Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-12 / 10. szám

ffikeged, íánnsv 14. dtóimmyaltei^ii 3 SH kereskedelmi é$ iparkamara mozgalma az árdrágító visszaélések ellen. e — Ertekezte! a kamarában. — Felterjesztéssel fordul a szegedi kamara a kormányhoz és csatlakozásra szólítja fel az ország összes kamaráit.— (Saját tudósítónktól) A kereskedelmi és j akarhattok magunkat a rendőrség fölé heiparkamara egyik teljes ülésén — még a mu!t ! [rézni. Hiszen ellenfeleink nyomban azt fogév novemberében — szóváteíte Bemer Gyula \ mondani: íme már ők is sokalják a viszknumr szaéiéseiket, ők is szervezkednek ellenünk. A Visszaélések üldözése a rendőrség doiga. kő!tag, hódmezővásárhelyi malomtulajdonos a kereskedelmi és ipari téren a háború alatt észlelhető visszásságokat és visszaéléseket. Ugyanekkor azon véleménynek adott kifejezést Bauer, hogy a kamarának nap-nap után tapasztalható szomorú jelenségeket nem lenne szabad tétlenül szemlélnie, hanem akcióba kellene kezdenie a közönség, azon kivid a legitim és tisztességes kereskedelem védelme érdekében is. Azóta többször került szóba ez az ügy a kamara elnöki ülésén, Wimmer Fülöp alelnök pedig beható tárgyalásokat folytatott Bauer Gyulával. Az előkészületek után péntekre a bel- és kültagokból értekezletet hívott össze a kamara, hogy alkalmat adjon Bauernek terve részletes kifejtésére, a dolog megvitatására és arra, hogy — már a legközelebbi teljes ülés előtt is — foglalkozhassanak az üggyel a kamari tgok. Pénteken délután volt meg ez az értekezlet, amelyen Wimmer Fülöp elnökölt. Megjelentek kívüle: Weiner Miksa alélnom dr. Tonelli Sándor titkár. Aczél Géza. Bauer Gyula, Bokor Adolf. Glückstahí Lajos. J-uranovics Ferenc, Kecskeméti Antal. Landesberg Mór Paral Pál, Popper L. Mór. Rosenfeld Nándor, Regdon Sándor. Szakáll József, Wagner Gusztáv és Winkler Mór. Wimmer Fülöp előadta, hogv Bauer Gyula a kamara eav.k legutóbbi ülésén kéne. -hogy a kamara lépjen fel azokkal a visszaélésekkel szemben, ameivek a kereskedelem és ipar terén mutatkoznak. O már akkor mondta, hogv a bai okát a kormányzatban kell keresni, mert a drágaság a magas maximális árak mgállapitásával kezdődött. Azóta Bauerral tárgyaltak, aki rámutatott olyan jelenségekre és kinövésekre, amelyekke! foglalkozni kell. Kéri Bauert. ismertesse azokat a módokat, amelyekkel szerinte segíteni lehetne az áldatlan helyzeten. Bauer Gyula az ehtök felszólításának aligha tud eleget tenni. Ö a múltkori felszólalásával eleget tett kötelességének, a többi a kamarán múlik. Ha a kamara nem állapította meg eddig, hogv valamit tenni kel!, ő neki nincs szava. Nem szegedi ember, nehéz egv akcióban résztvennie. A kamarában sokan ellenzik a mozgalmat, kudarc esetén az ő kezdeményezését érné szégyen. 0 — ha mozgalmat indítanak — részt vesz. de sem indítványozó, sem kezdeményező nem akar lenni. Wimmer ismerteti azokat a visszaélésekét. amelyek minden szakmában előfordulnak. Bauer egyik ideája volt. hogv ezek megszüntetése érdekében körlevéllel forduljanak a kerület kereskedőihez és iparosa hoz. ameivben kérték fel őket. hogv a tapasztalt rendellenes dolgokat hozzák a kamara tudomására. Értesítsék az összes közigazgatási hatóságokat, hogv ilven mozgalom indult és rendelkezésre állnak. Azon kívül mint lejelentő is szerepeljen a kamara. Aczél Géza helyesli Bauer fellépését, mert a kamarának