Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-07 / 55. szám

H fémközpont kirendeltsége szabálytalanságokat állapított meg a réztárgyak beváltásánál (Salát tudósítónktól.) A Bnickner-te«tvérek -szegedi vaskereskedő cég a rézrekvjráJáfiök kezdetén megbízást kapott több szegedi vaskereskedő céggel a beszolgáltatásra kötelezett fémtárgyak beváltására. A fémközpont. amelv a megbízást adta. kiutalta a fémbeszolgáltatáshoz ! szükséges dolgokat, könyveket és jegyzeteket és megkezdődött a rekvirálás. A beváltási helyek működését a íémközpont szegedi kirendeltsége ellenőrizte, .'de szolgáltatták be minden rekvirálás után a beváltó helyek ellenőrző Írásaikat. Hogy ezekkel mi történt aztán, persze nem lehet tudni. Most azonban egyre gyakrabban merült föl panasz a rekvirálás ellen, de különösen azokat az állapotokat tették gyakran erős kritika tárgyává, amelyek a Brucknercégnél állítólag uralkodtak. Névtelenül te hangzottak el vádak, ugy hogy több dísztárgyat, amelyeket a rekvirálás során beszállítottak, megtartott magának a cég és később ezeket üzlete révén forgalomba hozta. Jöttek olyan följelentések is, amelyek azt tették panasz tárgyává, hogy a Bruckner-cég nem adja meg a miniszteri rendeletben megállapított térítési dijakat a Téztárgyak tulajdonosainak, sőt még részben sem. Jött panasz arról is, hogy a örucknercég a saját raktárán levő rézáruk beszolgáltatását elmulasztottá, minden erről szóló miniszteri rendelet ellenére, A szegedi kirendeltség vezetőié a panaszoktól jelentést tett a fémközpontnak. amely fölhatalmazást adott a szegedi kirendeltségnek. hogy a cég ellen a vizsgálatot lefolytassa és ellene a szükséges lépéseket megtegye. Szerdán foiví le a vizsgálat a rendőrség kiküldöttjével Singer mérnöknek, a kirendeltség vezetőjének iránvitásávaí. A rendőrséget Bőkös Mózes .rendőreiienőr1 képviselte és a katonaság képviseletében Gruity önkéntes szakaszvezető volt jelen. Mindenekelőtt az átvételi könyveket és egyéb hivatalos iratokat vették vizsgalat alá, amelyeket a bizottság lefoglalt és beszállított a szegedi kirendeltség helyiségébe. Ezután megtörtént az iizlet raktárának átvizsgálása. A raktárban a vizsgálat eredményei szerint becsomagolt fémtárgyakat talált a bizottság, amelyeket a fémközpont részéer csomagoltak. A kutatás során azonban be nem váltott, a Öruckner-cégnek saját üzletébői származó rézcsöveket és rudakat találtak, amelyeket már régen be kellett volna szolgáltatni. Ezek a tárgyak nem voltak a íémközpont részére I szállítandó csomagokhoz csomagolva. A fcriJ ső helyiségben több olvan tárgyra akadtak a j bizottság tagjai, amelyeket a most folyó rekvirálás során szállított be a közönség és a melyeket a lés saját raktárába osztott be. Igy nagyobb mennyiségű ólommal szigetelt vöröshuzalt is találtak, valamint még több rnás tárgyat, A raktárhelyiség egy eldugott részén 55 szikv-izfejet, egv óntálcát és több fémtárgyat talált a kutatást vezető bizottság, Bruckmr Ede saját állítása szerint ezeket a dolgokat ólmaként vásárolta azzal a céllal, hogv összeolvasztva forrasztó ónként hozza forgalomba. Találtak még az üzletben csapa gyfémeket. ólmot, vörösrézfémet, sárgaréz képrámákat, dohánvzókészletet. mozsarat és egyéb, beszolgáltatásra kötelezett, általa átvett tárgyat. A szegedi kirendeltség vezetője figyelmeztette arra is a cégtulajdonost, hogy horribilis megkárosítása a közönségnek, hogv az ónt és csapágvfémekeí — vád szerint — 80 fillérért váltja be, holott annak rniniszterileg megállapított ára négy és 15 korona. Az átvételi könyvek áttekintésénél megállapította a kirendeltség vezetője, hogv az rendkívül hiányosan és felületesen van kezelve. Az átvételi könyvek gyanúra adnak alkalmat. A 786. átvételi szám alatt elkönyvelt tételnél például, amelv dr. Erőskövv Dezső által beszolgáltatott fémtárgyakról szól, 57 korona 70 fillért kellett volna fizetni az útadónak De itt éppen ugy, mint az átvételi könyvek tét-eleinek 90 százalékánál, nincsen föltüntetve az ár, amelyet a cég kifizetett a beszolgáltatott fémtárgyakért. Vannak tételek. ahol pontosan meg lehet állapítani, hogy 5. 