Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-15 / 62. szám

, A Maros szabályozása. A Pester Lloyd esrvik legutóbbi számár­ban a zsilvölgvi szénnek vízi uton leendő szállítása tárgyában azt az eszmét propa­gálta, hogv építtessék egv vasútvonal vala­mely román Dunahajó állomáshoz és ilyen módon jusson a zsilvölgyi szén a vízi úthoz. Ezen eszme megvalósítása végett Rosmberg Ignác, Petrozsénv országgyűlési képviselője közbenjárt a miniszterelnöknél. Miután tar­tani lehet attól, hogv az esetre, ha ezen in­dítvány elfogadtatik. ez a Maros hajózható­vátételének foganatosítására esetleg zavaró­lag hatna. Aczél Géza igazgató, mint akinek kezdeményezése folytán került a -Maros kér­dése ismét napirendre, a Pester Llovd szer­dai számában a következő nyilatkozatot tette közzé: — Becses lapjukban ,A zsilvölgvi szén­nel való ellátás megkönnyítése" című közle­ményben az inditvánvoztatik. hogy valamely román dunai állomáshoz egv vasútvonal épít­tessék. hogv a zsilvölgvi szénnek vízi uton való szállítása lehetővé tétessék. Ezt a kér­dést Szeged. Temesvár és Arad városoknak a kormányhoz intézett közös beadványa érintette. Azt javasolja ez a beadvány, hogy ezen kérdés a Marosnak már régen terve­zett. de eddig nem foganatosított hajózható­vátétele által oidassék meg. A zsilvölgvi szén egv? rendszeresítendő ingatorgalom által a rövid Lupény-Petrozsény-Pi ski vasútvonalon a Marosig hozható és innét Szegeden leendő átrakással, nagvobb vizijánriUvekkel továb­bitható. A zsivlögvi szénnek ezen vonalon történendő szállítása annál is inkább célirá­nyos, mert ez a szén van elsősorban hivatva Délmagyarország városainak és ipartelepei­nek szénnel való ellátására. Az emiitett közös beadványban ki van fejtve, hogy a Maros esése kihasználható lenne villamos központok felállítására. Ezen viliammiivek jövedelme a •költségek amortizációjának és kamatainak tekintélyes részét fedezhetné, miután ezek a központok elegendő áramot szolgáltatnának, hogy ezen városok és vidékeinek szükségle­tét világítási és motorikus célokra fedezzék. Eltekintve a Maros hajózhatóvá tételének óriási közgazdasági jelentőségétől, iiv módon a zsilvölgvi szénnek vizi uton leendő szállí­tása szinte legcélszerűbben volna megoldható. •..•A,-. ­Stósti íüls, máréuis in. 48.000 tonna ellenséges hafóCr elsQfíjssztése. Berlin, március 14. A Woiíf-ügynökség jelenti: I. A Gansser kapitány parancsnok­sága alatt álló .egyik tengeralattjárónk az •Azori-szigetek közelében ellenséges és az ellenségnek szállító hajókat semmisített meg 22.000 bruttótonnatartalommal. Az elsülyesz­tett hajók között volt a 2767 tonnás Artesta nevü felfegyverzett tartálvgőzös. a 4191 ton­nás Tannina és a 3300 tonnás Ghartion gö­rög gőzös, az 5437 tonnás Atlantide felfegy­verzett olasz gőzös, az 1093 tonás Frances­co olasz bárka és a 345 tonnás Mac Kav ne­vü angol shoner. A hajók sárgarezet, cinket, gummit, dohányt, ópiumot, állati bőröket, élelmiszereket vittek francia, olasz és ame­rikai kikötőkbe. Két felfegyverzett gőzös 7.6 centiméteres ágvuin kivül a hajók rakomá­nyából sárgarezet, cinket és gummit zsák­mányoltunk. II. A Földközi-tenger keleti részén Spen­ger tengerészeti főahdnagv parancsnoksága alatt , egyik tengeralattjárónk hát gőzőst és két vitorlást sül vesztett ei. összesen 26.000 bruLiótonnatartalonrmal. Különösen az Alck­szandria és Port Said felé irányuló szállítási sújtotta