Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-23 / 45. szám

*•«»*. oáji ftiímh. m. UMSTÁjIÖÉIBÁW BMtfaSSWW-! 3 fl beruházási kölcsönből már most mag kall csinálni a fehértói halastavai (SŰ/«Í tudósítónktól,) A törvényhatósági bizottság februári közgyűlésén a városi halászati üzem mult évi eredményeinek bemutatása és a halászatot vezető Sculféty Sándor városi főszámvevő jutalmazása körül kifejlődött vitában az egvik felszólaló heves szavakkal támadta a város vezetőségét, a miért nera intézkedik a Fehértónak állandó halastóvá való átalakítása ügyében. Bokor Pá! helvettes-polgármester válaszában hivatkozott arra, hogv ebben az ügyben már tárgyalt a város, de a földművelésügyi minisztérium véleménye szerint a mai idők nem alkalmasak ennek a tervnek keresztülvitelére. A fölvilágositásban a közgyűlés m.^g is nyugodott. Persze, ár ellen nem lehet úszni, gondolták a ló urak, különben is már meglehetősen későre hajlott az idő és nem akartak hosszabb v'tát provokálni. Csak a ió ügynek vélünk szolgálatai tenni akk-r, amikor a közgyűlési vita alkat mából uira szőnyegre hozzuk a fehé-'M halastó ügyét, amelv sokkal jelentősebb, mint azt sokan hiszik és ámelvnek ügyével nem is olyan sokat foglalkozott eddig a város tekintetes tanácsa, hacsak nem Scultétv Sándor főszámvevő beadványaival kapcsolatban és ugy, hogy boldogabb időkre kívánta eltenni a Fehértó reformjának dolgát. A város vezetőségének körében, már abban a körben,, amelv nem esküdt ellensége a munkának, most fölmerült az a terv. hogv a Fehértónak halastóvá való átalakításához menten hozzá kellene fogni. A város fölvett még tavalv tizenkét milliós beruházási kölcsönt. amelyből a sürgős városi reformokat óhajtja nyomban a háború után keresztülvinni. Nos, ugv gondolják sokan a városházán, hogy a husz milliót igv sem. ugv sem lehet egy év alatt elkölteni, de ez nem lehet célja sem a városnak, fia tehát a husz milliós beruházási .kölcsönből már most megcsinálnák a halastót, ezt a tó jelenlegi 2800 katasztrális holdjára kiterjeszkedve három millióból e'ő lehetne állítani. Viszont a halastó egv évi tiszta jövedelme az átalakitás után a legreálisabb számitások szerint évi 800.000 koronára tehető, amellett, hogv a város közönségét a jelenlegi olcsó áron látja el a halászati üzem hallal. A számitások alapjául az szolgál. hogv egv 2—300 holdas halastó évi jövedelme 450.000—500.000 korona. Ez a szám kellőképpen megvilágítja a városi halastó várható tiszta jövedelmének reális voltát is. Később, a béke éveiben pedig konzervgyár fölú'íitásával horribilisre lehetne fölfokozni a halastó évi jövedelmeit. Világos tehát ezekbő!, hogyha a halastavat már az idén megcsinálná a város, négv év múlva visszafizetné kamataival egyetemben a ráfordított tőkét. vagvis a beruházásra előirányzott öszszeg télies egészében a város rendelkezésérc állana, de emellett már akkor készen állana egv vállalata, amelv sok százezer korona évi jövedelmet biztositana a város háztartásának. Scultéty Sándor főszámvevő egyébként már most gondol arra, hogv minél könnyebb munkája legyen majd a halastónál és ezért a tavalyi nvolc mázsa nemespontv után most ujabb harminc métermázsa nemespontyot hozatott a Fehértó halállományának felfrissítésére, amiért 24.000 koronát fizetett ki. Ezt a halállományt azonban már föl lehet használni a halastónál. A