Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-11 / 9. szám

4 leged, 14Ü8. január ii; h tanyák népe és a Polgárőrségei k«H stervezttf. Szegeden is kevés a rendőr. A szatymaziak polgári Őrjáratok szervezésére készütnek, — A Szeged körüli uóvák között egymásután ismétlődő gyilkcsságoJc uetn kis mértéiben izgatják a tanvala&ök lelki nvütraírnást. ts íz term-é&zeies is. A tanyák népe jna úgyszólván féríierő nélkül él és a legjobb esetben ikerül némelyik tanván egy rokkant va*v szabadságolt katona. Az öreg férfiak már hajlott koruknál fogva, veszély esetén, nem birnak azzal az elszánt erőnieékoiivsággai. fürge ügyességgel, amely a védekezés körül, avagy a támadásnál az esetleg érkezhető segélyig oly igen fontos. Pedig 3 tanyákon írnost leginkább csak öregek, asszonvok, hajadonok és gyerekek vannak. A védelmi eszközök a lehető leghlányosabbik. Fegyver , alig kerül a tanyákon, ha van. nincs aki boz- ! záértően kezelje. Legtöbb helven ásó. kapa. balta vagv a kampós bot kerül elő. ámde az ily felszerelésnél tudnivaló, hcgv a botnak két vége van. Az öreg Cseh is hiába fogta keményen markába a kampós botot, a gyilkosok kezében hosszabb volt a kaoa nyele. Egy revolverlövés, egy Lgv ver dörrenés esetke több. sokkal nagyobb hatással van a gyilkosok elűzésére, megugratására. mint száz csendíts kapanvél. A fegyver dörrenést meghallják a csendes éjszakába a távolabbi tanyákon is. Felhívja a veszélyre az ébrenlevők figyelmét és a veszélyben forgók hamarabb segítséget nyerhetnek. A tanyák népe tehát igen okosan tenné, ha a fegyvertől való félelmet leküzdené és védeLnriil annak a kezelését a nagyobbacska gyerekek, 15—16 évesektől kezdve és az aszszonvok is megtanulnák. Ezt siirg.tőiig szükségessé teszi az is. hogv a háborús viszonyok szülte nehézségeknél fogva a rendőrség. csendőrség és az ezek megerősítésére kirendelt katonai segéderők a közbiztonságot kellőkép nem szolgálhatták, illetve redukált létszámuknál fogva nehéz szolgálatukat a vi• 'tv.ki y* (vnvv ion i tuv tvvziyin u tj. uuatari-utakcn több oldalról m A korán beálló vaksötétségben. sjtottvoknak tnegfeltíötn- d. ivem láthatják Különösen nem az egymástól uaevobb távol ságra fekvő tanyák között ott. ahol a tanva megközelrthető. az elhagyott tanyákon, azok közelében, mi sem könnyebb, mint a rossz szándékú embereiknek elhelyezkedni. és kivárni a .működésre legalkalmasabb időpontot, az éirélt. Ilyenkor az emberek rendszerint a legmélyebben alusznak... Ezt a méh' alvást kellene megelőzni egy kis szervezkedéssel. Az ötletet a szatvimazl polgárság körében vetették fel. áhd a szőlők között is napirenden vannak a lopások, betörések. Ezek .megakadályozására tervezték a szatyrnaziak. hogy körletekre osztva a fcint.lakók naponként feléiszakai kör.iáratokat renA kaör.iáratakat fegyveresen, plszőlőtelepeket, a váltva egvnnást d'eznének. ronként teljesítenék. Igy a kerületben lakóik egv héten legalább egyszer telié sifénének őrszolgálatot. A terv helves. célszerű és ha kivitelre kerül, hisszük, hogy a szatyrnaziak köz bizt0nsága megszi!á rduh • Az ily körjáratcikat sikeresen természetesen csak lakott abb telepeken lehet bevezetni. szétszórt tanvák között ez nehézségekbe ütközik. Itt tehát n i nos más hátra, m'nt a lovas rendőrőriáratokat sűrűbbé tenn, vagyis szaporítani. Tudjuk, hogv ez nehézségekbe ütközik, azonban a téli hónapok alatt, amikor a szükség, nyomorúság karöltve iár a bűnözési hajlandósággal és amint látjuk, a gyilkosságok napirenden vannak, rendszeresednek, ugy a polgári, mint katonai hatóságoknak kötelessége a közbiztonság érdekében minden lehetőt megtenni. Ezt kérjük és követeltük a polgárság élet- és vagyonbiztonsága érdekében nemcsak a tanvák részére, hanem Szeged város területére is. Erdélyi vármegyék küldöttségei József főhercegnél a román-magyar határkiigazitás ügyében. 