Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-23 / 45. szám

*•«»*. oáji ftiímh. m. UMSTÁjIÖÉIBÁW BMtfaSSWW-! 3 fl beruházási kölcsönből már most mag kall csinálni a fehértói halastavai (SŰ/«Í tudósítónktól,) A törvényhatósági bizottság februári közgyűlésén a városi ha­lászati üzem mult évi eredményeinek bemu­tatása és a halászatot vezető Sculféty Sán­dor városi főszámvevő jutalmazása körül ki­fejlődött vitában az egvik felszólaló heves szavakkal támadta a város vezetőségét, a miért nera intézkedik a Fehértónak állandó halastóvá való átalakítása ügyében. Bokor Pá! helvettes-polgármester válaszában hivat­kozott arra, hogv ebben az ügyben már tár­gyalt a város, de a földművelésügyi minisz­térium véleménye szerint a mai idők nem alkalmasak ennek a tervnek keresztülvitelére. A fölvilágositásban a közgyűlés m.^g is nyu­godott. Persze, ár ellen nem lehet úszni, gondolták a ló urak, különben is már megle­hetősen későre hajlott az idő és nem akar­tak hosszabb v'tát provokálni. Csak a ió ügynek vélünk szolgálatai tenni akk-r, amikor a közgyűlési vita alkat mából uira szőnyegre hozzuk a fehé-'M ha­lastó ügyét, amelv sokkal jelentősebb, mint azt sokan hiszik és ámelvnek ügyével nem is olyan sokat foglalkozott eddig a város tekin­tetes tanácsa, hacsak nem Scultétv Sándor főszámvevő beadványaival kapcsolatban és ugy, hogy boldogabb időkre kívánta eltenni a Fehértó reformjának dolgát. A város vezetőségének körében, már abban a körben,, amelv nem esküdt ellensége a munkának, most fölmerült az a terv. hogv a Fehértónak halastóvá való átalakításához menten hozzá kellene fogni. A város fölvett még tavalv tizenkét milliós beruházási köl­csönt. amelyből a sürgős városi reformokat óhajtja nyomban a háború után keresztülvin­ni. Nos, ugv gondolják sokan a városházán, hogy a husz milliót igv sem. ugv sem lehet egy év alatt elkölteni, de ez nem lehet célja sem a városnak, fia tehát a husz milliós be­ruházási .kölcsönből már most megcsinálnák a halastót, ezt a tó jelenlegi 2800 katasztrá­lis holdjára kiterjeszkedve három millióból e'ő lehetne állítani. Viszont a halastó egv évi tiszta jövedelme az átalakitás után a legreá­lisabb számitások szerint évi 800.000 koroná­ra tehető, amellett, hogv a város közönségét a jelenlegi olcsó áron látja el a halászati üzem hallal. A számitások alapjául az szol­gál. hogv egv 2—300 holdas halastó évi jö­vedelme 450.000—500.000 korona. Ez a szám kellőképpen megvilágítja a városi halastó várható tiszta jövedelmének reális voltát is. Később, a béke éveiben pedig konzervgyár fölú'íitásával horribilisre lehetne fölfokozni a halastó évi jövedelmeit. Világos tehát ezek­bő!, hogyha a halastavat már az idén meg­csinálná a város, négv év múlva visszafizet­né kamataival egyetemben a ráfordított tő­két. vagvis a beruházásra előirányzott ösz­szeg télies egészében a város rendelkezésé­rc állana, de emellett már akkor készen ál­lana egv vállalata, amelv sok százezer ko­rona évi jövedelmet biztositana a város ház­tartásának. Scultéty Sándor főszámvevő egyébként már most gondol arra, hogv minél könnyebb munkája legyen majd a halastónál és ezért a tavalyi nvolc mázsa nemespontv után most ujabb harminc métermázsa nemespontyot hozatott a Fehértó halállományának felfris­sítésére, amiért 24.000 koronát fizetett ki. Ezt a halállományt azonban már föl lehet használni a halastónál. A Fehértónak