Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-15 / 62. szám

Sz«g§4 Jftft március 15. fmlmmíta umíam Az aRfaof ultimáiumoi iofézsfS Hollandiához, — El akarja veoRj Hsszes hajéit. — Amsterdam, március 14. A hágai angol követ az antant .kormányainak és az Egyesült Államoknak nevében jegyzéket nyújtott át 3 németalföldi kormánynak és ebben egész hajóterének az antant céljaira való kiszolgáltatását követeli, megfelelő szállítási díjtételek ellenében és azzal a feliétellel, hogv azokat a hajókát. melyeket a zárt területen belül megtorpedóznak, a háború után pótolják A szövetséges hatalmak nvolc napi határidőt adtak Hollandiának a válaszra. Ha a követelést a nvolc nap lejártával a németalföldi kormánv nem teljesiti. akkor az EgyesültÁllamokban és a nyilt tengeren levő holland hajókat rekvirálják és nem adnak többé kenyérmagvakat Hollandiának. (M. T. I.) Német lap a szerb és montenegrói békéről. Berlin, március 14. A nagy németek lapjának. a Deutsche Tageszeitung-nak tegnapi száma feltűnő helyen egv bécsi keltezésű tudósiiást közöl a szerb és a montenegrói kérdésről. E tudósítás szerint Magyarországnak és Ausztriának déli határain nincs egyébre szüksége, mint Cattaro biztosítására a Lovcsen megszerzése által, továbbá a belgrádi hidfő birtokba vételére és a dunai közlekedés teljes biztosítására. E határkiigazitáson kivül politikai és gazdasági biztosítékokat kell kapnia, hogy Szerbiával és Montenegróval tartósan békés ió viszonyban élhet. Ezeken a jogos igényeken kivül — irja a lap — a monarchiának nincs egyéb érdeke Szerbiában és Montenegróban. E két ország kérdését tehát hamarosan meg lehet oldani, még pedig az Oroszországhoz tartozott határszéli országok mintájára. POLITIKAI HÍREK, — Ihnfgpcstl tndáfitdnk toíufenjelentéíe. — (A kormánynak felhatalmazása van a Ház feloszlatására.) A Magyar Tudósitó jelenti: Minthogy a sajtó egy részében máitegnap a királyi kihallgatásokról valótlan és a kormány ellen irányított hirek jelentek meg, a kormány, bár természetesen nem szándékozik a kihallgatás tárgyáról értesítést adni, felhatalmazta a Magyar Tudósitót annak kijelentésére, hogy az valótlan, mintha a kormány bármilyen utasítást kapott a választójogi megegyezés tárgyában. Ellenben a kihallgatott államférfiak közvetlenül meggyőződtek arról, hogy amennyiben a választójogi javaslat elfogadását a jelen képviselőházban biztositható nem volna, a kormánynak megvan a felhatalmazása arra, hogy a javaslat keresztülvitelét a Ház feloszlatásával és uj választással biztositsa. (Vázsonyi szombaton beszél a választójogi bizottságban.) Vázsonyi igazságügyminiszter szombat délelőtt fog válaszolni a választójogi bizottság ülésén az eddig elhangzott felszólalásokra. Tisztázni fogja azt a kérdést, hogy kompromisszum lehetséges-e. Munkapárti híradás szerint a jövő héten megindul a tárgyalás a megegyezés dolgában. Egyes források szerint a munkapárt nem lesz hajlandó álláspontjából engedni és abban az esetben, ha a Házat mégis feloszlatnák, a munkapárt passzivitásban mardna és nem venne részt az uj választásokban, minthogy Tisza és a párt nem helyesli a választás elrendelését, Kószó István interpellációja a képviselőházban a 42-50 éves segédszolgálatos