Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-20 / 42. szám

JTríeszt — A sajióhadisnállás jóváhagyásával, — Trieszt, 191S febrüár hó. ön'. Erős borzongás, ez az első impresszióm, amikor az opeinai fogaskerekű vasat lehoz a tiszta, napsütéses vasárnap délután Trieszt be. Udinében, ahonnan jöttem. envhe tavaszi meleget, már a füvek közül kíváncsian ki­kandikáló ibolyákat, déli napsütésben az idővel kacérkodó, felöltő nélküli katonaságot hagytam, s itt még hideg tél. sivító bóra fo­gad. A triesztiek azonban meg vannak elé­gedve az idővel- Legalább süt a nap és az Adria fehéren csipkés, zöld hullámai tisztán tükröződnek vissza a fo.itó, kéthetes1 köd után, amelv a bórát megelőzőleg itt terpesz­kedett. Most aztán jött a bóra és kisöpörte a ködöt és — az utcákat. Igen, mert 'a szép. elegáns Trieszt a munkáshiánv miatt erősen elhanyagolt álla­portban van. Rossznyelvű, a háború által ide plántált közegek állítása szerint itt csak a bóra tisztogat. Különben szép ez a'város. Nem csoda, ha az olaszok gyógyíthatatlan betegségben, a teljesülhetetlen vágyakozásban szenvednek miatta. Most, hogv mind messzebbről, már csák ritkán hallhatóan dörögnek az ágyuk Trieszt felé,"— mint a lassanként magához térő be­tegbe — visszatér az élet a városba. Persze, a régi. békebeli zajos, forgalmas kereskedel­mi é'et szomorú varázsálmát alussza- Csön­des a tenger, zöld vizét nem hasítják föl a •dúsan terhelt kereskedelmi hajók és'a mólók raktárai előtt nem káromkodnak a kirakodó munkások. Alszik a békés élet tengere, hoev annál éberebb legyen háborús szempontból- Hadi­hajók horgonyoznak a kikötőkben, karcsú torpedónaszádok siklanak tova és mint óri­ási sirálymadarak röpködnek a hidroplánok. Esténkint fényszóró hasit bele a mozdulat­lan vizbe. Nappal nehánv- helyi haló közele­dése emlékeztet valamire a régi forgalomból. És nélkülöz, szenved a város, amelynek létalapja, egzisztenciája szorosan, szinte szervesen összefügg a tengerrel. Trieszt a vizből, a vizben élt. és hogv a rossz pesti viccet variáljam. Trieszt akkor van a vizben, amikor kint van belőle. Ez okozza az őrületes drágaságot- Pél­dául az Excelsior Palace-ban. amelv Trieszt legelőkelőbb hotelja és étkező-helyisége, — huszonnégy-harminc koronás ebédek után a jobb étvágyú ember még gyomorrontás ve­szélye nélkül ülhetne le uira az ebédhez. Egv adag (két drb.) palacsintáért a pincér minden lelkiismeret-furdalás nélkül számit öt koronát. Egy kanálnvi burgonvakörités két" korona, burgonyasaláta két korona 50 fillér. A piacot zöldségfélékben a fehér répa dominálja. Egy kiló dió kilenc-tizenkettő ko­rona. Hus csak Jegyre kapható. Marhahús 15, borjúhús 24 korona. És igy tovább — föl­jebb. A nyomorúság járványától, az ácsor­gástól ez a város sem mentes, kivéve az olyan, elég gyakori helyeket, ahol az egyes cikkek partecédu!á.ia már kifiiggesztetett, pl.: „Soda, petrolio esaruita." Az árdrágítás ördöge itt is kisért, s a kiutalt, fölötte csekély adagon kivül lehet kapni polenta lisztet 11 koronáért kilóját, tojás darabját két koronáért. (A várqs által egy darab van. hetenkint és fejenkint meg­szabva — ez ötven fillér.) Igv azután sok áru csak titokban virágzik és kamatozik. — s akkor még tetszetős arcának kell a vá­sárlónak lenni, — mint ahegv azt elkesered­ve jegyezte meg .valaki. Szóval azért min­dent tehet Triesztben kapni, s ha áll az az igazság, hogy az ur a pokolban is ur, hát vi­szont a gazdag ember mindenütt megtalálja a maga mindennapi kenyere mellé a vasár­napi tyúkját is­No és a cserekereskedelem sem marad cl és a „Triester