Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-01 / 26. szám

Szegeti, február 1. ; hWMAGJmott^M Wekerle előadta az uj kormány programját a képviselőházban és a főrendiházban. A miniszterelnökké öt hónap alatt másodízben kinevezett Wekerle Sándor a képviselőház csütörtöki ülésén előadta az uj párt és az uj kormány programját. A beszéd, amely hivatva volna, hogy uj politikai érát teremtsen Magyarországon, a végén a politikai erők tömörítésének felhívásában csendül ki, aminek a lehetőségét abban látja, hogy az önálló magyar hadsereg tervezett reformja következtében az együttműködés közjogi akadá íyai leomlanak. Természetesen az erők tömörítését Wekerle sem gondolja ugy, hogy most már egyetlen párt legyen a parlamentben. Az egészséges evolúció útja lesz, hogy maid az uj választójogi törvény alapján példán! a munkások is megfelelő képviseletet nyernek és az eddigi közogi tagozódás helyett uj alapokon jönnek létre a pártok. Akkor nem fog megtörténni, hogy liberális és reakciós elemek megférjenek ugyanazon párt kötelékében. Annál, amit a választójogról mond a miniszterelnök, sokkal fontosabb, hogy ma siirgönyiieg kérte Khum-Héderváry Károlytól a választójogi bizottságnak február 5-re való összehívását. Tervbe veszi a program a sajtó szabadsága erdekében a sajtótörvény revízióját. helyre akarja állítani az esküdtszéki biráSKOdást. Az uj párt földbirtokpolitikája egy-két üdvös reformot kontemplál, elég óvatosan. Wekerle nagy koncepciója legélesebben beszédének abban a részében nyilvánul meg, amelyben világkereskedelmi szerepünkről szó'. Amit itt mond, egészen uj és hatalmas. Ha megcsinálja, hogy ne az elzárkózottság szomorú kenyerét együk, hanem valakik legyünk a világ piacán, kivezette a nemzetet a pusztából, melyben évtizedek óta nyög gazdasági béklyói alatt. Az uj adók sorából, amellyel kedveskedik a beszéd, persze hiányzik a nagybirtok igazságos megadóztatása. Az Ausztriával való gazdasági viszonyunk rendezése tekintetében még mindig fenn akarja tartani a .jövő országgyűlés elhatározási szabadságát. Az önálló nemzeti (hadsereg csak a háború után lesz megvalósítható, addig előkészítésére szorítkozunk. A beszédnek ez a része emlékeztet a kudarcra, melyet — Ausztria illetéktelen beavatkozása folytán is — szenvedtünk. Ma ünnepe lett volna az országnak, ha Wekerle az önálló nemzeti hadsereget hozhatja. SajnÜS, egyéb hiányai is vannak a programnak, melytől a helyes hang, a jó irány, az üdvös reformok némi újszerűsége még sem tagadható meg. Minden attól függ, hogy választójog. szociálpolitika, községi, ipari, kereskedelmi, pénzügyi reformok, földbirtokpolitika, gazdasági önállóság és önálló hadsereg dolgában milyen tettek, kormányzati intézkedések és törvényhozási alkotások következnek e program után. A képviselőház mai illéséről tudósítónk következő telefonjelentése számol be: Az ülést Szász Károlv elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések és jelentések után Angyal József háznagy vezetésével bevonult a kormánv. A miniszterek elfoglalták helveiket. , Elnök: A miniszterelnök ur kiván beszélni. (Wekerle progfomta.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Népek létért való küzdelmének nagv korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel. s ujak keletkeznek. Európa összes államai népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagv erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknak, a jogoknak megáliapitott határait, kiegyenlitőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. A mi közéietünkben nem a háború vetette fel a választójog kérdését. Általánosítani kívánjuk a jogokat, de e mellett megóvjuk nemzeti érdekeinket, biztosítjuk az erkölcsi, műveltségi és kulturális iránv erkölcsi szerepét. A nagv politikai kiegvenlitő műveletnek csak első láncszeme gvanánt tekintjük a választójogot, amelynél azonban nem állhatunk meg. Hanyatló iránvu népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének nemzetközi színvonalra való emelése sok feladatot szab elénk. A haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk követni, a szociális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átvinni. Az erkölcsi és műveltségi erők veze ő szerepének biztosítása népnevelésünk és létügyünk fokozottabb fejlesztésére utal. (Reformok.) A nép lelkületéhez és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunkat és igazságügyünket. Ezt a munkát a községek reform Iával kezdjük meg, ahol az intelligens elöljáróra kívánjuk a vezetést és a községi hatalom gyakorlását bizni, A színvonal emelése végett a községi elöljárósági állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknak kívánunk elsőbbséget biztosítani. A középfokú adminisztráción hatáskörének és döntőbb jellegének kialakulásával igvfeksziink javítani. Állandó tisztviselőkre van e végből szükség. Ezt ugv óhajtjuk elérni, hogv a törvényhatósági tisztviselőket élethossziglan válasszuk. Ugy nemzeti, mint kulturális és gazdasági haladásunknak leghatékonyabb fényezői a városok, amelyeket autonómiájuknak megerősítése, anyagi segédeszközeiknek növelése utián kívánunk céljaik elérésében elősegíteni. Igazságszolgáltatásunk körében a birói