Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-08 / 56. szám

bréíreri, ims. mirelité 8.. mümmrimmmm Hz ausztriai nemzetiségek autonómiát kapnak. — Kis többséggel megszavazták a költségvetési provizoriumot. Seidler az önálló magyar hadsereg eilen. — Bécs, március 7. A képviselőházban Seidler miniszterelnök nagy beszédet mon­dott. Fejtegette a kormány programját, majd rámutatott arra, hogy a háborús és jó­léti kiadások olyan fokot érnek el, amelyek­re távol sem találnak analógiát. Az 1871-iki francia hadikárpótlás öt milliárd frank volt; ez a .monarchia hadi kiadásainak mintegy egynegyed évi átlagát teszi ki és már a negyedik háborús év végéhez közeledünk. — A felvetett nagy kérdések — úgy­mond — a parlamenti munka bizonyos ál­landóságát követelik meg. Ezt azért is kell biztosítani, hogy hozzáláthassunk a fő osz­trák probléma megoldásához. Ez az alkot­mányrevizió kérdése. A háború alatt e kér­dés megoldásának szükséges volta a legna­gyobb mértékben előtérbe nyomult. . — Keresztül kell vinni, hogy a nemzeti ellentétek az állameszme keretében ki­egyenlítésre jussanak. A kormány már ré­gebben felállította azt az alapelvet, hogy a nemzeti autonómiában keli látni, a nekünk oly sürgősen szükséges modus vivendit. — Ebben a vonatkozásban a kormány szilár­dan ragaszkodik ismételten közölt alapelvei­hez ugy Ausztria népeinek az ország hatá­rain tul nem terjedő önkormányzata tekin­tetében, mint az önrendelkezési jogra való tekintettel, amennyiben az állam egész meg­tartásának és fejlődésének feltételével össz­hangban áll. A kormány az önrendelkezés elvének alapjára helyezkedik. Annak az elv­nek alapjára, hogy egyik nemzetiségnek sincsen joga a másikon eröszakot elkövetni, hanem mindenütt a maga területén fejlőd­hetik. A kormány oda fog hatni, hogy az alkotmányreformró! szóló fejtegetések gyors fordulatot vegyenek, ugy, liogy rövid időn belül pozitív eredményt várhatunk. Kijelentette ezután a miniszterelnök, hogy egyszerűek a viszonyok Csehország­ban, ahol már egész sor előkészítő munká­latot végeztek. Ami a többi koronatarto­mányt illeti, főképen a délszláv kérdést sze­retné olyannak minősíteni, amely mellett most sem lehet figyelem nélkül továbbmen­ni. Hogy ez a kérdés valóban meg van, azt senki nem vonhatja kétségbe. A dinasztikus és az államhűség egyedül lehetséges alap­jain készségesen hajlandó a kormány olyan tárgyalást kezdeni a délszláv kérdés meg­oldásáról, amelynek során valamennyi ré­szes tényezővel egyetértésben és az érde­kelt osztrák népek jogos igényeinek figye­lembevételével kell eljárni. Rátért ezután a miniszterelnök az ön­álló magyar hadsereg felállításának kérdése tárgyában benyújtott interpellációkra. — A közös hadsereg intézménye — mondotta — többek között a 67-es kiegye­zésnek egyik alkotó része. Ebből kétséget kizáróan következik, hogy a monarchia egy államának sincsen módjában a közös had­sereg helyébe az önálló hadsereget helyez­ni, mert hiszen ha éz lehetséges volna, ak­kor előállhatna az a helyzet, hogy a hadse­reg a monarchia egyik államában közös, a másik államban pedig önálló lenne. Amennyi ben Magyarországon a hadsereg közösségét meg akarnák változtatni, vagy megszüntet­ni, ezt csak Ausztria hozzájárulásával, illet­ve az osztrák parlament beleegyezésével