halas­tóvá való átalakítására már a halászat ed­digi jövedelméből is rendelkezésre áll a ki­váló halállományon kivül készpénzben mint­egy 120.000 korona. Mégis, ha a mostani építkezés akadá­lyokba ütköznék, — ez az általános véle­mény — a város tanácsának elő kellene ké­szíteni legalább az ügvet. még pedig annyi­ban. hogv: már most megtörtén jék a . halas­tóhoz szükséges vízlevezető csatornák helyé­nek kisajátítása, valamint már most meg kellene indulni a tárgyalásoknak a viz leve­zetésére vonatkozólag az Ármentesitő Tár­sulattal. A tanács bizonv már eddig is elkövette azt a bizonyos bűnös hanyagságot, amelyről szó esett a közgyűlésen. Gróf Serényi bejelenti a gabonaárak felemeléséi — Az indemnitás folytatólagos tárgyalása a Házban. — (Budapesti munkatársunk telekmfekitíé­se.) A képviselőház pénteken folytatta az in­demnitás vitáját. Az ülést Szász Károlv el­nök nyitotta meg. Napirend előtt Farkas Pál személves megtámadtatás cimén kért szót. Ábrahám Dezső beszédével foglalkozik. Áb­rahám azt mondotta róla. hogv a választás előtt szocialista és szabadgondolkodó volt. Kijelenti, hogy ez az állítás valótlan. Sem szocialista, sem szabadgondolkodó szervezet tagja nem volt. Ezután áttértek az indemm­tási javaslat tárgyalására. Meskó Zoltán: Elfogadja a javaslatot. Nehezére esett — úgymond — vezérét nem követni a kormánypártba, de ragaszkodik a 48-as párt teljes programjához. A választó­jogi javaslatot nem tartja Nebántsvírágnak, atnelven a Ház bölcsesége nemzeti irányban nem változtathatna. Meggyőződéses hive a legszélesebb választójognak, de mindien indít vánvt örömmel fogad, amelv a magvar nem­zet szupremáciáját biztosit! a. A nemzeti bir­tokpolitika teljes végrehajtására elérkezett az utolsó pillanat. Azt várta volna, hogv a külpolitikai események nvomán végre haza­böcsátiák a felmentett katonákat. Számos esetet tud, hogv a jegyzőtől átveszi a fel­mentett katona a felmentési okmányt és áz­zál kimegy a harctérre. Kifogásolja, hogv a magvar katonákat sokszor Bécsbe küldik haluk megállapítására. Ráth Endre: Cseh örvösök vizsgálják még 1 Méskó Zoltán; A bécsi első számú kór­házat „Taaglichspital'Cnak hívják, nyilván­valóan azért, mert a szolgálatképtelen kato­nákról itt állapítják meg, hogv alkalmasok. Ez megszégyenítése a magvar orvosoknak. Kéri a honvédelmi minisztert, hogv ezeken a visszaéléseken és hibákon segítsen. Vargha Gyula: Barta Ödön — úgymond —- azt kérdezte, hogv a munkapárt miért nem csinálta meg a közigazgatási reformot. Egyszerűen azért nem. mert nem akarta e fontos reformmal megbontani a pártközi bé­két. -- A radikális választójoggal szemben egyetlen orvosság a közigazgatás államosí­tása. A kor követelménye, hogv ui műegye­temeket állítsunk fel. mert műszaki emberek­re van égető szükségünk. Az előmunkálato­kat már most meg kell kezdeni. Ellene van a centralizálásnak, inkább a vidéki ioati köz­pontokban kell építeni a műegyetemeket. A legalkalmasabbnak tartaná Temesvárt és Kassái. Sürgeti a kisipari támogatását. Ráth Endre elfogadta az indemnitást. Bizalommal viseltetik a kormánv iránt. Er­délyről beszél, ameivnek a kincsei még ki­aknázatlanok. A székelv nép. munkaereje parlagon hever," a vasutak tekintetében nagv7 az elmaradottság. Szinte (mesterségesen mel­lőzték a székelvséget. mert mindig ellenzéki volt. A románok és a szászok kaptak vas­utakat, mert azok szállították a