érzékenyen ez a tevékenység. .A meg­torpedózott gőzösök fel voltak fegyverezi1© es erős védelmi berendezéseikből értékes ra­kományra lehetett következtetni. Egv a szí­riai parton megtorpedózott gőzös, mely Jaffa felé haladt, az erős rohanná Sokból ítélve, muníciót vitt. Az említett tengeralattjáró iorpedótalálatot ért ei egy Arabi's típusa- an­gol cirkálón. A tengerészeti vezérkar főnöke. Neméayl államtitkár a szegedi Balkán-akadémiáról. A Déli Hírlap irja ezen a elmen a követ­kezőket: Szeged városa már régóta foglal kőzik azzal a tervvel, hogv Baikán-akadé miát, illetőleg balkáni tanfolyamot szervez­zen, amely különösen kulturális és gazdasági szempontból rendkivtií nagyjelentőségű volna a város fejlődésére. Ugv a város tanácsa, mint az ottani kulturális és gazdasági szer vezetek már több izben fordultak ilyen irá­nyú beadványokkal a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumhoz s kérték az ügy ked­vező elintézését. A kultuszminiszter a kérdés tanulmányozásával dr. Schack Béla tankerü­leti főigazgatót bizta meg. akinek Vélemé nvezése alapján feltételekei szabott meg a minisztérium Szegednek. Felkerestük ebben az ügyben Neményi Imre államtitkárt, kinek ügykörébe e kérdés elintézése tartozik. Az államtitkár munka­társunknak a következő felvilágosítást adta: — Szeged város első beadványa egy Balkán-Akadémia létesítésére vonatkozott, A kultuszminisztérium megszabta azokat a feltételeket, amelyek mellett ezt engedélyez­hetné és azokat eljuttatta a város tanácsú hoz. Erre az átiratra válasz mindezideig nem érkezett, ellenben az ügyben az a for­dulat állott be, hogy a város ujabb bead­vánnyal fordult a minisztériumhoz, amelyben a Balkén-ktkadémia Ir el vett egy balkáni tan­folyam szervezéséhez kérte az engedélyt A minisztérium kérdést intézett e. város íaná csához e fordult ügyében, de válasz erre az átiratra sem érkezett. A minisztérium rnost nem tudja, hogy mi idézte elő ezt a válto­zást. Meg kell jegyeznem, hogv a feltételek, amelyeket a minisztérium a Balkán-akadémia létesítésére megszabott, a lehető legelőnyö­sebbek. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ur a legnagyobb jóindulattal kezei; ezt az ügyet és véleményein szerint • egyáltalában nincsenek áthidalhatatlan nehézségek, ame­lyek az akadémia létesítése elé gördülnének. A város naav anyagi, megterheléséről már csak azért sem lehet szó, mert a befektetett összeg megtérít la tandíjakkal. Ezek után szegedi értesülés alapján a kővetkezőket közli a Déli Hírlap: A városnak mindezideig nincsen tudomása a vallás- és közöktatásügyi minisztérium döntésérői. A város közvéleménye nagy lelkesedéssel fog­lalkozik ez üggyel és reméli annak kedvező elintézését. Különösen nagy buzgalmat felt ki a tanfolyam létesítése érdekében Jakab Dávid szegedi polgári iskolai tanár, aki lelkes oda­adással szenteli tevékenységét a Balkán-kul­túra ápolásának és már több izben járt e célból Szófiában, ahová a nyári szünidőben szegedi magyar diákokat vitt magával. A város tanácsa a létesítendő kultur-intézmény élére Jakab Dávid tanári szemelte ki. Neményi államtitkár nyilatkozatában több tévedés van. 1. A balkáni tanfolyamot nem az akadémia helyett akaija létesíteni a város. A két intézmény egymástói teljesen különböző., független. mind-Kettőre szükség van és egymás mellett is fennállbatnak, 2. A feltételek, amelyeket a miniszterum az aka­démia létesítésére megszabott, nem a lehető legelőnyösebbek, sőt nem is előnyösek. 