történhetne, tehát csakis tárgyalások utján. A miniszterelnök válaszát a képviselők élénk helyesléssel vették tudomásul. Ezután következett a szavazás, Bécs, március 7. Bécsj jelentés szerint a reichsrat mai ülésén kis többséggel ugyan, de megszavazták a Seidler-kormány által kért költségvetési provizóriumot, úgyszin­tén a hadügyi hiteleket. Bécs, március 7. A lengyelek az utolsó pillanatban engedtek merev álláspontjukból és ha nem szavaztak is a költségvetési pro­vizórium mellett, a szavazástól való távol­maradással igyekeztek a kormányt többség­hez juttatni. A lengyelek állásfoglalására döntő elhatározással volt a lengyel pártve­zéreknek ma délelőtti kihallgatása. A len­gyel politikusok a badeni kihallgatáson elő­adták az uralkodónak sérelmeiket és kéré­seiket, amelyek első sorban arra irányul­nak, hogy Galícia ne választassék ketté, azonkívül, hogy az elitéit lengyel legioná­riusok amnesztiát kapjanak, továbbá^ hogy a cholml határkiigazitással reperálják a len­gyel sérelmeket. Még gazdasági kérdések­ben Ís tettek előterjesztéseket. A lengyel vezérek délután két órakor tértek vissza Badenből. Egyenesen a képviselőházba haj­tattak és ott közölték társaikkal a kihallga­táson szerzett impressziókat és elmondot­ták, hogy a király ama kívánságának adott kifejezést, hogy nagyon szeretné, ha közte és a lengyelek között épp olyan szoros vi­szony alakulna, mint amilyen annak idején Ferenc József és a lengyelek között volt. ••Eaooaes H rendőrségre érkezett a följelentés a rézbeszolgál­tatási szabálytalanságok miatt, (Saját tudósítónktól,) A Délmagyar-oú szág csütörtöki számában részletesen beszá­molt azokról a szabálytalanságokról, amelye­ket a fémbeváltás körül a szegedi Bruekner• cég állítólag elkövetett. A Bruekner,-cég el­len a fémközpont szegedi kirendeltségének vezetője csütörtökön) följelentést tett a rend­őrségen. amelv már megindította a nyomo­zást. A följelentés a következőket tartalmaz­za: Szeged szab. kir. város tekintetes rend­őrfőkapitány i hivatalának. Szeged. Alulírott, mint a Magvar Szent Korona Országainak Fémközpontja R.-T. Szegedre kirendelt meg­bízottja tisztelettel feljelentést teszek Bmck­ner-Testvérek szegedi vaskereskedő cég ellen különböző törvénybe és miniszteri rendete­tetekbe ütköző cselekmények elkövetéséért. A fémközpont 1916-ban szerződést kötött Bruekner Testvérek céggel, hogv a rekvirált fémet a közönségtől beváltsa. A cég a meg­bízással visszaélve, a hozzá beváltsára kül­dött tárgyakat nem a közvönt áUal megsza­bott árakon váltotta be, hanem kilónkint 1, 2, sőt három koronával olcsóbban és a külön­bözetet magának jogtalanul megtartotta. De megtette azt is, hogv a beváltott tárgyakat nem is vette jegyzékbe, azokat a központnak be nem szolgáltatta, hanem tízszeres áAon azt ismét forgalomba hozta. A saját raktárá­ban igénybe vett tárgyakat nem szolgáltatta be a központnak, hanem azokat továbbra is szabadon árusította és végül olvan árukat, a melyek igénybe véve nem voltak, de áruk országosan meg volt . szabva, a makszimális áron 50—100 százalékkal felül árusította. — Miután mindezekre nézve már kétségtelen bizonyítékaink vannak, kérjük a tekintetes főkapitányságot a céggel szemben az eljárás megindítására. A följelentésen kivül természetesen rész­letesen. informálta a