Fehértónak halastóvá való átalakítására már a halászat eddigi jövedelméből is rendelkezésre áll a kiváló halállományon kivül készpénzben mintegy 120.000 korona. Mégis, ha a mostani építkezés akadályokba ütköznék, — ez az általános vélemény — a város tanácsának elő kellene készíteni legalább az ügvet. még pedig annyiban. hogv: már most megtörtén jék a . halastóhoz szükséges vízlevezető csatornák helyének kisajátítása, valamint már most meg kellene indulni a tárgyalásoknak a viz levezetésére vonatkozólag az Ármentesitő Társulattal. A tanács bizonv már eddig is elkövette azt a bizonyos bűnös hanyagságot, amelyről szó esett a közgyűlésen. Gróf Serényi bejelenti a gabonaárak felemeléséi — Az indemnitás folytatólagos tárgyalása a Házban. — (Budapesti munkatársunk telekmfekitíése.) A képviselőház pénteken folytatta az indemnitás vitáját. Az ülést Szász Károlv elnök nyitotta meg. Napirend előtt Farkas Pál személves megtámadtatás cimén kért szót. Ábrahám Dezső beszédével foglalkozik. Ábrahám azt mondotta róla. hogv a választás előtt szocialista és szabadgondolkodó volt. Kijelenti, hogy ez az állítás valótlan. Sem szocialista, sem szabadgondolkodó szervezet tagja nem volt. Ezután áttértek az indemmtási javaslat tárgyalására. Meskó Zoltán: Elfogadja a javaslatot. Nehezére esett — úgymond — vezérét nem követni a kormánypártba, de ragaszkodik a 48-as párt teljes programjához. A választójogi javaslatot nem tartja Nebántsvírágnak, atnelven a Ház bölcsesége nemzeti irányban nem változtathatna. Meggyőződéses hive a legszélesebb választójognak, de mindien indít vánvt örömmel fogad, amelv a magvar nemzet szupremáciáját biztosit! a. A nemzeti birtokpolitika teljes végrehajtására elérkezett az utolsó pillanat. Azt várta volna, hogv a külpolitikai események nvomán végre hazaböcsátiák a felmentett katonákat. Számos esetet tud, hogv a jegyzőtől átveszi a felmentett katona a felmentési okmányt és ázzál kimegy a harctérre. Kifogásolja, hogv a magvar katonákat sokszor Bécsbe küldik haluk megállapítására. Ráth Endre: Cseh örvösök vizsgálják még 1 Méskó Zoltán; A bécsi első számú kórházat „Taaglichspital'Cnak hívják, nyilvánvalóan azért, mert a szolgálatképtelen katonákról itt állapítják meg, hogv alkalmasok. Ez megszégyenítése a magvar orvosoknak. Kéri a honvédelmi minisztert, hogv ezeken a visszaéléseken és hibákon segítsen. Vargha Gyula: Barta Ödön — úgymond —- azt kérdezte, hogv a munkapárt miért nem csinálta meg a közigazgatási reformot. Egyszerűen azért nem. mert nem akarta e fontos reformmal megbontani a pártközi békét. -- A radikális választójoggal szemben egyetlen orvosság a közigazgatás államosítása. A kor követelménye, hogv ui műegyetemeket állítsunk fel. mert műszaki emberekre van égető szükségünk. Az előmunkálatokat már most meg kell kezdeni. Ellene van a centralizálásnak, inkább a vidéki ioati központokban kell építeni a műegyetemeket. A legalkalmasabbnak tartaná Temesvárt és Kassái. Sürgeti a kisipari támogatását. Ráth Endre elfogadta az indemnitást. Bizalommal viseltetik a kormánv iránt. Erdélyről beszél, ameivnek a kincsei még kiaknázatlanok. A székelv nép. munkaereje parlagon hever," a vasutak tekintetében nagv7 az elmaradottság. Szinte (mesterségesen mellőzték a székelvséget. mert mindig ellenzéki volt. A románok és a szászok kaptak vasutakat, mert azok