mandátu­mokat. A kormánynak meleg szívvel kell Érdélv segítségére sietni. Madarassy-Beck Gyula szólalt fe! ez­után. A választójogra kompromisszumot ajánl A közös vámterület mellett beszél. A javaslatot elfogadja. (A gabonaárak felemelése.) Gróf Serénvi Béla kereskedelmi minisz­ter válaszol a vita során elhangzottakra és hosszasan bizonyítja, hogv a küin-obol ni vasút ügyében nem lehet szó arról, hogv a Orünwaid-Schiffert cég nemzeti ajándékot kapott. Áttért ezután saját tárcájának üerveire. A gazdasági munkára kirendelt hadifoglyo­kat addig nem viszik el rendeltetési helyük­ről. amig uj erőkkel nem pótolják őket. A holnapi hivatalos lapban fognak az ui árak megjelenni. A gazdák jogos- kívánsága elől nem lehetett elzárkózni. A gábonanemüek árát tiz koronával emelték, a búza és egvéb gabonanemiiek ám között 8 korona különbség van. A termelést fokozatosan emelni keli. A birtokpolitika terén a nemzeti termelés és szociális szempontokat veszi iránvadóul. (Reök Iván beszéde.) Rcök Iván kifejezést ad a kormány irán­ti bizalmának. Meggyőződése szerint a lehető legsürgősebb dolog a választójog tető alá hozása. Minden esetre azonban ügyelni kell a magyarság szupremáciájának a legszorgo­sabb figyelembe tartására és megóvására. Sürgeti a háború rokkantjainak és a hadi­árváknak megfelelő ellátását. Majd rátér a katonai reform kérdésére. Magyarország minden fia a legnagyobb örömmel üdvözli a kormánynak a magyar hadsereg felállításá­ra vonatkozó programját. A magyar ipar fej­lesztése terén is a magyar hadsereg felállí­tása árán jelentékeny tényezőt nyerünk. Ab­ban, hogy a 48-as alkotmánypártba belépett, nem lát semmiféle elvfeladást. Kijelenti, hogy a múltban is Magyarország teljes gazdasági és politikai önállóságának volt a hive. Rámutat arra a sürgős és nagy feladat­ra, hogy a harcterekről hazaérkező fiainknak megfelelő egzisztenciát biztosítsunk. Meg van arról győződve, hogy a kormány tudni fogja kötelességét. Majd arról beszél, hogy a ma­gyar imperiumra föltétlenül szükség van. Ezt az imperiumot, a magyar szent korona or­szágát fel kell ruházni az állami lét minden feltételévei és ebből a célból a magyar nyelv általánosítása véghetetlenül szükséges s fon tos dolog. Ez a háború beigazolta, hogy a monarchiának legerősebb oszlopa Magyaror­szág. Különösen bizzunk ifjú uralkodónkban. A mezőgazdasági többtermelés legfőbb feltétele, hogy kedvező közlekedési viszonyok állíttassanak elő, mert ezek biztosítják a több termelés lehetőségét. Helyteleníti azt a vá­dat, amelyet a törpe- és kisgazdák eiíen han­goztatnak állítólagos maradiságuk miatt. Rá­mutat arra, hogy a budapest—szeged—sza­badkai vasútvonal mentén egy-két évtizeddei ezelőtt még homoksivatagok állottak, azóta pedig megkezdődött már a szőlőkultúra, a fásítás, gyümölcstermelés, amely milliárdok­kal gazdagította Magyarország nemzeti va­gyonát. Ennek illusztrálására elmondja, hogy nemrégen Szeged vidékén egy néhány holdas kis birtok keit el és holdankint a földért 8000 koronát fizettek. Az Alföldön jó közlekedési konjunktúrákat kell teremteni és a földgáz kultúrájával is foglalkozni kell. (A délutáni ülés.) Reök Iván után Pál Alfréd szóialt fel. Helyteleníti áz ügyvédeknek jegyzőkké való kinevezését. Követeli a közigazgatás államo­sítását. Gróf Batthyány Tivadar kifejti, hogy azért lépett ki a kormányból, mert megírna*

Next

/
Thumbnails
Contents