Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-12 / 10. szám

_ UÜshbbbÍ&seísmme | •6 Jszeged, 1918. január 1"2, (A függetlenségi párt értekezlete.) Az egyesült függetlenségi és 4-fc-as párt pénte­ken este Sz-entlványj Árpád elnöklésével értekezletet tartott, amelyen Kossuth Lajos Tivadar elhunytáról emlékeztek meg. Ko­vácsy Kálmán költői szépségű gyászbeszéd­ben parentáJta el az elhunytat. Majd felha­talmazást kért az elnökség számára, hogy ha a külpolitikai helyzet megengedi, a holt­test hazaszállítása iránti intézkedéseket rneg tehesse. A párt eh ez egyhangúlag hozzá­járul mire áz. értekezlet véget ért. (Állandósítják az átmeneti minisztériu­mokat.) A kormány törvényjavaslatot készít elő az átmeneti minisztériumok állandósításáról. A választójogi törvényjavaslat letárgyalása ••••••••••••••••••••aMmonaaHMnann után kerül sor á iörVényjíiva.s!aí tárgyald­sára, amely » népjóléti, átmenetgazdasági és közélelmezési minisztériumot megfosztja ideig lenes jellegétől. A törvényjavaslat terjnóezé­tesea szükségessé teszi a magyar minisztériu­mok felállításáról szóló 1848. évi törvény mó­dosítását, (A politikai pártok értekezlete.) A kép­viselőház a közeli napolcbqp ujbó1 megkezdi tanácskozásait. Ezt megelőzőleg a pártok ér­tekezletet tartanak, melyen mégszabják maga­tartásukat a tárgyalásra kerülő ügyekben. Az alkotmánypárt szombaton tart értekezletet, a Károlyi-pár azonban csak a jövő héten ta­nácskozik, mert gróf Károlyi ez idő szerint nincs Budapesten. Az Apponyi-párt pénteken este tartotta meg értekezletét. laaaaBeBBBaaaaaaaaaB Rablógyilkos assiony a szegedi törvényszék előtt. — Életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. — (Sajót tudósítónktól.) Pénteken tárgyal­ta a szegedi törvényszék Hevesy-tanácsa Guhícsi Járiosné rablógvi'kossátri bűnügyét, aki a múlt év szeptember 16-án megölte és kirabolta özvegy Bitó Pálné 86 éves asz­szonyt. .A rabfógyilkosság Rókuson történt, a Gál-uíca 13 számú házban, ahol a beteg, öreg asszony fiának, Haska Ferencnek a csa­ládjával együtt lakott. A gyilkosságot Gulá­csiné este követte el. amikor Haskáék nem voltak odahaza. Szállást kért az öreg asz­szonvtól. akit már régebb idő óta ismert és amikor már Bitóné elaludt, egv fejszével kétszer fejbevágta. Mindkét csapás halálos volt. Véres tette után Gulácsiné a sub ótból elvitt 160 koronát, azonkívül asztalterítőket, ingeket- szalvétákat és cipőket is elrabolt. A rendőrség az elvetemült asszonyt másnap egy kocsmában fogta el. A pénteki tárgyalást délelőtt 9 órakor iti .otta meg Hevesv Kálmán elnök. A ta­nácsban részt vettek dr. Péchv Aurél és fíaiky Zoltán törvényszéki birók. A vádat dr. Kalmár Szilveszter íigvész képviselte, a vád­lottat Reiniger Jakab védte. Az ügyészség a Dtk. 278. §-ába ütköző gyilkosság és a 344. 8-ba ütköző rablás bűntettével, azonkívül öt rendbeli lopással vádolta Gnlácsinét. A lo­pásokat múlt cv augusztusában követte el, amikor szolgálatadóit lopta meg. Haska Ferencné. a megölt asszony me­nye is a vádlottak padjára került, mert tu­lajdon elleni kihágással vádolta az ügyész­ség. A vád szerint szállást adott Gulácsiné­nak és annak lopott pénzét ő is felhasználta saját céljaira. A vádirat felolvasása után Guiácsi Jánosnét hallgatta ki a biróság. Az asszony elmondotta, hogv 37 éves. nap&zá­inosasszonv, férje, aki munkás volt, elesett a harctéren. A mult év szeptember 9-ikén költözött fiaskáéklioz. Négv napig lakott ott. aztán Kidobták a lakásból, ráfogták, hogv el­lopott a sub'ótból 70 koronát. Állítása szerint ez nem volt igaz. hanem tulajdonképen öt lopták meg Haskáék. Szeptember 16-án új­ból beállított Haskáékhoz és ekkor kibékül­tek. Ebédre is ott maradt és ebéd után a L1 leitatta feketekávéval. Haskáék is ittak és azután lefeküdtek és este 6 óráig aludtak. Haskáék ekkor a munkásotthonba készültek, ő pedig hazament a lakására át­öltözködni; mire visszatért, már csak az öreg asszony volt egvedül a lakásban. Az öreg asszonyt megkérte, hogv en­gedje be. mert szeretne ott aludni. Bitóné a szobából 'kihozott neki egv subát és egv pár­nát a konvhába a tűzhely mellé, hogy feküd­jön oda. Bezárta a konvháaitót és lefeküdt. Aztán az öregasszonnyal beszélgetni kezdett. Gulácsiné fölemlítette, hogv ellopták a pén­zét. amire Biíóné szidalmazni kezdte. Össze­szólalkoztak és ö megvárta, míg az öreg­asszony később elalszik, aztán fölkapta a tiizhelv mellé állított szekercét és azzal két­szer feibevágta. — Miért bántotta azt a tehetetlen, ör.g asszonyt? — kérdezte az elnök. — Nem akartam én agyonütni. — vá­laszolt Gulácsiné. — Nem is gondoltam, hogy meghal, csak rácsaptam, mert