3. A városnak a tanfolyamra vonatkozo felterjesz­tése régóta pihen — ugy tudjuk — Neményi államtitkárnál. Már megérdemelte volna a választ ez a nagvraíörő. SZÍVÓS életerejii, ha­talmas magyar város. szeged Csongrádi és egyéb helyi vállalatok részvényeit vásárol, efasl és megelőlegez R, MIKSÁ feasíi- és váltóüilete Szecbeai'i-íér, a yáiOiházáva! szemben. A választójogi bizottság ölése (Budapesti . tudósi tónk teMeníelcntfae.) A választójogi bizottság csütörtöki ülését Beöthy László elnök nagy érdeklődés mellett nyitotta meg. A kormánv részéről, a 'tanács­kozáson Wekerle Sándor miniszterelnök, Vázsonyi Vilmos igazságügvmimszter, gróf Esterházy Móric és Földes Béla miniszterek jelentek meg. Holló Lajos: Eleinte csak a plénumban akarták részletesen tárgyalni a javaslatot, — mondotta — de miután a bizottság tagjai más álláspontra helyezkedtek, ő is ezúttal szólat már fel. Hibának tartja, bogy sokat deklamálnak. Nemzeti szempontból nem jár ez a javaslat olv veszélyekkel, mint ahogy a munkapárt kifejtette. Elismeri, hogy nemze­tiségi veszedelem van a tótoknál a cseh agi­táció és az oláhoknál az elszakadási vágv rendszeres propagálása következtében, de nem a parlamenti jogkiterjesztés idézi fel a nemzetiségi bajokat. A munkapárt aggályai túlságosan söté­tek. Nem igaz. hogv ez a javaslat tulradiká­lis, amely fenyegeti a magyar parlament nemzeti jellegét. A választók közti! 62 száza­lék lesz magyar; ehhez járul 15 százalék áiiamhü német. A többi 23 százalók nemzeti­ség szét van szórva az országban. Az állam ellenségeivel éreztetni kell az állam erős markát, ö csak a román kérdést tartja veszélyesnek. Nem szolgabírói erő­szakkal. hanem igazságos kerületi beosztás­sal keli magyar garanciákat keresni. Vázsonyi Vilmos igazságügy-miniszter: Erdélyben mindig több kerület volt. mint a mennyi megilletné szám szerint. Holló Lajos: Azért, mert néhány nem­zetiségi képviselővel több fog bejutni, uem szabad a parlamentnek a szabadság és a nem zeti politika irányában való reformját meg­kadályozni. -1 Vadász Lipót: A javaslat mostani for­májában végzetes veszedelmet jelent. A jo­gosult aggodalmak méltánylásával meg kell taiálni a megegyezéshez vezető utat. A hat elemi osztály sokkal inkább biztosítja a ma­gyarság és az értelmiség vezetését. A nem­zetiségi veszedelemmel szemben a közhan­gulat egyedül a -magyar irni-ovasni tudás fő garanciáját követeli. Az uj képviselőválasz­táson, amely a mostani tervezet szerint menne végbe. 18—20 párt alakulna ki és erős hangra kapnának a románok, szerbek, tótok és a többi nemzetiségűek. Az elnök-ezután a vitát félbeszakítot­ta. Holló Lajos azt indítványozta, hogy a március. 15-iki ünnepség miatt holnap ne tartsanak ülést. Gróf Tisza István azt indít­ványozta, hogy holnap is ülésezzen a bi­zottság. Polónyi azt javasolta, hogy holnap délután legyen az ülés. Dr. Vázsonyi Vilmos a vita mielőbbi befejezését óhajtja. Javasolja, hogy holnap délután tartsanak teljes ülést. Az általános vita befejezése után hosszabban óhajt vála­szolni az elhangzott kifogásokra. Gróf Ká­rolyi Mihály jelezte, hogy ő is fel fog szó­lalni. A bizottság elhatározta, hogy pénteken délben-12 órakor ülést tart és amennyiben szombatig nem fejeznék be a tárgyaláso­kat, szombaton permanens ülés lesz délelőtt és délután is.

Next

/
Thumbnails
Contents