nem az a kötelessége, hogv az irreális 'kereskedelmet támogassa, hanem a reális kereskedelmet Példákat hoz fel arra. hogv ezek a jelenségek tényleg fennállnak. Biztosíthatta tehát Bauert. hogv a szegediek részéről kezdeményezését nem fogadják előítélettel, sőt megköszönik, ha a realizálás céljaira módokat aiánl. Glückstahí Lajos nem tudta osztatlan helyesléssel pártolni Bauer előterjesztését, mert visszafelé sülhet el a mozgalom. Nem bűnhődjön is. aki visszaélést követ el. de a kamara feliépé éve! nem dokumen állhatta azt mintha ezek a jelenségek általánosabbak lennének. mint amilyenek. Landesbere Mór azt szeretné hallani, hogy Bauer miként véli a dolgot megoldani. Az. hogy a kamara kereskedők és iparosok ellen felléphessen, ki van zárva, mert a kamara mint üldöző denunciáns és bírságoló közeg nem szerepelhet. A bai első sorban a kormányban és a kömotttokbrtn vtífl. Például: a dohány árát többszóz százaUkhal emelte az állam. Nézzük a központok garázdálkodását. Hiszen csak a íémközpont milliókra menő károkat okoz. Elvesznek egv rézmozsa* it 3 koronáért és adnak egv komisz, rozsdás vasmozsarat 7 koronáért. Az ország el van keseredve, de nem a kereskedők és iparosok, hanem a központok miatt. Ha a kormány tűri azokat a botrányokat, amik az országban történtek, akkor ez a kis kamara tehetetlen. Bauer Gyula attól gondolatban is távol van. hogv az ipar vagy kereskedelem lég iim érdekeit sértse. Az apróbb és nagyobb visszaélések tömegére gondolt, amelyekkel; — mint látja —• a jelenlevő urak mindegyike találkozott. Nem várhat a szegedi kamará ól nagy dolgot, amikor a kormány semmit sem tesz. sót hozzánemértéssel növeli a bajokat. Nem szabad-e azért a szegedi kamarának az eredményre való legkisebb kilátás mellett is tenni valamit, ha módjában van? A petroleu mot, amely 60 fillérre van maximálva, eladják egyesek vMgitó olaj gyanánt 8 koronáért. Hódmezővásárhelyen állandó a visszaélés a kötéllel. A talpbőr maximálva van 52 koronára. A vásárhelyi borkereskedők a másodrendű bocskortalpat 90—130 koronáért adogatták el kilónkint. Veitek 52 koronáért. A lisztet nem adják el egyesek, hanem olyan kenyeret sütnek belőle, melyben 3—4 százalékkal több a viz, pedig az ilyen kenyér a betegség terjesztője. Nem veszi ki e sorozatból a gazdákat, akik a sertés 5.80 koroná a maximált kilóját 13—14 koronáért adjak. Szóival: mindenki követ el visszaélést, nemcsak a kereskedő és iparos. Nem tartaná célravezetőnek. ihogy a kamara finánckodiék vagy rendőrösködiék. Nagy eredményt nem lehet elérni, de az elérhető eredményeken fölti! a kamarának vannak erkölcsi kötelességei. Megvonja a kamara a maga határait, amelyeken tul terjeszkedni nem lenne szabad. Nagyon távol kell ezeket a határokat megvonni, elismerem, de a szertelenségeknck útját kell állni. Weiner Miksa elismeri mindazokat a dolgokat és tényeket, amiket Bauer elmo dott. de belevonja a földbirtokásakat és nagybirtokosokat. A visszaélések meggálását azonban nem bizták a kamarákra, amelyek kihágások eseteiben csak véleményt mondanak. Lehetetlen, hogy a kamara a följelentő szerepét vállalja magára. Maximális árakat nem állapíthatna meg. Szeretné tehát, ha Bauer valami konkrét dolgot mondana, amivel a bajokon segíteni lehetne, akkor nagyon szívesen hozzájárul n dologhoz. Bokor Adolf szerint Bauer legutóbbi felszólalásának irányában bele kell menni