azonosíthatom magamat és az 1867-ik évi XII. törvénycikk magyarázata tekintetében öt illetékesnek nem ismerhetem és változatlanul íentartom azt az álláspontunkat, hogv az önálló hadsereg kérdésének szabályozása a király és a nemzet közötti ügy. (Mi az önálló hadsereg kérdését is sarkalatos pontként vettük fel programunkba. Célunk az egész hadsereg kiegészitő részét képező magyar hadseregnek nemzeti, gazdasági és a védelem egységének biztosítása mellett, katonai szempontból ís önálló kiépítése. A vezérletnek, vezényletnek és belszervezetnek egységes intézése az osztrák törvények szerint őfelségének abszolút, az 1867-ik évi 12-ik törvénycikk 14. §-a szerint alkotmányos joga. Az egész hadsereg kiegészitő részét képező magvar hadseregnek önálló szervezése te'hát őfelsége alkotmányos hatáskörében eszközölhető. — és hogv ez tényleg valóra is válik, e tekintetben biztosítékaink is vannak. Természetesen kívánjuk, hogv az önálló magvar hadsereg törvény által is biztosittas sék. Amint ezt már több alkalommal kifejtettem. bár jogilag a kérdésnek szabályozása tulajdonkép a magvar nemzetnek és királynak ügye. politikai szempontok kívánják, hogv az bizonyos, főleg gazdasági vonatkozásokban az osztrák kormánnyal is tisztáztassék. De ezek a tárgyalások nem bírhatnak azzal a jelentőséggel, hogv az önálló magvar hadsereg létesítése a megegyezéstől függővé tétessék. Hiszen még a védszervezet megállapítását illetőleg is az 1867-ik évi XII. törvénycikk 13. §-a csak azt irja elő. hogy célszerűségi szempontból a védelem rendszerére nézve megegyezés kísérel tessék meg és ha megegyezés létre nem jön, a két országgyűlés küldöttsége tárgyal. De nincs rendelkezés — mint a kvótára nézve — a tekintetben. hogv mi történjék, ha az országgyűlési küldöttség sem állapodnék meg. amiből önként következik, hoevi szabad rendelkezési jogunk ez esetre is fennáll. A miniszterelnök nyilatkozatát a bízott-