Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-07 / 55. szám

to* im mamus r iie a négy. ftanem hat elemi. Az'mari munkásoknál az irni-öl vásni tudás védelmezése révén n© ruházzák fel szavazati joggal az analfabétákat. A mezőgazdasági munkások kiizlü azok kapjanak Választójogöt. akik hosszabb ideig voltak egv munkaadónál. Azt hiszi, hogy a kormánv elfogadhatta á munka? párt módosítását'. Á javaslatot általánosságban elfogadja. Az iilés ezután délután negyed három órakor véget ért, csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatják. Oroszország és Finnország között létrejött a megegyezés. STOCKHOLM, március 6. A Szmolnainíézetben létrejött Oroszország és Finnország között a megegyezés. Oroszország lemond Finnországban az állami épületek, gyárak, vasutak, várak tulajdonjogáról, Finnország lemond a vaífcepark—pétervári vasútról és az Oroszországba vezető távíró kábelek tulajdonjogáról. A finneknek a sorsán Oroszországban könnyitenek és az oroszok eltávoznak Finnországból. A hadügyminiszter nyilatkozik a hazatérő hadifoglyok sorsáréi. Bécs, március 6. A parlamenti válság dolgában a politikai körök szerint a békés megoldás kilátásai ma már kedvezőbbek. A Ház mai ülésén báró Wimmer pénziigymmis'zter indokolta annak szükségét, hogy a hadi hitelt a hadsereg, a rokkantak és a bevonultak családtagja érdekéből megadják és az ellenzéki pártokhoz erre vonatkozólag felszólítást intézett. Ezután Czapp hadügyminiszter kijelenti a tegnapelőtti interpellációra válaszolva, hogy a katonai igazgatás a legszivélyesehben üdvözli ap orosz fogságból hazatérő katonáinkat. El is rendelték, hogy a hazatérőket a legbarátságosabb bánásmódban kell részesíteni. Ha mindazonáltal panaszok merülnek fel, azokban az esetekben csak alárendelt személyek túlkapásáról lehet szó és ennek megszüntetésére a legerősebben törekszenek. Másfelől a hadsereg vezetőségét arról értesítették, hogy a hazatérők között, nagyobbszámn olyan egyén is van, akiket a forradalmi eszmék számára megnyertek és akiket ez irány propagálásának ©misszionáriusaként küldöttek haza. Minden országnak kötelessége védekezni a felforgató eszmék propagálása ellen, ezért szükségesnek látszott bizonyos intézkedéseket tenni. Egyáltalán nem feltevésekről van szó, hanem bizonyítékaink vannak e szándékok felől. Ennélfogva elrendelték, hogy az olyan egyének, akiknél az említett irányzat tényleg kifejezésre jutott, oly módon kezelendők, ahogy egyáltalán bánni kell olyanokkal, akik aggodalomra adnak okot. — Előhozakodtak azzal, — mondotta — hogy a hazatérők közül a tábori szolgálatra alkalmasokat azonnal m en et a'l akul atokb a osztják. Ez nem áll. Ez az állítás félreértésen alapulhat. A hadifoglyok négy heti szabadságot kapnak. Ez idő szerint lehetetlenség számukra többet engedélyezni, de az esetben, ha felmentésükre alapos indokot hoznak fel, esetleg fel is menthetők. POLITIKAI HÍREK. ™ Budapesti tudósítónk telefonjeleutóse. — (Wekerle nyilatkozott az adópolitikánói.) Wekerle Sándor miniszterelnök szerdán este megjelent a belvárosi polgári körben, ahol nyilatkozott adópolitikájáról. Kifejtette, hogy az 1909 évi adópolitikát lépteti életbe a megváltozott viszonyoknak megfelelő módosításokkal. Több szempontot kell szem előtt tartania. Az egyik a progresszív adózás. Ezt erős mértékben kivánja megvalósítani és pedig első részét a hadi nyereségadónál, másik részét áz értéknövekedési és jövedelemnövekedési adónál. E két utóbbi, természetszerűen, sokkal kisebb lesz százalékszerüen, mint a hadi nyereségadó. Az adóteher — úgymond — nagy. Azt a kívánságot, hogy az adózás egyforma mértékben terjedjen ki minden rétegre, keresztül fogja vinni. Épen az értéknövekedési és jövedelemnövekedési adó áz, amely a gazdákat is érinteni fogja. (Makó város küldöttsége Tiszánál.) Makó város küldöttsége a polgármesterrel az élén átadta szerdán gróf Tisza Istvánnak Makó díszpolgári oklevelét. Tisza hosszabb beszédben köszönte meg a kitüntetést és kiterjeszkedett beszédében a választójog kérdésére. Elmondotta, hogy ő barátaival olyan álláspontot foglalt el ebben a kérdésbea, amely túlmegy arán, amit jónak és helyesHÍREK fi nek tartanak. Elmentek addig a határig, a melyen tul már valóságos katasztrófának tennék ki a nemzetet, amiért a felelősséget nem vállalhatja. Azt hiszi azonban, hogy azok után, amik az utolsó hetekben és napokban történtek, sikerülni fog a kérdést olyan megoldással vinni tető alá, amely elbárója a belső megrázkódtatás, felfordulás, veszedelmét, ^ , , : . (Vázsonyi hazatérése,) Dr. Vázsonyi Vilmos igazságiigyministzer, akit szerdára vártak haza, nem érkezett meg Budapestre. (Károlyi beteg.) Gróf Károlyi Mihály megbetegedett, igy tervezett felszólalása a választójogi bizottság csütörtöki ülésén elmarad, , . 