szidott. Kimondta még. hogy később elment a háziasszonyához. Varga Péternéhez. akitől gyufát kért. hegv lámpát gyújthasson. Az­tán visszament Haskáékhoz. a szobában megkereste a pénzt és amit még talált, ma­gúval vitte. Állítása szerint, amikor tettét elkövette, ittas volt. öt deci tearumot, azon­kívül bort is ivott azon a napon. Gulácsiné után Ha'-ku Ferencnél hallgat­ta ki a biróság. Tagadta, hogv tudta volna, hogv Gulácsiné lopott pénzből ad neki. Maid dr. Herger Mór és dr. Gyuritza Sándor tör­vényszéki orvosszakértőket hallgatta ki a bi­róság. Az orvosszakértők véleménye szerint vádlott bár épelméjű, szabad elhatározásá­ban erősen korlátozva volt. mert degenerált, morálisan elzüllött égvén. Szenvedélyes al­koholista. Jellemző erkölcsi züllöttségére. hogv egyszer a nvilt utcán, a külvárosban, déli időben szeretkezett. Ezért tiz hónapi fogházra i tél te a iárásbiróság. Az orvosszakértők kihallgatása után a tanukra került a sor. Varga Péterré volt az első tanú. a Gál-utca 13 számú ház tulajdo­nosnőit. Elmondotta, hogv a bűntény esté­jén házának udvarán találkozott Gulácsiné­vai. aki egv vasdorongot cipelt a vállán. Meg is kérdezte tőle. hogv mit akar avval, mire az asszony azt válaszolta, hogv meg­ijeszt: vele Haskáókat. Később az asszony gyufát kert tőle és még tréfálkozott, hogy majd a Haskáék megfizetik az árát. Vargá­né után több tanút hallgatott ki még a biró­ság Gulácsiné lopásaira vonatkozólag. A lé­nyegtelen .vallomások után a pörbeszédekre került a sor. inaid a biróság tanácskozásra vonult vissza. Délután félkettőkor hirdette ki az elnök az héietet. mely szerint a törvény­szék Guiácsi Jánosnét emberölés és rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek és élet­fogytigiuni fegyházra ítélte. Haska Ferencnét a bit óság orgazdaságban találta bűnösnek és hét hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet nem jog­erős. " Teljes ülés a szegedi Ítélőtáblán. — Mennyey elnök a bírák helyzetének javításáról. ­A szegedi ítélőtábla-évnyitó teljes ülését e hó 5-én tartotta meg. Mennyey László, a kir. ítélőtábla elnöke megnyíló beszédében méltatta a. lefolyt évet és visszaemlékezett az elmúlt évben történtek­re. első sorban az igazságügyi tárca vezeté­sében történt, személyi változásokat hozta fel« emiek a jogélet egyes terein észlelhető kihatá­sait, kiemelve azt, hogy kormányzati pro­gramként állították be mindazokat az óhajo­kat, amelyeket a bírói kar évek hosszú során át az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület utján kifejezésre juttatott és hogy a Kormány­zati program megvalósítása előtt te a töme­ges előléptetésekkel, állásoknak számfelettivé tételével mily nagy mérvben segíthetett r.z igazságügyi kormány a birák nagy részének anyagi helyzetén akkor, amikor a változott viszonyok mellett a fizetésük a legszüksége­sebbet sem fedezte már, Méltán fűzheti tehát a biiói kar az 'igazságügyi kormány működé­séhez azt a biztos reményét, hogy a közeljö­vőben meg fognak va'ósulni azok az igazán szép és magasztos eszmék, amelyek oda vezet­nek, hogy a biróság és a birák függetlenség© teljesen, szilárd alapokon fog nyugodni s emel­lett a bírói status megépítésével olyan anyagi helyzetbe fog jutni, hogy a kivé összes képes­ségét és munkásságát az igaz-ügszo gáltatás javára fordíthatja. Ismertette a kir. ítélőtábla kebelében a mult évben történt személyi vál­tozásokat és a mult. év ügyforgalmát, aminek kapcsán köszönetet mondott a kir. ítélőtábla, tanácselnökeinek, a tanácsok vezetőinek és bi­; rá inak sikeres munkásságukért és értékes te­\ vékenyeégükért. A teljes illés tárgya volt még az ügyvéd­szövetségnek az ügyvédi díjszabás tárgyában az igazságügyjLuiiitezterhez beadott kérelme. Mennyey táblaelnök ismertette ide vonatko­zóan a miniszteri leiratot és a közölt ügyvédi díjszabás tervezetét, Előadta, hogy ezzel az intézkedéssel az igazságügyi kormány az ügyvédek súlyos helyzetének javítására tö­rekszik, mert kétségtelen, hogy a háborús vi­szonyok az ügyvédséget súlyosabb helyzetbe hozták azoknál, akik fix fizetésből élnek, mi­után az ügyvédek napi keresetre vannak utal­va. Ez a miniszteri leirat ná'a nyitott ajtóra talált, mert felügyeleti hatáskörében minden alkalommal, különösen a törvényszékek fel­ügyeleti vizsgálatainál felhívta a bíróságok figyelmét arra, hogy az ügyvédi munka díja­zásában bizonyos egyöntetűség jelentkezzék és hogy a háborús viszonyok között előállott változások nem hagynak késégeí az iránt, hogy változtatás teendő az ügyvédi díjsza­báson a tekintetben, hogy az iigyvé ii skála a A koncentrált.fény 1 fonyó Sománál

Next

/
Thumbnails
Contents