Délmagyarország, 1918. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1918-02-02 / 27. szám

4 ÖftLMA 0 Y ARöRSZÁG Szeged, 1918. február 2. 1 adó táplálkozásra, ió ruházkodásra, barátsá Kos, marasztaló otthonra és meleg szeretete sugárzó környezetre van a gyermeki léleknek szüksége, hogv egészséges, üde és illatos legyen. Mindaddig, mig e föltételeket nem tudjuk. vagv nem akarjuk minden gyermek számára biztosítani, nem szabad csavargó, gazember. gazfickó-kölök gyalázó kifejezéssel illetnünk egyetlen gyermeket sem. De azután sem! Minden gyermek olyan, mint amilyenre a társadalom — a mi világunk — alakítja. Ha csak szépet, jót és becsületest látna tőlünk s megadnák mindazt, ami az egészséges testi és szellemi fejlődés föltétele: 6 is ió és becsületes egyénné válnék. Nagyon kevés a születéstől fogva bűnözési hajlamú gyermek. S ennek is ki az oka? Á gyermek maga semmiesetre sem. ha csak biinéül nem ró.iiuk fel, hogy született. Van még egv fontos tényező a gyermeki lélek kialakulásánál s ez a nevelés és ennek ikertestvére: az oktatás. A helyes családi és iskolai nevelés-oktatás, mikor egyéb kedvező feltételek is adva vannak, az az eszköz, mdvlvel tetszésünk szerint alakíthatjuk a gyermeki lelket. Rendes táplálkozás, megfelelő ruházkodás. egészséges lakás, szülői szeretet és jó nevelés, valamint célszerű oktatás együttes hatása valamennyinek egyidejű jelenléte szükséges tehát hogy egészséges, erős erkölcsi alaookcn álló generáció váliék a ma gyermekeiből. Ha e tényezők bármelyike hiánvzik, nem lehet, nem szabad a gyermekvédelem, az ernbermentés terén tökéletes ered ménvt várnunk. Hiábavaló munkát végez, ki e tekintetben egyoldalúságba esik és nem törekszik erejéhez mérten arra. hogv e szempontok mindegyikét egyenlő aggodalommal, egyenlő áldozattal iparkodjék a társadalom és állam értékelni, illetőleg azokat megvalósítani. Tehát ha azt akarjuk, hogv az ország számára munkás és erkölcsös nemzedéket neveljünk, ám tessék előb magát a szülőt abba a helyzetbe intfdtnt. hrnv meeteláhelsm a vele szemben támasztott igényéknek. Gondoskodjunk emberi méltóságának megfelelő lakásról, tisztességes jövedelmet biztosító ilkalmakról. a háború tartama alatt munka a a hadbavonult családfa számára méltányos segélyezésről, a gyermekek iskoláz tatásáról, szabad idejükben hasznos elfoglaltságukról, egv szóval: teremtsünk egészséges és a gyakorlati élettel, valamint az ember értékével számoló szociálpolitikát. Amig nedves. dohos pincelakások lesznek s azokban korgó gyomrú. szennyes rongyokba buitatott emberi lények élnek s amig a családi és iskolai neveiés-oktatás a szó legtökéletesebb értelmében meg nem valósittatik. addig nem várhatunk gyökeres változást a gyermek s ennek folytán a felnőttek kriminálitása terén. Áldozzunk. ha kell, most rögtön milliárdokat munkás-lakásokra. munkaalkalmak teremtésére, célszerű iskolák és gyermeki foglalkoztatók, szórakoztatók, kedé'vnemesifő intézmények létesítésére, hogv később egyrészt az eddig állandó adózásként javítóintézetekre és fegyházakra fizetett százezreket, de másrészt erkölcsiekben föl nem becsülhető javakat takarásunk meg, szerezzünk a nemzet számára. Ha tudtunk megszámlálhatatlan milliókat áldozni háborús célokra, ne legyünk szükkeblüek, vagy éppen fukarok a békés élet minden igényeinek kielégítése tekintetében sem. Vajha az emberiségét most lenyűgöző, pusztító háborús szellem állandó békés és alkotó szándékká változnék át. melv egyformán töltene el minden nemzetet, nehogy az egyiknek békés feilődésre irányuló törekvését a másiknak titkos vagv nvilt ellenszenve nyugtalanítsa! Vajha