népföikelők szabadságolásáról, (Saját tudösitónhtól) Szerdán a Ház naplójába dr. Kószó István országgyűlési képviselő a mezőgazdasági munkálatok elvégzése érdekében rendkívül fontos és okos interpellációt jegyzett be. Az interpelláció a miniszterelnökhöz, a honvédelmi és a földmivelésügvi miniszterhez van intézve aziránt, hogv: a 42 évet bétöltött. csak ői'szolgálatóa, vágv fegyvéfnélkül szolgáÁati'a alkalmas katonák, valamint a 42 évet betöltött üdülő betegek a mezőéazéa'Msi mitnkálatokdi sz diadságoltassanak. Az interpelláció mezőgazdaságunk, tehát az ország elsőrangú érdekét van hivatva biztosítani, indoklásában kiterjeszkedik ama megdönthetlen tényekre, hogv a mezőgazdasági munkák elvégzésére nem áll elegendő munkaerő rendelkezésünkre. Az Oroszországgal való békekötés következtében a foglyok munkakedve nagymértékben csökkent és csak rövid idő kérdése az, hogv a foglyok ép ugy, mint a mi véreink, hazatérjenek. Ezeket a munkaerőiket pedig pótolni kell. A pótlásról csak az interpellációban foglalt módozatok mellett lehet kellőkén gondoskodni, mivel az orosz fronton felszabaduló nagv számú fegyveres erőt előreláthatólag mind nem foglalkoztathatják és igv az őrszolgálatra, valamint a fegyvernéikül! szolgálatra alkalmasokat minden akadály nélkül lehet pótolni. Az üdülő betegeket Pedig annál inkább szabadságolni lehetne a mezőgazdasági munkálatokra, mivel köztük nagyszámban vannak olyanok, akik hasznosabban üdülnének itthon munkálkodva, mint bármelyik katonai kórháztelepen. Kószó István interpellációja tehát az ország közgazdasági érdekeinek szempontjából sürgős és igen fontos. Az országgyűlés tárgyalásai jelenleg ugyan szünetelnek, azonban az ügy fontosságánál fogva valószinü, hogy ugy a miniszterelnök, mint a honvédelmi és földmiveiésügvi miniszterek már előre is megteszik az interpellációban foglaltak alapján az ország mezőgazdasága érdekében szükséges intézkedéseket. fi szegedi negyvennyolcas hősök. — Nyomorúság lett a bérük. — Oh, milyen sokan rohantak akkor is a szabadság arany.hidjára a magyar függetlenség kivivására, oh, mennyien hullatták vérüket a legszebb ideáért, amely valóság volt egykor és amelyet elvesztettünk örökátokul veiEŐdő magyarok. Sirva-sirván csendül meg lelkünkben, a hetven évvel ezelőtti nagy március emlékére,.amely telve volt robbanó tűzzel, mélységes, független hazaszeretettől telített előretöréssel. Gyermekek, ifjak és vének állottak talpra, hogy vissavivják az elvesztett szabadságot és megalapozzák ,az uj Nagymagyarországot. Seregek keltek, seregek robogtak Hadúr hajdani utján: Damjanich, KInp ka, Bem és a többi, mind, minit a mai Sznrmay, Tamássy, Boroevics és más hős vezérek, növelték a halhatatlan csodákat. Fentjártak már az aranyhíd utolsó ivén és az utolsó iv leszakadt a régi magyar áitok, a visszavonás •snlya alatt. Hiába ömlött a drága piros, izzo magyar vér, hiába volt már nagy Kormányzónk' . , . Letört az aranyhíd. És azóta szomoruságog lélekkel építgettük újra a szétzúzott pilléreket, fonogattuk a hazaszeretet, láne szemeit, dolgoztunk a kiegyezés megerősített sáncaiba, nem lettünk szabadok. És nem leszünk most sem. Pedig- nagyobb harcot vívtunk, több vért áldoztunk, mint minden eddigi harcainkban. Forgatván