Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-21 / 43. szám

Szeged, 1918. február 21. DELMAG Y AROBSZAÜ Wekerle a magyar békefeltételekről Romániával szemben. — Msgkesdték az Indemnltás tárgyalását. — Interpellációk, — A képviselőház illése. — (Budapesti Hudásitónk íeiefcnjeUníése-) A képviselőház szerdai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Az elnöki előterjesztések során bemutatta Jánosy Zoltán debreceni és Tóth János mezőtúri megbízólevelét. Bcíiita Ödön, a pénzügyi bizottság előadója jelentést tesz a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. Kéri a sürgősség kimondását. A Ház kimondja a sürgősséget. • (Vita az imtenin'íáuvl.) Ezután áttértek az indernnitási törvényjavaslat tárgyalására. Bakonyi Samu előadó röviden ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot- Indítványozz, hogy az indernnitási törvény keretében, ugy ahogyan azt a pénzügyi bizottság javasolja, a -képviselők részére szavazzon meg a Ház háborús pótlék cimén évi 5000 koronát. Báró Ghillány Imre: A lelépett Tiszakormányfc különböző vádak érték. Az igazság helyreállítása érdekében ezeket a kifogásokat akarja — úgymond — igazolni. Megállapítja. hogv ezek a kifogások alaptalanok. Szemére vetették a Tisza-kormánynak a központok működését. Azóta, hogv a Tisza-kormány lelépett, öt központ alakult, részben egészen feleslegesen. Megállapítja, hogv a kormányok, amelvek most már kilenc 'hónapja működnek, a Tisza-kabinet óía egyetlen visszaélést sem konstatáltak sem a központoknál, sem egyéb kormányzati ágban, ellenben a gvufa ára azóta ezer százalékkal emelkedett. Rámutat arra, hogv az ui kormányok hibásan osztották fel a korpát, hibás a hizlalás! rendszer is. amelv lényegesen, rosszába helyzetet teremtett, mint amilyen a Tisza~ kormány idején volt, amikor a kisgazdák hizlaltak- Igy tudta elérni ő. hogv a hadseregnek 130.000 darab sertést adhatott és még megfelelő mennyiség maradt egyéb szükség; letekre is. Hibáztatták a rekvirálást, pedig ö nem volt baráti a a túlzott korlátozásoknak és azt tartotta, hogy a gazdasági életbe való beleavatkozás mindig megbosszulja magát. A helyzet ezen a téren is rosszabbodott. Arra kéri a közélelmezési minisztert, ihügv ne foglalkozzék az apró-cseprő dolgok egész tömegével. .amelyek mint egy nagy ballaszt, akadályozzák lénveges munkájában; mert nem a dió és a romlandó gyümölcs rekviráiása a fontos, hanem az elsőrendű életszükséglefi cikkekről való gondoskodás. Az itt dolgozó hadifoglyok hazabocsátása csak nagyon fokozatosan történhetik, megfelelő rekompenzációk ellenében. A javaslatot elfogadja. Juhász Nagy Sándor: Csodálkozik, hogy amikor a Károlvi-párt. amelv az általános, titkos és egyenlő választójog alapján áll. mi-' nimumként elfogadja a "javaslatot azzal, hogy abból semmit sem szabad lealkudni, ugyanekkor a munkapárt olv élesen • állást foglalt a kompromisszummal szemben- Erre csak egv válasz lehet: a képviselőház azonnali feloszlatása. (Felkiáltások a Károlyi-párton: Ez a helyes!) Lehetnek a demokráciának hibái, de mindig azt a megoldást kell elfogadni, amely kevesebb hátránnyal jár, mint a többi. (Hegedűs Lórfmd a vákisztójog elíén.) liegedüs Lóránd a munkapárt nevében kijéleníi, liogy elfogadja a javaslatot. Majd az uj pártalakulásról beszél. Az uj kormánypártba lépett pártok politikai kétkúlacsosságra vannak kárhoztatva. A 48-as alkotmánypárt elnevezés megtévesztő és lehetetlen. A választójog általánosságával a közigazgatást államosítani kell. A választójogi javaslattal szemben aggodalmakat hangoztat. A magyar hadsereget a közigazgatás államosítása nélkül • megvalósftani nem lehet. Szerinte a választójogi törvényt nem kellett volna addig megvalósítani, ' amig a katonák a frontról haza nem jönnek. Foglalkozik a munkapárt kebeléből történt kilépésekkel. — Kérdi a kormányt, lehet-e a párthütlenségre páríhüséget építeni. A munkapárt összetart. Qróf Tisza István kisebbítése nem nemzeti érdek. Kun Béla: Fel kell oszlatni a Házat! Hegedűs: Barátaink is ismerték az öklét. (Nagy derültség.) Kun Béla; Az oláhok is ismerték! Hegedűs: Tisza István grófot teljes erőnkkel támogatni fogjuk. (A függetlenségi páti álláspontja.) Bizony Ákos az országos 48-as és függetlenségi párt álláspontját fejti ki. Követeli az általános választójogot, mert az erősen össze van kö'tve a párt programjával. Meg van győződve, hogy minél jobban kiterjesztik a választójogot, annál könnyebben elérhetjük függetlenségünket. Ezért tűrhetetlenül ragaszkodik a függetlenségi elveihez és sajnálja, hogy azok, akik a párt bizalmi embereiként mentek be a kormányba, lemondtak elveikről. Az indernnitási mégis megszavazza, mert a kormány nem