sikerülne feltalálni azt a módot, ahogyan az emberiség közös békéiének, megértő szeretetének fluidumát a nemzetek minden tagjának szivébe lehetne fecskendezni, hogy amiként immúnissá tettük katonáinkat a ragályokkal szemben, épp ugv váliunk eilenáltókká a háború ragályos rákfenéiével szemben! Igv felszabadulnának a roppant anyagi és szellemi iavak. melyek eddig katonai célokra fordíttattak s egyszerre találnánk fedezetet az emberiság hez egyedül méltó kultúra, ezzel együtt a gyérmekmentés céljaira is! 3asbmmaaamawaaaimfma!hma*aaa89llma«««««»ab£a Szegény embernek nem lehet ruházkodni, — Mi drágult még meg a háború alatt. <Saját, tudósítónktól.) A szegedi mosódák köréből készült ez a riport, amelvek sok szegény ember életében nem mint tisztálkodási intézmény szerepeinek, hanem mint a ruházkodás lehetőségének biztos bázisai, mint helyek. ahol még lehet fehérnemiiekhez. esetleg öltönyökhöz is tűrhető áron hozzájutni és tisztító intézetekben mindig maradnak vissza bizonyos mosásra, vagv tisztításra átvett ruhaneműk. Ha egy évig. másfél évig nem jönnek vissza értük, valószínűnek tartiák. hogy már nem is fognak többé visszajönni. Örökké pedig nem lehet ott őrizni a mosóintézetben. arnelv végül a mosás dijáért és nagyon csekély haszonnal tovább is adott rajtuk mindig. . De aztán jöttek a nehezebb idők. A ruhanemiieknek nagv lett nagyon az áruk. meg nem is lehetett kapni. A fehérnemiiek végleg kifogytak, különösen, hogv elrekvirálták a vásznakat és mindenki annvi fehérneművel kell. hogy beérje.- amennyi jelenleg van a birtokában. Igv persze megváltoztak a viszonyok a mosódákban is. Hogy mennyire és hogy mennyire komoly, szinte tragikus ez a változás a mosódák rendes vevői részére, az legjobban kiviláglik abbö! a panaszból, amelyet egvik kishivatalnok sirt el előttünk: — Uraim, — kezdte panaszát a szegény ember, aki naponkinti öt korona jövedelemből tengeti szomorú életét és felesége, meg gyermekei életét. — én eddig nagyrészt mosódákból szereztem be fehérnemű-szükség' terrtét, sokszor a családomét is. Istenem, mit is tehettem volna egyebet, amiért kevés a izetésem, ruházkodni kell és megkívánják azt is. hogy becsületes maradiak szegénységem mellett.' Egy kicsit megviseltek voltak ugyan ezek a mosodai áruk. de mégis volt valami, és főként olcsó volt. ugv. hogy nem kellett magamat különösen megerő'fetnem. ha valami keveset beszereztem. Egy-egy gallérért 30—40 fillért fizettem mindig, egy pár kézeőért 60—80 fillért kértek s egy ing nem kerub többe, mint 4—5 koronába. Igazán csecélvségek. És most a napokban bementem abba a mosodába, amelynek már meglehetősen régi ideje vásárlója vagyok. Azzal fogad, iogv egyáltalán nincsen eladó fehérneműje. Mikor nagyon szépen kértein, mégis akadt néhány darab, éppen annvi. amennyire szükségem volt. Érdeklődni kezdek végre az ára után. maid hanyatt esek. atmkor megmondják az árát. Husz korona egv ing. nem is ui. nem is valami nagyon iókarban tartott, biz az kesIvedni kezdett már mind egv kevéssé. Hát hiszen én tudom azt. hogy most drága nagyon a fehérnemű, kapni is alig lehet, de hát az a mosódás most sem kanta ezeket a holmikat drágábban, mint ezelőtt és ha már eladja. ne nézze, hovv keressen is rajta, háborús arányokban. És ne zárion el mást annak a lehetőségétől, hogy egyáltalán hozzájuthasson fehérnemüekhez. Rám nézve ez valóságos csapás, sulvos és erőteljes. Fehérneműm alig van. mondhatni nincsen. Tehát meg kell vennem, ha még olv drágán is, mert mégis csak olcsóbb, mintha uionnan venném. Még akkor is olcsóbb, ha valójában drágább, hiszen tudom, hogv nagvobb pénzért ujat kapnék, mig