a dologba, azért is. hogy az illegitim kereskedelem erkölcsrontó hatása alól a légit m kerc kedeletn fölszabaduljon. Följelentő szerepét nem .játszhatja a kamara, de a" tapasztalt rendellenes dolgokra felhív hat i a a hatóságok figyelmét. Rá kell mutatni azonban arra is, hogv az ivart és kereskedelmet a mai irányzattal tönkreteszik. Központot létesítenek min denre. Hadinyereségadót melyik földbirtokos fizet, pedig hogy adták a szalmát? Tegyünk meg tehát mindent arra. hogv az illegitim kereskedelmet lehetetlenné teervik. de más irányban is védjük a legitim kereskedelmet. Wimmer Fülöp kéri Bauert. mondja el in konkreto, mit tegyen a kamara, miután egyhangú a vélemény, hogv tenni kell valamit. ha van rá megfelelő mód. Bauer Gyula ismételt felszólalása után az érteke-let a következőkben állapodott meg: 1. Körlevéllel fordul a kamara tagjaihoz, amelyben felkéri őket, hogy a tapasztalt rendellenes dolgokat hozzák a kamara tudomására. 2. Beadványt intéztek a kamarai kerület közigazgatási hatóságaihoz, amelyben bejelentik a mozgalom megindítását és felajánlják a cél érdekében szolgálataikat. 3. Megállapítja és hirlapilag közzéteszi a kamara azokat az árakat, amelyek a nem-maximált cikkekért kérhetők. 4. Felirattal fordulnak a kormányhoz. 5. Hasonló mozgalom kezdeményezése Céljából megkeres:k a társakamarákat. Budapesti tudósítónk telefoiijeleritése. — (Pest vármegye a magyar hadseregért.) Pest vármegye állandó választmánya Patay Tibor főispán elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt Héderváry Lehel képviselő indítványozta, hogy az állandó választmány határozati javaslatot terjesszen be a vármegye közgyűlése elé, hogy a közgyűlés feliratban forduljon a kormányhoz a magyar önálló hadsereg dolgában. Az indítványt elfogadták. Elfogadták ezenkívül Kolozsvármegye csatlaktízó felhívását ahhoz a határozatlioz, amely a magyar határnak védelmi szempontból való kiigazítását sürgeti. (Minisztertanács.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délelőtt 11 órakor Wekerle elnöklésével minisztertanács volt, a melyen a gyengélkedő Apponyi helyett Tóth államtitkár jelent meg és gróf Hadik János kivételéve! a kormány valamennyi tagja részt vett. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és délután két órakor ért véget. Budapesről jelenti tudósítónk: A minisztertanács estig tartott. A katonai kérdések tekintetében nehézségek támadtak. A tárgyaiások még folynak Bécsben. A miniszterelnök előterjesztése a király előtt fekszik, aki még nem adott válas'zt. Ezzel kapcsolatban az uj pártalakulás ügye halasztást szenved. (A képviselőház 16-ikán £11 össze.) Szász Károly a képviselőház elnöke kijelentette egy ujságirónak, hogy ma délelőtt Wekerle miniszterelnökkel telefonon megállapodtak abban, hogy a képviselőházat legközelebbi ülésre szerdára, december 16-ikára hívja össze. Az ülés tárgya lesz a további teendők megbeszélése. Az első ülésre már engedélyt adott Hegedűs Loránd képviselőnek egy sürgős interpelláció előterjesztésére. Az interpelláció tárgya Magyarország károsodása az ipari kvótában és a nyersanyag beszerzésénél. Csütörtökön megválasztja a Ház a 48 tagu választójogi bizottságot. Hegedűs interpellációjában szóvá tes'zi azt a veszteséget is, amely a magyar ipart az által érte, hogy a hadvezetőség későn értesítette az orosz fronton megindult csereforgalomról.