TagbiatF'-ban naponkint olvashatók az efféle hirdetések: „Három kiló garantált tiszta kakaó átadó búzaliszt? cukor es bab ellenében. Alánlatok „Kakaó" jelijére íüfLMiö yiftöteié 1918-btm. \ — A bélmogyararsz'úg ma&kúfáfsáléi. — kéretnek." Mellette egy gyékényen, illetve hasábon, lehet árulni a szerelmet is, amely ezúttal két kisasszonynak német tisztekkel kötendő ismeretség-vágyában nyilatkozott meg. Jelige „Veikben". Tekintve a nagy­számú katonaságot, s a délutáni és esti kávé­ház. zene mellett lejátszódó nyílt tíörtöket, valószínűleg az utóbbi hirdetésre több aJán-. lat Iog beérkezni. • Az idegent este. kilépve az utcára, kel­lemetlen meglepetés éri. Sötét Trieszt, dup­lán sötét. Részben a repülők, részben a szén­hiány miatt. A korzón és körülötte elvétve még csak ég egy-egy lámpa, de a te rgerparti részek egészen sötétek. Falusi szokások vo­nulnak be a városba és kézilámpással föl­szerelt emberek botorkálnak az utcákon. A katonák. kezében fel-felvillanó. villamos .zseb­lámpát szinte örömmé! üdvözli a tájékozat­lan. világítási fölszerelés nélküli idegen. A szénhiány erősen érezhető a száré­dákban is. A radiatorok Írd ez közömbösség­gel szürkülnék a kiüömböző helyiségekben, trzáilcdáicban hetenkint csak kétszer lehet fürödni. Ezenkívül, ha vajak; a türelmével ki akarja érdemelni a közmondásos rózsa ter­mést, ott van a „Bagno Roruano", a római fiirdő, elegáns, modern helyiség, ahol napon­ta két óráig, félórás időtartalommai a higíe­na követelményeinek is eleget lehet fenni. A félórás fürdési időtartamhoz azonban két­három órai várakozás árán Sütni­A városban túlnyomóan olasz beszédet lehet hallani. Olasz az utcák és cégtáblák jelzései. A köznép -éppenséggel nem beszél németül. Hírlik, hogy ugv lehet Triesztben kémeket fogni, mint I' nyári napsütésem lep­kéket. Trieszt és a Tengerpart! Ez az olasz háború vörös posztója. A tenger! Mennyi hasznot hajtő és mi­lyen szép! A derült napon idelátszik Mlramare, a mint sárga falaival rákönyököl a tengerre, odébb ködbe vesznek a velencei Alpok, amelv mögött vakon, botorul még mindig Trieszt­ről á'roodoznak. Es a palota előtt, ho! a trieszti hadi­kiállitás van elhelyezve, kivül a Via S. Cár­ion, a zsákmányolt olasz ásrvttk régi igaz­ságról regélnek: a fegyver visszafelé is el­sülhet-.. Fehér Olga. HimHiHimmmHinmHiliHiintMiinnH Iparosinasok betőrőbandája. (Sajét tvdásitímktól.) A Déhmmtararszág keddi számában részletesen foglalkozott arról a jó fogósról, amelyet a budapesti államrend­őrség csinált Budapesten, a Magyarország­szóllodában, ahol Szautner Antal és Jurái An­tal szökött katonák személyében elfogták az -utóbbi időben Szegeden történt nagyobb be­törések egy részének tetteseit. Mint. megírtuk, ezzel égy szervezett betörőbanda két tagja ke­rült a rendőrrég kezére és közelesen kézreke­rülnek már a banda többi tagjai is. Kedden reggel ezután az eredmény után jó fogást, csinált — ezúttal a -szegedi — rend­őrség. Kézrekeritették a Déri-kerékpárüzlet és Pető Ernő Széchenyi-téri trafikos betörőit. E-z volt a második betörőbanda, anaely a hír­nevessé vált szegedi sötétséget nem akarta ki­aknázatlanul hagyni. Ezzel a betörőbandával azonban már nem lesz több baj, mintán a ban­da valamennyi tagja kézrekerüilt, A jó fogást Varga Antal rendőr csinálta, aki az éjjel szolgálatot tartott Szeged-állomá­son. Szolgálatközben észrevett egy fiatal su­hancot. A fiu gyanúsan viselkedett, lefogta, bevitte az őmobába. Megmotozásakor betörő­szerszámokat talált nála. Vallatóra fogta a fiatalkorú suhancot, ki Budapestre igyekezett, ahova való