alig kisebb pénzért elhasznált rongyot kapok. De meg kell vennem, mert nekem filléreken is takarékoskodni kell. nem liogy koronákon. Kérdést intéztünk egv mosodához is. Itt ezeket mondták: — Ténv az. hogy a visszamaradt holmikat elárusítjuk. Nagyon olcsó pénzért adtuk mindig ezeket, éppen a mosás költségeit és a pénzünk kamatait akartuk visszaszerezni. De a viszonyok nagyon megváltoztak. A mosás is megdrágult, a megélhetés is. Azokat a kamatokat, amiket mi a mosás költségeihez hozzászámítottunk, föl kellett emelnünk. A nagv kereslet is megdrágította ezeket a régen igazán olcsó portékákat. De mii nem. drágult meg a háborúban? Ugy van, igaz; mi nem drágult rneg a háborúban? A konyhakertészet jövője. Az idő, melyet az ég- kegye ránk erőszakol, sebes rohanással halad felettünk. Nemsokára itt lesz a nyárelő, mikor a városok lakossága a konyhakertészet első termékeit várja a piacra. E téren azonban — sajnos — sokan fogják keserűen tapasztalni, hogy a nyomor éve a helyett hogy elbúcsúzott volna, most ujabb erőt nyert a hivatottak közömbössége és nemtörődömsége folytán. iSzerte hangzik az országban a panasz, hogy konyhakerti magvak uzsoraáron is csak igen kis mennyiségben, de legtöbbször még igy sem szerezhetők he, mert naponta ujabb áreimelkcdés várható a nagy kereslet következtében. Ma egy békeidőbeli 70 filléres adag kelkáposzta-magért 18 koronát is elkérnek. Ennek részbeni okozója az országban minden rendszer és szervezkedés nélkül elszaporodó kiskereskedés. Igy igen sokan vásárolnak magot fölös mennyiségben, ami nemcsak erős rugója a felhajtásnak és spekulációnak, de nemzetgazdaságilag is káros, mert igen sok mag kellő felhasználós nélkül megsemmisül. A' háború alatt a kényszer tömérdek családot hajtott a földmunkához, melyek közül már tekintélyes azok száma is. kik szeretettel foglalkoznak a földmunka költészetével: a kertészettel. Helyénvalónak találnánk tehát, ha a hatóság sürgősen foglalkozna azon' kérdés megoldásával, hogy miként lehetne minél több oly egyént megnyerni a földmunkának. kik azzal eddig nem foglalkoztak, továbbá miként erősítsük, támogassuk az idejében foganatosított magbeszerzés és palántakiosztás által az eddigi termelőket és kiskerteseket munkájukban, hogy neesak a saját családjukat, hanem az egész város polgárságát, fizető képességének megfelelő áron juttattassák a lótfentartáshoz szükséges terményekhez. Sokan örömmel fogadták a hatóság ama tervét, mely a bajon egy nagyobbszabásu konyhakertészet felállításával óhajt segiteni. Célszerűnek vélnők azonban, ha már most tájékoztatnák a közönséget, hogy mit és milyen áron termel a hatósági kertészet. Lesz-e és milyen áron palánta? Nehogy ugy járjunk, mint a paradicsommal, mely szakértői legmagasabb számítással J0Ö—160 fillérjével igen jól meglenne fizetve, mégis 360 filléres áron kerül a lefogyasztott fogyasztó konyhájára. Nem jogos-e a bortermelő gúnyos kiszólása, mikor a boráért 3S0 fillért sokalanak, hogy „igyanak az urak paradicsomot!" A mi népünk tudja, hogy az a rendeltetése, hogy küzdjön a természettel. Neki a föld csak arra való, hogy legyen a trágyát hova tenni és a vizet önteni. A többit elintézi hangyaszorgalma, melyet nem ront le se a rossz föld, se a rossz időjárás, de elvárja ezért az önzetlen támogatást és megbecsülést. Üválfós Lő.i%>tc. Felderítő harcok Flandriában. BERLIN, február 1. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Felderítő osztagaink a flandriai angol állásokból foglyokat és géppuskákat hoztak be, A sűrű köd miatt a tűztevékenység az egész harcvonalon csekély maradt. LUDENDORFF, első föszállósmesíer.