szállították a mandátumokat. A kormánynak meleg szívvel kell Érdélv segítségére sietni. Madarassy-Beck Gyula szólalt fe! ezután. A választójogra kompromisszumot ajánl A közös vámterület mellett beszél. A javaslatot elfogadja. (A gabonaárak felemelése.) Gróf Serénvi Béla kereskedelmi miniszter válaszol a vita során elhangzottakra és hosszasan bizonyítja, hogv a küin-obol ni vasút ügyében nem lehet szó arról, hogv a Orünwaid-Schiffert cég nemzeti ajándékot kapott. Áttért ezután saját tárcájának üerveire. A gazdasági munkára kirendelt hadifoglyokat addig nem viszik el rendeltetési helyükről. amig uj erőkkel nem pótolják őket. A holnapi hivatalos lapban fognak az ui árak megjelenni. A gazdák jogos- kívánsága elől nem lehetett elzárkózni. A gábonanemüek árát tiz koronával emelték, a búza és egvéb gabonanemiiek ám között 8 korona különbség van. A termelést fokozatosan emelni keli. A birtokpolitika terén a nemzeti termelés és szociális szempontokat veszi iránvadóul. (Reök Iván beszéde.) Rcök Iván kifejezést ad a kormány iránti bizalmának. Meggyőződése szerint a lehető legsürgősebb dolog a választójog tető alá hozása. Minden esetre azonban ügyelni kell a magyarság szupremáciájának a legszorgosabb figyelembe tartására és megóvására. Sürgeti a háború rokkantjainak és a hadiárváknak megfelelő ellátását. Majd rátér a katonai reform kérdésére. Magyarország minden fia a legnagyobb örömmel üdvözli a kormánynak a magyar hadsereg felállítására vonatkozó programját. A magyar ipar fejlesztése terén is a magyar hadsereg felállítása árán jelentékeny tényezőt nyerünk. Abban, hogy a 48-as alkotmánypártba belépett, nem lát semmiféle elvfeladást. Kijelenti, hogy a múltban is Magyarország teljes gazdasági és politikai önállóságának volt a hive. Rámutat arra a sürgős és nagy feladatra, hogy a harcterekről hazaérkező fiainknak megfelelő egzisztenciát biztosítsunk. Meg van arról győződve, hogy a kormány tudni fogja kötelességét. Majd arról beszél, hogy a magyar imperiumra föltétlenül szükség van. Ezt az imperiumot, a magyar szent korona országát fel kell ruházni az állami lét minden feltételévei és ebből a célból a magyar nyelv általánosítása véghetetlenül szükséges s fon tos dolog. Ez a háború beigazolta, hogy a monarchiának legerősebb oszlopa Magyarország. Különösen bizzunk ifjú uralkodónkban. A mezőgazdasági többtermelés legfőbb feltétele, hogy kedvező közlekedési viszonyok állíttassanak elő, mert ezek biztosítják a több termelés lehetőségét. Helyteleníti azt a vádat, amelyet a törpe- és kisgazdák eiíen hangoztatnak állítólagos maradiságuk miatt. Rámutat arra, hogy a budapest—szeged—szabadkai vasútvonal mentén egy-két évtizeddei ezelőtt még homoksivatagok állottak, azóta pedig megkezdődött már a szőlőkultúra, a fásítás, gyümölcstermelés, amely milliárdokkal gazdagította Magyarország nemzeti vagyonát. Ennek illusztrálására elmondja, hogy nemrégen Szeged vidékén egy néhány holdas kis birtok keit el és holdankint a földért 8000 koronát fizettek. Az Alföldön jó közlekedési konjunktúrákat kell teremteni és a földgáz kultúrájával is foglalkozni kell. (A délutáni ülés.) Reök Iván után Pál Alfréd szóialt fel. Helyteleníti áz ügyvédeknek jegyzőkké való kinevezését. Követeli a közigazgatás államosítását. Gróf Batthyány Tivadar kifejti, hogy azért lépett ki a kormányból, mert megírna*