fémközpont szegedi ki­rendeltsége a rendőrséget az eddigi tény­megállapításokról. amelyeket csütörtöki szá­munkban részletesen ismertettünk. Mint. sú­lyos gyanút közölte azonban a szegedi ki­rendeltség a már iközlötteken kivül azt. hogy nagv valószínűsége vau annak is. hogv a Bruckner-cég többeket a fémbeszolgáltatás mellőzésével mentesített a rekvirálás és be­szolgáltatási kötelezettség alól hamis átadási szelvénylek kiállításával. Konkrét eseteket adtak tudtára a rendőrségnek arról, hogv a Bruckner-cég a beváltott fémtárgyakat. na­gyon magas árért forgalomba is hozta. Ta­láltak ilven beszolgáltatott fémtárgyakat az üzletben is, eladásra szortírozva, A legnagyobb szabálytalanságot követte el a cég a vád -szerint az ón beváltása körül. Az ónt ugyanis 15 koronás ár helyett ólom­árban egy koronájával váltotta be kilónkint, aztán földolgoztatta nagvon csekélv költség­gel és fáradtsággal forrasztó-ónnak és igy 40-50 koronáért hozta újra forgalomba. A raktárban sokkal több. mintegy négyszer annvi. fém volt a megejtett vizsgálat alkal­mával, mint amennyinek a nyugtakönytvek szerint lenni kellett volna. A cég raktáraiban lefogialt készletet szerdán délután és csütör­tökön délelőtt átszállították a fémbeváltó szegedi kirendeltségének raktáraiba, ahol szortírozzák és értékelik azokat. A rendőr­ségen dr. Szalav József rendőrfőkapitány szigorú nyomozást rendelt el, melynek ered­ménveiről naponkint jelentést tétet magának. Bruekner Ede csütörtöki számunkban közölt cikkünkre a következőket közli velünk: Tekintetes Szerkesztőség! A Délmagyar­ország március hó 6-iki számában „A Fém­központ kirendeltsége szabálytalanságokat állapított meg a rézbeváltásoknál" címmel megjelent közleményére egvíéni és kereskedői reputációm érdekében kérem, méltóztassék lapjában az ellenem emelt vádak tekinteté­ben a következőket közzétenni: Az üzletem­ben fémbeszolgáltatási kötelezettséget telje­sitő közönség köréből soha panasz fel nem merült, ilyen tudomásomra nem esett. Az üzletemben beszolgáltatott réztárgvak a leg­utolsó tárgy;g be lettek szolgáltatva a fém­központhoz és valótlan az. hogv ezen dara­bokból akár dísztárgyak, akár egyebek üzle­temben kfarusitás végett visszatartattak, vagy ilyeneket másoknak átengedtem, vagy saját részemre megtartottam volna. A be­szolgáltatott darabokért mindenkor a fém­központ á'tal megszabott s üzletemben lát­ható helyen kifüggesztett árlap szerinti ösz­szegeket fizettem és a fémeket mindenkor ugyanazon osztályúként szolgáltattam be a központnak, mint aminő osztálvozásu árat azokért az eladóknak fizettem. Saját üzleti áruim beszolgáltatása körül sem terhel mu­lasztás. "miután az egves cikkeket: rézmozsa­rak. ajtókiüncs. aitócim stb. a határidő le­telte előtt beszállítottam, a jelenleg aktuális rézcsövek és rudak beszállítási határideje megjelölve nincs, a kirendeltség e hó 6-ikán üzletemben történt megjelenésekor már cso­magolásra kikészítve voltak és azokat a ki­rendeltség e! is szállította. Valótlan, hogy ezen tárgyakat már korábban be kellett vol­na szállítani. A beváltott fémtárgyak tényleg nem egv raktárban voltak beraktározva, mi­után ez mér nagv tömegüknél fogva is lehe­tetlen. Eldugott tárgyakat a bizottság egy­általán nem talált, nyilt raktárhelyiségeim-

Next

/
Thumbnails
Contents