3 J jL.xJ.JiísLi ; (A miniszterelnök bukaresti utja.) Politikai körökben ugy hírlik, hogy Wekerle miniszterelnök csütörtökön este Bukarestbe utazik. (Gróf Apponyi itthon.) Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter Bozenből, ahol több hétig üdült, a jövő hét folyamán visszaérkezik Budapestre és átveszi gróf Esterházy Mórictól minisztériuma vezetését. (Újra összeülnek a delegációk.) Bécisbői jelentik: Beavatott helyről közlik, hogy a delegációk március második felében újból megkezdik tanácskozásaikat. Számítanak arra, hogy erre az időre Romániával is meg lesz a békekötés. Az uj delegációs ülésszak élé tíagy érdeklődéssel tekintenek, : 0C09 Budapesten nem esznek knkoricásfcenyeret. Ezt a meglepő liirt i'feltette országszerte a távíró és mi, dó vidék, v ilóban megvagyunk lepve. Miért nem es k Budapesten kukorica-kenyeret és miért mi? (Egy ujabb háborús rébusz. Azt hittük, hogy a mi kedves, fiatal közélelmezésügyi miniszterünk olyan erélyes és egyen lőencsztó igazságos* hogy Fiúmétól—Brassóig, Zimony•tól—(R'utkáig mindenütt egyformán örvendeni foknak a kukorica kenyérnek. És most kisül, hogy (Budapesten nem sütnek kukorieáskenyerot. !Az ország ezek szerint kint van a vízből. (Lehet, hogy a legfőbb közélelmezés a rendkívüli idegenforgalomra való tekintettel nem engedi meg, hogy a budapestiek tengeriőrlcménnyel kevert kenyeret egyenek, mivel még az idegenek vcszetthirét költenék ennek a r-zép országnak, hogy itt csupa sertések az emberek, mert kukoricái) élősködnek. Lehet, hogy okoskodásunk nem helytálló, de hát az int 'zk > •dés se lehet igazságosan helytálló. Ugy képzeljük másohlah'ól, hogy a legfőbb közélel-' mezes valószínűleg nem szereti a kukoricás•kenyeret. Mivel pedig a rendelet alól a miniszter «em vonhatja ki magát, tehát megoldódik a gordiuszi csomó és Budapesten nem fognak enni kiikoricáskenyerct. A mini szí-. « sem fog enni, Ámbár erős a gyanúnk, focgy a kivételes intézkedés.nélkül sem evett, volna.. . Szó sincs róla, a budapesti emberek gyomra erősen megromlott a háború alatt. Ugy a n> •• nyira, hogy a vidéktől kell elvonni a budapestiek részére szükséges ,gabonamennyiséget, hogy a vidék gyomra is megromoljon. Is?.., iNem jól mondtuk. A vidék gyomrát évrőlévre megfekszi a kukoricaliszt, nagyon megfekszi, mert a vidék gyomrát ezerszerte jobban megrontották már az ilyen kivételes rendelkezések, mint a budapesti publikumét. Itt •minden intézkedés hetvenhét féle retortán, tortúrán és kézen megy keresztül. A jó vidéket ugy rángatják a kis, közép és nagyhatalmak, ahogyan jólesik. A jó vidéket, a bárányti'trelmiit ugy lehet rendeletileg kormányozni, ahogyan akarják. A jó vidéket ki lehet, kobozni, •fosztani. A jó vidék mindenét oda kell, hogyadja, csak a központi gombokat kell megnyom •ni, Budapest, az más. Ott uem lehet nyomkodni, mert ott már az embereknek egy k;s fehérkenyeret kell adni. Ha már a türelmük elfogyott, legalább fehérkenyeret egyenek. Az csillapítja az éhséget, A vidék meg győzi, mert Budapesten talán a legfőbb közélelmezés is arról van meggyőződve, hogy a vidéken az emberek ugy sem eszik meg a kukoricát, csak a disznók. Disznó meg sok van ebben a* országban, A vidéknek azonban nincs olyan disznója, mint Budapestnek. • —jf —m. — A közoktatási államtitkár a népnevelés reformjáról. Budapestről telefonalja tudósítónk: Szalpy Lásíló kultusz-államtitkári nyilatkozott egy újságírónak a népnevelési programról és többek között a következőket mondotta: —" A háború a népnevelést csaknem abba az állapotba vetette vissza, ahonnan Eötvös kimozdította. Számos helyen a tanulók öszszevonásával lehetett megmenteni az iskolák fentartását. Első feladat hozzálátni az intenziv „tanitó-termeléshez". Gondoskodni kelt arról, hogy a tanítói pálya érdemes, kenyérkereső pályává váijék. Szomorú dolog, hogy Magyarországon egy millió gyerek nem jár népiskolába. Ezen segíteni kell. Ahol nincs kéznél, ottan állítani fogunk uj iskolákat. >m ni. •nll>1em. öeí át zat eáozZ" d2S íő a iist s-