is. Rövid ellenkezés ntán a fiu tel­jesen megtört. Bevallotta, hogy egy szegedi betörőbanda tagja s hogy ők követték el a Déri-féle kerékpárüzfetbea történt betörést, va­Özeged, 1918.,február -jÖ, Harmat Pető Ernő .Széclienyiétéiü trafikosaál is ők törtek be. Megnevreíe a társait k: ezek Afftkna Béla füsm-kereftkedő- és Kh Imre há­dogos-im-,,-. A betörőszerszámokat -Kis Imre szerezte. Az éjjel is betörést kíséreltek meg­bementek az egyik nagy szegedi kereskedő-cég pincéjébe, de „dolgozni" uiár nem tudtak, mért egyikük állítólag zajt hallott, amitől megijed­tek és elmenekültek. A fiatalkora bűnös meg­mondta társai óimét is, mire a rendőr nyomban jelentést tett a rendőrségnek. , A- városházáról két detektívet küldtek ki « betörők lakására, akiket a detektívek le is tartóztattak, 3£rena és Kis eleintén szintén ta­gadtak, cte azután! megtörtek és bevallották a betöréseket. Az a gyanú, hogy a díszes társa­ság még több bűncselekményt i» követett el. Az orgazdájuknál, akinek nevét a rendőrség a nyomozás érdekében egyelőre titkolja, meg­találták a rabolt holmik legnagyobb részét. A rendőrség folytatja a nyomozást a be­törők viselt dolgai után, mert nem lehetetlen, hogy ez a betörőbanda összeköttetésben állot t Szara tnerékkal. Erre nézve több gyamiok is van. A rendőrségen remélik, hogy -2—0 nap alatt a nyomozás mindkét betörőbanda ügyé­ben befejezést nyer. i8amg9as*se!!9bgbb:<isk«£c»iaa>3a*asss««a A választójogi bizottság ülése '(Budapesti munlmdrsunk Meirinjetenté­se.) A -képviselőház választójogi bizottsága kedden délelőtt folytatta tanácskozásait. Az ülésen Beöthy László elnökölt. Megnyitójá­ban arra kérte a bizottságok hogy a Khuen­Héderváry Károly halálával megüresedett elnöki szék betöltése iránt a temetés után intézkedjék. Jetenfi, liogy az igazságügynti­nlszur betegség folytán, mint helyettes, dr. Sebess Dénes államtitkár vesz részi a bizott­ság tárgyalásán­Potónyi Géza: A függetlenségi pártot —: úgymond — az általános választójog kö­vetelésében főleg az vezette, hogy az annak alapján összeülő parlamenttől várta a nem­zeti követelések megvalósítását. Most is ez­ért kívánja az általános választójogot és a javaslat törvényerőre emelkedése érdekében kész a harcot is, felvenni. Az ország érdeké­ben azonban kívánatosnak tartaná, ha a Ja­vaslat a pártok megegyezése alapján kerül­ne teíő alá. Tisza István beszéde nagyon figyelemre méltó volt, meggyőződésből, szív­ből fakadt és komoly érveket tartalmazott, örvend, hogy nem volt benne ultimátum. Mégis kételkedik, hogy lehet-e Tisza beszéde alapján kiegyenlíteni az ellentéteket. Rokonszenvez a munkássággal, de a szocialisták szövetkeznek az antinacionalis­tákkal és olyan forradalmi propagandát űz­nek, amelynek szálai a külföldre nyúlnak. A. politikai sztrájk bandita-fegyverétől! sem ridanak vissza- Kár volt a kormánynak a korlátián sztrájkjogot elismerni. A nemzeti­ségi kérdést nem lehet jogmegtagadással megoldani, de biztositani kell, hogy az agi­táció forradalmi lazítássá ne fajulhasson. — Sohasem volt a titkos szavazásnak hive. A választójognál a magyar nyelv érvényesülé­sének akadályai vannak. A kerületi beosztás nélkül nem lehet Ítéletet mondani. Wekerle kijelenti, hogy a magyar nyelv törvénybe való iktatásának semmiféle aüa­dálya nincsen és hogy erre nem történt uta­lás, az a kormány meggyőződésének követ­kezménye. Ami a területi beosztást illeti, ezt xi kormány, bvfúnuiktn a bizdttsríg ren­delkezésére bocsáttatta. Ez a kifogás sem helyt álló tehát­Félháremkor a bizottság ülése véget ért,

Next

/
Thumbnails
Contents