10, 20 és 30 koronával kevesebb összeget fizetett ki a cég a beszolgáltatott fémtárgyakért. mint amennyit a miniszteri rendelet térítési diju! megállapít, A cég a legtöbb helyen nem létező árakat adott a feleknek, volt rá eset, hogy az elismervényt egyáltalán nem adta ki a félnek. A makszimális árakat is túllépte a cég az eladásoknál. A szegedi kirendeltség kezei között van két számla, amelyek tanúsága szerint a horgonyzott mosóüstök eladásánál a cég 4 korona 20 filléres egységár helyett 5 kor. 50 fillért számított. Az iigvre vonatkozólag kérdést intéztünk a Bruckner-céghez, ahol azonban semmit sem tudnak a folyamatban levő eljárásról. Azt áhítják, hogv mindenben pontosan megteleltek a miniszteri rendeletben foglalt köve telménveknek. Hága, március 6. Hendermn mimkásvtfc v.4v a napokban beasédet mondott ós ebben a» ainant hadicéljainak revízióját követelte. A munkásvezér beszédében többek között igy nyilatkozott: lA háborút nem szabad tovább folytatni, mintsem szükséges, hogy biztosítsuk a világbékét. Ez a követelés azonban nem, jelenti a mindenáron való békét. Ez a hékepolltika a militarizmus megsemmisítését követeit, de mindenütt. Jkntápn, március 6'. Lándsdowne a Daily Telegraph-hoz levelet intézett, melyben pírnak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy gróf Ljiiosdowne szeriül megvan a megegyezés alapja. HertUng legutóbbi beszéde igen fontos lépés a kölcsönös eszmecseréhez, először azért, mert a kancellár azt a kívánságát nyilvánítja, hogy a hadviselő felek felelős képviselői jöjjenek össze bizalmas eszmecserére, másodszor azérí, mert Hertling szerint is lehet Wilson négy békepentja alapján az általános -békéről tárgyalni. Ezenkívül a kancellár magáévá teszi a pár tatlan választott biróság eszméjét és- értésünkre adta azt is, hogy Németország nem gondol arra, hogy megtartsa Belgiumot. Ezek után azt kérdi Dandsdowne, hogyan lehetséges a mértékadó személyiségek előzetes tanácskozása- nélkül teljes egyetértésről beszélni, iaiai azt legutóbbi beszédében [Balfour mondotta. Lándsdowne szerint n-jin is olyan lehotetku* ség, hogy Belgiumot illetőleg még -köti Németországot nyugtatni, ha csakugyan azért óhajt; hiztösitékökat, .hogy ez ,az ország ne legyen aa antant felvonulási útja. E-zek után igy folytatja: «—, Nem látom be, miért ,ur lehetne ered menyes a két párt közötti eszmecser© és raiém no lehelre előmozdítani azt az eszmét, hogy bizalmas tanácskozásra jöjjenek össze. Igenis, megvan a megegyezés alapja, Wilson négy békepontja, a választott biróság kérdésében, sőt valószínűleg a belga kérdésben is. Egyik német államférfi a másik után utasította vissza az anneksziós politikát. A nehézségek azonban állandóan nagyobbak lesznek, ha azt követelik, hogy egyes területeket az egyik hatalomtól a másikhoz csatoljanak. Ezek a nehézségek éppúgy előtérbe tolulnak az elzósz-lotharingiai kérdésben és az olasz követeléseknél, mint Angliának a török birodalom egyes részeire való aspirációinál. Ami a német gyarmatok ügyéi illeti, ez Lloyd George szerint is a békekongresszus elé tartozik. Ezek a kérdések azonban alig rendezhetők addig, amig a háború még tart. (M. T. I.) •>«a»*»a»«*shat8»®a«stia9[b»iíi!5!®«eiisbs»ailbi2sajtai»ras!ss»» A választójogi bizottság ülése (Budapesti tudűsitónk tiekfanjelentése.) A képviselőház választójogi bizottsága szerdán folytatta tanácskozásait Beöthy -László elnöklésével.. Az elnök az ülést 11 órakor nyitotta meg. A kormány részéről a tanácskozáson Wekerle Sándor miniszterelnök, gróf Esterházy Móric miniszter, és Sebess Dénes igazságügyi államtitkár jelent meg. Az első felszólaló Ráth Endre volt, aki főleg a nemzetiségi kérdéssel és Erdély jövőjével foglalkozott. Véleménye szerint a nemzetiségi kérdés zü'Höttséeét főleg a régi kormányok tehetetlensége okozta, az .a körűimén y. hogv mindig csak pártpolitikát csináltak és a manüátuffl-biztositás lebegett szemük előtt. Nem volt még kormány, amely eréllyel és hozzáértéssel nviih volna a kérdéshez. Egyébként több mód van arra. hogy a nemzetiségi kérdés ne váljék veszedelmessé Erdélyben még akkor sem, ha a választójogot erőteljesen ki is terjesztik. Ezután Teleszkv János volt pénzügyminiszter szólalt fei. Megállapítja, hogy Andrássy se zárkózott el a nemzeti aggodalmak elöl, mégis hajlandó a javaslatot változatlanul elfogadni. Andrássv nyilván a tömegek olvan fellépésétől fél, amelv veszélyeztetné a háborús eredményt. A szóló ettől nem fél. Olyan megoldást kell találni, amely a nemzeti szempontból aggodalmaskodókat és a tömegeket is megnyugtatja. Ezt szolgálják a munkapárt javaslatai. 1 évédés az. hogv a hat. eleminek iőjogcimként való alkalmazása 1,200.000 emberrel csökkentené a választók számát, csupán 200—250.000-rel, mert a többiek más kisegítő jogcímmel bejönnek, Delszóiit.ia a kormányt támogató pártokat, hogv fogjanak kezet, mert a munkapárt nagv engedményeket tesz. amikor rááll a javaslat alapjára és csak alapelvet nem érintő módosítást ajánl. Kéri, fogadják el ezeket a javaslatokat. A választói jogosultság íőfeltétele ne az irni-olvasni tudás, hanem a 4 elemi elvégzése legyen, kiegészítő főjogeim pedig rs-Vf/s/.'.y.... •' ••v./viv "v"?'-.'.';? éc^i-wwarasííshsa-írf Kapható kizárólag Fenyő Soma világítási vállalatánál Szegeden. •tv- 3 i