függetlenségnek intézményes megerősítése, az egves birói intézménynek a felsőbb fórumokon való bevezetése, a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és alkotmányunk egvik főbiztosítékának, a szakad sajtó nak megerősítése által igyekszünk, ntíhávt a normális viszdnvok heh reállatiak, a mai ál\tpofokon lényegesen javítani. (Helyeslés.) A sajtó szabadsága érdekében revízió alá kivánitik venni a sajtótörvényt és helyre akarjuk állítani az esküdtszéki bíráskodást. (Gazdasági érdekeink.) Gazdasági érdekeink ápolása és a közélet egész terén való érvénvreiutása boldogulásunknak a kulcsa. A különböző gazdaság' ágak helyzetét egyformán kívánlak megerősíteni, fejlődésüket elősegíteni. Különös nyomatékkal nyomul előtérbe a földbirtokpoiitika. amelynél hármas iránvt kell megóvni: először a nemzetit, másodszor a többtermelést. harmadszor, hogv szélesebb rétegeknek tegyük lehetővé a kisebb birtokok megszerzését. E cél megvalósítása végett a kisdiát.fás iögát kívánjuk alkalmazni nemcsak a kötött birtokok, hanem a községek, társulatok, sőt egyesek kezén levő nagvobb birtokokra nézve is. A kisajátítás .iogán tul a hitbizományokat annyiban kívánjuk korlátozni, hogv ujak ne keletkezhessenek, a meglévők az érdekeltek beleegyezésével meigszüntettessenek, a meg nem szünők pedig csak a szűkebb családi körre korlátoztassanak és azon tul a tulajdoni jogosultság megóvása melleit szabad birtokká váljanak. . Potőnvi Géza: El kell 'törülni ezt a középkori visszaélést. Héderváry Lehel: Schönborn éppen jókor jött be! . s Wekerle Sándor .miniszterelnök: A többtermelés terén el kell érnünk azt a tényt, hogy saját szükségleteinket mindenben" magunk fedezzük. Ezért az ipari nyers- és segédanyagok termelésére különös és rendszeres gondot kell fordítanunk. Szükségesnek tartjuk mezőgazdasági érdekképviselet szervezését és az idegen!(rágalomnak, ennek a modern bevételi forrásnak, különösen az átvonuló idegeníoraglomnak rendszeres megalapozását. A mezőgazdaság döntő szerepe mellett ettől eredményt csak ugv várhatunk, ha nem járunk el egyoldalúan, hanem az ipar és kereskedelem fejlesztésére megfelelő sulvt fektetünk. A kisipart tömörítés, anyagbeszerzés, feldolgozás piacának biztosítása utián uj életre akarjuk kelteni a gyáriparral szemben, nem életképes részét pedig a gyáriparba bevonni. Az iparfejlesztés egvik legfőbb tényezője az ipari szakoktatás. Azon szerepnél fogva, amelvet a technika és vegyészet, mint átalakító tényezők e téren képviselnek, ezek nek mélyebb művelés végett uj technikai és vegyészeti főiskolát akarunk felállítani. A kereskedelemnél a ihelvi szükségletet közvetítő kereskedelem mellett arra a nagy világkereskedelemre fektetjük a fősúlyt, rnelv messze idegenbe közvetíti az árucserét. Ez Indít arra. hogv szövetségeseinkkel .megiiiitsuk szövetségünket. (A békéről) Vájjon a most folyamatban 'lévő béketárgyalások az általános és tartós békére vezetnek-e, azt határozottan nem tudom megmondani. de annyit tudok, hogy békekivánságunk őszinte és komoly, amelv nem hódításokra, hanem csak integritásunk megóvására és belügyeink szabad rendelkezésének biztosítására törekszik. (Zajos helyeslés és taps minden oldalon.) Bármennyire óhajtjuk a tartós és tisztességes békét, a felbomlás csiráit tenyészteni nem engedjük, az államok helyett most alakuló népcsoportoknak a béke hamis jelszava alatti bomlasztó érvényesülését nem tűrjük, inert ez annyit fenne, hogv a báke jelszava alatt a népek állandó küzdelme lépne a mai helyzet nyomába. (Helyeslés.) A népjogok tiszteletbentartása mellett tehát csirájában fogunk elfojtani minden ily bomlasztó törekvést. (Taps és helyeslés minden oldalon. Tisza is helyesel.) De akár a béke olaiágát. akár a kényszerű küzdelmet hozza meg a közel jövő. egv bizonyos, hogv a Németországgal való szövetségünket, nhnt a béke egvik leghathatósabb biztosítékát fentartani és megerősíteni kivúniuk. sőt gazdasági vonatkozásokban mélviteni. (Pénzügyi helyzetiünk.) Pénzügyi helyzetünk minden. pénzügyi forrás kimerítésére utal bennünket. Az államnak fentartott jogok hasznosítása, a motiopolszerii jövedelmi források, egves ipari termeivénveknek a termelők koncentrációjával való hasznosítása, illetőleg a haszonban való részesedés, a forgalmi, fogyasztási adóknak kimerítő.hasznosítása, a jövedelmeknek nemcsak progresszív, hanem a nyereségtöbbletekre is kiterjedő megadóztatása a modern adótechnikának azok az eszközei, amelyek a kiadásokat bevételeikkel ellensúlyozzák. — Államadósságunk konszolidálása, feles pénzeszközeinknek egv nagv vagyoni adó által való fokozatos bevonása, a pénzügyi mérlegek aktivitásának helyreállítása: a kibontakozás eszközei. Gazdasági erőnk összhangiának kifejtése érdekében van szükség arra, hogv kiküszöböljük közélátürtkből azokdt az ellmtéteket, amelyek politikai élefüriktie tiehc. zednek és elhárítsuk azokat az akadályokat, amelvek a sikeres együttműködést hátráltatják. (A gazdasági önállóság és a magvar hadsereg.) A gazdasági különválás kérdésében féltékenyen kell megóvnunk törvényeinkben biztosított önrendelkezési jogainkat arra az esetre, ha a gazdasági viszonyok és salát érdekeink az önálló gazdasági berendezést teszik