Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-10 / 33. szám

í t>hmlqfkmmfm szeged, i»j& február 10. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester mee* jegyzi, hogy a város sein jesz és akar különbséget termi ipari és földmives rokkantak között. Aurák, hegy a város által elvállalt száz rokkantat szétosszák a város különböző helyein és tanyáin, r.irosen akadálya. A leiratnak ezt a részét teíhát el lehet; fogadni. Taschler Endre főjegyző megemlíti, hogy a Hadi gondozó azért iifrn akarja egy helyre tömöríteni a rokkantakat, mert Vácott már létesítettek ilyen rokkan t-t.el epet, de amikor rneghirdeíttéb az ottani helyekre a pályázatot, egy ernber jelentkezett. A rokkantak irtóznak attól a gondolattól, hogy valóságos nyomorék-városban éljenek. Mind el akar elegyedni az egészséges társadalomban. Dr. Pálfy József szerint a kérdést egyszerűsíteni kell. Nem lehet általános feltételeket megállapítani. Minden rokkanttá] szemben az <J .sajátos viszonyai szerint kell eljárni. Lesz rokkant. •okiník nem- lakás kell, hanem szerszám. Előre nem lehet megmondani, hogy mit adunk. Elvi határozat kell esak arra, hogy a város száz szegedi rokkantról való gondoskodást magára vállalja. Aztán akinek ok-só bérlet kell, az kap olcsó bérletet, akinek .szerszám kell. kap szerszámot. aki lakást keres, lakáshoz jut. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerint az ilyen elbánás az, egyenlőség elvét sérti. Különben is meg kell pontosan mondanunk, a Hadigondozónak, hogy mit adunk, mert máskülönben nem kapjuk meg az állami hozzájárulást. Dr. Pálfy József: Kimondhatja a város, hogy a segélyezéseket a 130.000. plusz 240.000 korona k eretén belül vállalja s kéri ezzel szem bet! ?: állam támogatását. Thi'^riAg Oszkár Pálfy József indítványát támogatja. Pap István azf ajánlja a biz-ottsag figyel méhe, hogy a város belterületében nem lehet 30 éves használati joggal kislakást rokkantaknak adni, mert '30 év alatt a város sokai? fejlődhet és fejlődik is, akkor peűig az az eset á elő, hogy a paloták között kis viskók fognak állni. „ A | i L .„ *: Dr. Gax.il Endre kijelenti, hogy kezei között van egy {eJekösszoirás, amely amellett tanúskodik, hogy a Eelsővóroson, Tápéi-soron és Dorozsmai-uton kényei mesen el lehet helyezni 30—flO rokkantat a szükségelt telkes lakásokban. Ez nem okoz tehát semmi gondot. Pásztor József teljesen osztja a polgármes ter álláspontját, hogy a város nem adhat kétszeres támogatást- az államnak. Az állam most megint a törvényhatóságokra akarja hárítani ü: árámi kötelességek lerovását. Az állam ad hoz/áj árulást, .holott a városoknak kellene hoz zájárulást adniuk. Az államnak ugyanolyan összeggel ke' hozzájárulni a rokkant-ügyhöz, mint amilyen összeget a város ad. Ez a mindig -kinullázott, kisemmizett város nem adhat na gyobb összeget erre a célra, mint amit az állam ad, ha mi adunk 370.000 koronát, -az állam adjon ugyanennyit. Indítványozza, hogy ilyen értelemben Írjon föl a város a kormánynak. Toi\el!4 Sándor: Itt nem száz rokkant ellátásáról van -szó, hanein ezrekről. Pásztor József: Annál inkább. Mert ha ezaz .arány marad fönn tovább is, az állam esak százezreket fog elkölteni, mig -a város milliókat ad ki. Dr. VégiAjCin Ferenc: A kérdés sarkpontja a rokkant-dijban van. írjon föl a város a miniszterhez, hogy mi mindent megadunk rokkantjainknak, de az állam ezzel -szemben emelje föl a rokkant-dijakat. Kell lenni egy biztos alapnak n rokkantak kezében. Ne évi 72 korona rokkant-dijat adjanak nekik, de olyan össze get, amely valamennyire bázist képez. Thfjéijjtip Oszkár: Nem a rok-kaupdijakat kell fölemelni, hanein szerszámot, földet kell adni a kezébe a rokkantaknak, hogy dolgozni tudjanak. És már most ki kell adni a segítséget, nem szabad a háború végéig várni. Addig ínég évek telhetnek el. Es legyünk uyugodtak. nem száz rokkantat kell majd a városnak eljátui, hanem ötszázai, ezret. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Nem lehet már mosj kiadni a segítséget. A helyzet az, hogy most még csak azokat a rokkantakat borsájtotiák el, akik igazolták valamiképpen, hogy a megélhetésük biztosítva van. Most még az ügyesebb elem van itthon csak. A rokkantak zöm-e azonban esak a háború után fog visszatérni. És akkor lesz szükség a segítésre, mert akkor jönnek az igazi Lázárok. A hosszura nyulf-' vita azzal az eredménynyel végzedött, hogy -a tanács az elhangzott észrevételek alapján részletes javaslatot dolgozzon ki és terjesszen a februári közgyűlés elé, Ivövekezett a második tárgy. Somjyódy István Ítélőtáblai biró indítványt tett tisztviselő családi házak, munkás- és rokkant-katonacsat ládok részére családi házak építésére. Dr. Gaal Endre jelentette, hogy Budapesten éppen most indult ilyen akció. Városi, állami és.társadalmi hozzájárulással hatalmas részvény tá rsaságo* szerveznek. A maga részéről az mditványfhoi, teljes egészében hozzájárul, esak a I.echner-tér beépítését nem javasolja, mert a terekre szükség van. Kérj Balogh Károlyt, ismertesse a budapesti akció eddigi eredményeit. Balogh Károly ismerteti a budapesti terveket. Állami, városi és társadalmi uton 130 Billiós részvénytársaságot hoznak össze 10.000 kislakás építésére. A házak Va-lamennyie két és három lakásos esak. A bérlő, illetve rulajdonos 50 éves amortizációs kölcsönt kap a házra, ame. lyek épitését bankok finanszírozzák és .amely* ket az állam olcsó anyaggal és katonai munkaerővel támogat. A szegedi viszonyokra körülbelül rá lehet kisebb arányokban húzni a budapesti mintát, Szegeden .1000 lakás kellene esak. Ennek felépítése mintegy 20 millióba kerülne, egy lakás építési ára te-hát mintegy 20.000 korona. Igy lakí,s évi annuitása tehát 1080 korona. Soinlyúdy István. Becsey Károly, Gaal End re. Tersehfár József és Pásztor József föliszólalása után javasolta a bizottság, hogy a város Írjon föl a kormányhoz, hogy Szegedet is vegye föl a budapesti, illetve országos kislakásépitési tervbe, de emellett javasolja a t»* nácsnak, hogy foglalkozzék külön, városi keretben történő kislakásépitési tervvel, lehetőé !eg olyan alapon, hogy a város —< Becsey indítványa szerint —- kislakásokból álló bérházakat építsen. Harmadik tárgy a paras»t-mternátu,s léte-itűsének ügye volt, amelyre nézve szintén Somlyódy István tett indítványt, A bizottság javasolja. a tanács foglalkozzék ezzel az üggyel. Reformok előtt a városi mérnöki hivatal. (Saját tudósi tónktól.) A városi mérnökrég. amelv ellen az utóbbi időben olv sok és Ailvos vád hangzott el a törvényhatósági közgyűléseken, a háborúval kapcsolatosan ielentőrégiel.ies változások küszöbén áll. Arrói van ugyanis szó. hogy a mérnöki ügyosztályt a kívánalmakhoz mérten kiegészítik. Az érdekes ügv előzményei a következők: Tóth Mihály városi főmérnök néhány hé: előtt jelentést adott be a város tanácsához, amelv szerint a mérnöki hivatalt a mai rendszer szerint tovább vezetni lehetetlen. A mérnökségnek nincs megfelelő személyzete, de hiányoznak emellett a szakszerű vezetők is. A helyzet az. hogy — még ha nem vonultak