nevezhető tiszta 67-es kormánynak, másrészt pedig megalkotja a választójogi reformot. Igaz, hogy két pontban: a gazdasági és hadsereg-kérdésben pártjának ellenkező a felfogása, de ez most nem aktuális. Az elnök ezután az ülést berekesztette 'és folytatását .délután 4 órára halasztotta. (A délutáni ülés.) Délután háromnegyed négykor nyitotta meg az elnök ismét az ülést. Bizony Ákos folytatta beszédét. Az önálló vámterülethez feltétlenül ragaszkodik, mert másképen erős népet elképzelni sem lehet, csakis kellő vámvédelemmel. Áz önálló vámterület és önálló hadsereg nélkül egyetlen kultnrállam sem állhat fenn. Simon Elemér (munkapárti) katonai kérdésekről beszél. Az önálló magyar hadsereg nemcsak szükséges, hanem a megvalósítása lehetővé is vált. Az egész nemzet örömmel üdvözli a királynak erre vonatkozó elhatározását, de világos, hogy a háború alatt lehetetlen az erre vonatkozó berendezkedést meg csinálni. Hangoztatja a szükséges reformokat. A tisztek jobb kiképzését és jobb javadalmazását kívánja. Reméli, hogy az uralkodó liberális szelleme a katonai élet minden terén meg fog nyilvánulni. Végül kivánja, hogy egészségügymimszteriuimot állítsanak fel. Az indemnitást elfogadja. Ndvay Lajos (párton kiviiii) főképpen közélelmezési kérdéssel foglalkozik. Nem szabad a fogyasztó és termelő érdekeit ellentétbe állítani. Bárha a föld termelése mindenütt megdrágult, a szegényebb lakosság érdekében nem szabad a kenyér árát felemelni, a finomabb liszt árát azonban a drágaságnak megfelelően keli emelni. A kormánynak mindent el kell követnie a termés fokozására. Nagyon kívánatos volna, ha az erre, vonatkozó rendelkezés]! idejekorán tudomására adnák a termelő közönségnek, még pedig a tavaszi munkálatok előtt. Ami az Ausztria részéről hangoztatott szemrehányást illeti, hogy Magyarországon a kenyéradag nagyobb, mint Ausztriában, erre vonatkozólag megjegyzi, hogy nálunk a kenyér a főélelmiszer. A fejadagok leszállításának az oka az elhibázott rekvirálási intézkedések voltak. Meg van győződve arról, hogy a kormány tudatában van a helyzet komolyságának és a bajon segíteni fog. Bizalommal viseltetik a kormány iránt és áz indemnitást megszavazza. Utána Niamesnyi- Mihály szólalt fel és ezután az elnök a vitát holnapra halasztotta. Este 8 órakor rátértek az interpellációk tárgyalására. (interpellációk.) Fényes László a Neues Pester Journalnak Vázsonyi ellen közölt cikke miatt történt betiltása miatt interpellál. Elmondja, hogy a N. Pester Journal a képviselőháznak arról az üléséről szóló tudősitása elején, amikor Vázsonyi a cenzúráról beszélt Fényes interpellációjával kapcsolatban, a lap kiemelte Fényes beszédének azon részét, amely az ő helyeslésével találkozott. A cenzúra azonban ezeket a részleteket törölte. Másnap a lap rövid hirben közölte, hogy az előző napi számában az országgyűlési tudósitása önhibáján kivül jelent meg ugy, mintha csak Vázsonyinak volna igaza. Ezért a lapot elkobozták. A lap 3 nap múlva engedélyt kért, hogy megmagyarázhassa olvasóinak, miért maradt el. Ezt sem engedték meg számára. Felemliti, hogy a Budapesti Ujságirók Egyesületének közgyűléséről a Népszava tudósítást közölt és azt fűzte hozzá, hogy a közgyűlés kapcsáü tiltakozni kell a cenzúra ellen. A cenzúra ezt a cikket is letiltotta. Kijelenti, hogy vázsoriyinak minderről tudomása volt. Wekerle miniszterelnök válaszában kifejti, hogy nem a miniszter, hanem a cenzúra intézkedéséről van szó. A cenzúra éppen a közszabadságok és a demokrácia védelmére szükséges, mert a közszabadságok köpenye alatt veszedelmes áramlatokkal találkozunk, amelyek ellen sikra kell szállani. Fényes válaszában kijelenti, hogy Wekerle a dolgokat hamis színben tünteti fel. Fényes e kijelentésére nagy zaj támad. Az elnök Fényest rendre utasitja. A Ház a választ tudomásul veszi. Szász Zsombor azt kérdezte a miniszter elnöktől, hogy hajlandó-e oda hatni, hogy Magyarország a Romániával kötendő szerződésben teljes garanciát kapjon, hogy Románia a jövőben tartózkodni fog akár hivatalos, akár magánjellegű szellemi, vagy anyagi segítségtől, amely a mi területünkön államellenes hatást válthat ki. 2. Hajlandó-e oda hatni, hogy a speciális magyar érdekek szempontjából Romániával folytatandó tárgyalásokog. erdélyi magyar delegátus is részt vegyen. Wekerle Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy mi egyáltalán csak Romániával fennálló fegyverszünet felülvizsgálása és kiegészítése tárgyában folytatunk tárgyalásokat, amelyek azonban remény szíör!nt nyilván már legközelebb bóketárgyalá'sokra' fognak vezetni. Álláspontunkat Romániával ha lehet békés uton, ha nem lehet, fegyveres operációkkal Is tisztázni fogjak. A béke-