a régi nagy idők ködbevesző emlékeit, eszünkbe jutottak azok, akik részit vettek, részt kértek a magyar szabadságharc küzdelmeiből, öreg, csoszogó, megrokkant árnyak már a hajdan elszánt, félelmet nem ismerő szabadsághősök. Meg vannak számlálva napjaik, mint ahogyan igen könnyű megszámlálni őket Szegeden. Fogyak, fogynak országszerte és alig is tehető a számuk összesen ezerre. Alig-alig hallani róluk, ami nem is csoda, hiszen uj, nagy kötelesség hárul a nemzetre, az uj hősök árváinak, rokkantjainak eltartására. összeírtuk a szegedi öreg, negyvennyolcas hősöket hogy a nyilvánosság előtt a hetven év előtti idők történetének magunkfonta koszorújával koszoruzzuk meg hófehér fejeiket. Mást mi, szerény hirszolgálói a köznek, alig adhatunk a szegénykéknek, akikről bizony az állani igen mostohán, a társadalom pedig egyáltalában nem emlékezik meg. Hej, pedig de sok hangos negyvennyolcas rosszabb helyre szórt már el számottevő összegeket, mintha a segélyre szoruló öregeket gyámolította volna. Mert valóban gyámolitásra szorulnak ők ebien a rettenetes időben, ők, akik ma mát a hetven év előtti harcok után,-a halál nagy harca előtt állanak. Az év elején tizenketten- voltak az öregek, ma már csak kilencen vannak. Kossuth Lajosnak' elfogyott a regimentje .. . El, idelent. Elmentek utána. Sziveken menték, és mennek, ép ugy. mint hajdanában vele, az ő lángoló, gyújtó szavára, hisz idelent a földön most fiatalok ölik egymást és amint az öregekkel való beszélgetéseink során az ő véleményük kialakult: ma sem fakad ki belőle a magyarság szabadsága, (Szegeden élnek még: •Molnár Károly százados, 80 éves. Bodzafa-utca 1. szám alatt. Kulinyi Ignác őrmester, 93 éves. Párúsi-körut 3. szám. Bábiczki István tizedes. (Lakása ismeretlen.) Kiss Ádám tizedes, 90 éves. 'öthalom-utca 47. Csörgei Mihály közvitéz, 93 éves. Szt.-Miklós-utca 4. sz. Mészáros József közv-itéz, 87 éves. Szatymassutca 29. Ratonip. József közvitéz, 90 éves. Földvári-utea 1. sz. H^gyesi Ferenc és Szél Ambrus közvitézek. (Lakásuk ismeretlen.) A száza dos 1188, az őrmester 216, a tizedes 144, a közvitéz 120 korona nyugdijat kap egy évre. Egy hónapra 99, 18, 12 ós 10 korona. És van az öregek között nem egy, akinek semmi más vagyona nincsen és a város hatóságától, sze gényalapból, vagy valami rendkívüli segélyalapból sem kap semmit, mivel a szeméremérzetük tiltja, hogy ők, az egykori hősök könyörögjenek, kolduljanak. Keserű könn;buggyant egyik-másik szeméből elő. amikor szóvá tették szomorú, elhagyóin sorsukat: — Tiz hold földet igertek valaha, most tiz arasz' is jó lesz . . . mondották keserűen. És igazuk van. Tiz arasznyi földet ingyen kapnak majd ők is a szegedi határban. Pedig ugy tudjuk, hogy Arad, Temesvár' és több nagy város külön nagy segéllyel. támogat ja az öreg, halódó hősöket, akiknek semmi, semmi örömük nincsen mar a földön. Szegeden még kevesebb. Hetven évvel ezelőtt nem ilyen riportot röpített országgá a Heckenast-nyomda. Petőfi „Talpra m»gyarM-jától csattogott á jövő zenéje. De ez már a múlté. Uj vérrel iród.k a. történelem . . . ARANYAT VESZEK 5-6-8 koronáig grammonkinf. Brllliéns ékszerekért is magas árakat fizetekórás és ékszerész, a Korzó-kávéház mellett. FISCHER H.