volna be katonának a városi mérnökség mérnökei és szakemberei — akkor is bővíteni kellene a személyzetet, vagy pedig rendezni Kellene a gépészeti üzemek . vezetését, mert azok a mai viszonyok között annyi munkát adnak, hogy máira úgyszólván nem is jut idő. különösen ilven csekély személyzet mellett. A tanács a jelentést tárgyalás alá vette és elhatározta, hogy meg íogia vizsgáltatni, milyen módozatok mellett lehetne a bajokon segíteni. Az ügv megvizsgálásra saját hatáskörében bizottságot küldött ki Tóth Mihálv főmérnök elnök lésével. A bizottság máitöbb izben folytatott tárgyalásokat, de azokat eddig még nem fejezték be. Tóth Mihálv városi főmérnök a tanácskozások eddigi eredménveTől a következőket mondta a Délmagyarorszás munkatársának: — Valószínűnek tartom, hogv a tárgyalásokat egv hét alatt már be is fejezzük. Az eddigi eredményekről bővebben nem nvilatkozbatom, miután még úgyszólván nincsennek pozitív eredmények, de a helyzet .ielen'eg az. hogv a mérnöki hivatalnak nincsen sem építésze, sem fögépésze. sem gépészeti felügyelőié. sem utibiztosa. Személyzet ugyan volt a háború előtt és akkor télies volt. de csaknem valamennyien bevonultak katonának. Igy pedig dolgozni igazán nem lehet. Jelentést tettem tehát a tanácsnak az ügyről és kérem intézkedését. Kértem ezen kiviit. miután a gépészeti ügyek mostanában re. gefeg do'got dnak. egv gépészeti felügyelő kinevezését, A tanács elnöklésem alatt bizottságot küldött ki a részletes javaslat kidolgozására. A bizottság tanácskozásai már megkezdődtek s valószínűnek tartom, hogy egvhét alatt be is fejeződnek. A bizottságnak az ügyek teljes ismeretében az a véleménye, hogy a gépészeti ügyeket tényleg rendezni kell. Erre két tervünk van, — egyik, hogv a gépészeti tizemet kereskedelmileg kell ellátni és ez volna a .iobb megoldás, ezenkívül pedig erre már közgyűlési határozat is van — a másik terv pedig az lenne, hogv a gépészeti üzemek megmaradnak a régi szervezeti szabályrendelet keretében, megfelelő személyzeti kiegészítés mellett. Bármiképpen történjék is döntés, a helyzetet nagv mértékben- megjavítja. — A továbbiakra nézve a'z az álláspontunk. hogy a mai személyzeti viszdnvok mellett nem lehet tovább megmar adni. Föl kell mentetni a katonai szolgálat alól a mérnökség ügyosztályainak vezetőit, mert enélkül, minden munka megáll, vagy pedig pótlásukról kell gondoskodni. Valamiképpen azonban okvetlenül segíteni kell. — A bizottság tanácskozásainak eredményeiről jelentést fog tenni a tanácsnak, a melv belátása szerint intézkedni fog azután., Hogy milyen lesz a döntés, persze nem tudom. de hangsúlyozom, segíteni kell. Eddig tart a nyilatkozat. Ehhez még csak annyit: amennyiben az ügv megfelelő megoldása sokáig fog késni, a méMöki hivatal vezetője lemond állásáról, mert a felelősséget nem akarja a további ügyvezetésért vállalni. Minden esetre elsőrendű fontosságú, hogy a mérnöki hivatal személyzete számban, tudásban és képzettségben megfelelő, sőt kiváló legyen. Ide azonban nem azon az uton érünk, amelyen a háboru-teremfette hiányok orvosolhatók! Gyökeres reformokra van sürgős szükség. Ezekről szeretnénk már valamit hallani. < vásárol, elad és .-. megelőlegez .. ft|aV R- 'AiHSft bank* és váltóiL letel I • Irl I Széchenyi-tér, a városházával szemben. Lengyel csapatok sikeres harcai. Bécs, február 9. Két napig tartó csata után Losmieczki tábornok a parancsnoksága alatt álló lengyel tüzérség támogatásával bevette Smolensket. A iQHgyei csapatok Videvsk várost is meghóditották.