1 -elhatározta, hogy a szive, lelke szerinti királyi herceget, Erdély felszabadítóját, a győzedelmes hadvezért — Felségedet, az 11 j esztendő és a megindított orosz békekötés alkalmából hálával és hódolatteljesen üdvözli és minket bizott meg, hogy ezen hódolatteljes üdvözletét Fenséged előtt tolmácsoljuk. Ezen közgyűlésében foglalkozott a törvéayhatóság az oláh betöréssel, az annak nyomán támadt országos romlással, « tenger szenvedéssel is keieete az utakat, a módokat, és eszközöket, melyek Erdélyt az eljövendő időkben mindenkor mentesítenék az oláh betöréshez hason ló, vagy minden más ellenséges betörés ellen. És a jövendő boldogulása iránti vágyaink, a boldogság megvalósulása iránti reményeink ismét csak fenséges urunk és szeretet királyunk felé szállanak. Kér ve-kérj ük fenségedet, hogy Erdély határainak biztosítása iránti, irúsba foglalt folyamodásunkat, a törvényhatóságnak és az erdélyi szövetségnek erre vonatkozó határozatait kegyesen átvenni méltóztassék. Kérve-kérjük Fenségedet, hogy «<z omszcfikkil és a többi ellemegemkkeI kötendő béke rendén húÉafmánpk minden erejét, mindéin súlyát méjilegbe döb\nt hegyéskedjék avégett, hogy Erdély határai biztosíttassanak, amit ugy értelmezünk, hogy a Kárpátok hegygerincéről Románia felé néző földterület az egész magyar határ mentén és oly szélességben, amint azt hazánk halárainak megvédése szükségessé teszi, nemzetközi semleges területté nyílv&ritMisék és ennek gondozása, felügyelete és őrizete Magyar országra bizassék. Akár határkiigazitás címén ég jogán ugyané területek, esetleg rekompenzáció ellenéből is, Máyy^^ágmk tudósítónktól) Kolozsvár törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Jó?sef főherceg, vezérezredeshez a rcmán-magvor hatórkiigszitás ügyében. A határozathoz csatlakozott Kolozs-vármegve és Ma1 os-Torda-vármegye törvényhatósága is. A küldöttség, amely ékből Kolozsvár küldöttsége váfatlániil kimaradt, néhány nap előtt tisztelegtek a főhercegnél. A, két vármegye küldöttségét egymásután fogadta a főherceg, a ki azonban válaszát — amelytől a küldöttségek tagjai el voltak ragadtatva —1 'szigorú diszkréció terhe alatt mondta el. A tisztelgések lefolyásáról a következő tudósításunk szántó] )>e; tMaros-Torda-varátegye küldöttsége tisztelgett először a főhercegnél. A küldöttséget Ineztdi Jokmwm Nándor főispán és Költő Ignác alispán vezették. Inczédi Joksmann főispán kérte fel a főherceget, hogy a küldöttséget fogadni és kihallgatni szíveskedjék. Á főherceg előre is biztosította a küldöttséget, hogy a magyar nemzeti kívánságokkal együtt piez. j Küllő Ignác alispán ezután a \ ámegy* közönségének írásba foglalt folyamodványát a törvényhatóság és az erdélyi szövetségnek „Érdé!,, határainak biztositása"' érdekében hozott határozatait a következő beszéd kíséretében nyújtotta át a főhercegnek. Császári és Királyi Fenség! Marost orda vármegye 1917. évi december hó 28-án tartott közgyűlésében lelkesedéssel és egyhangúlag átadása mellett a nemzet és a trón érdekében biztosíttassanak. Isten adta nekünk, Istea tartsa meg nekünk é* imádott hazánknak fen Bégedet! A főherceg átvette a folyamodványt és a szóbelileg előadott üdvözlés és kérés minden pontjára a bensőséges igaz magyar ember őszinteségével válaszolt. A küldöttség lelkesedéssel és elragadtatással távozott a főhercegtől, aki ezután Kolozsmegye küldöttségét fogadta, amelyet Vetíts Zoltán főispán vezetett. 0 adta át. szép beszéd kíséretében «..'főhercegnek Kojozs-vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát,, mely szerint. Ka* lozs-vármegye törvényhatósága pártolóig® és lelkesedéssel járul hozzá Kolozsvár városának a román-magyar határ kiigazítása tárgyában hozott határozatához. A főherceg Erdély iránti különös szemtétéről és az ügy iránti messzemenő jóindulatáról biztosította a küldöttség tagjait, akik ezután eltávoztak a főhercegtől. «(«MiHifMn>uniuiM)inim>u>imii»nim Kardos Géza a gyermekvédelem feladatairól. Aradról jelentik: Dr. Kardos Géza, az aradi állami gyermekmenhely uj igazgatófőorvosa ma tette le az esküt Barabás Béla főispán kezébe. Kardos, aki éveken át volt a szegedi gyermekmenhely népszerű és kedvelt orvosa, a következőket mondta egy itteni újságírónak: ' — E pillanatban tettem az esküt, do állásomat csak február hóban foglalhatom el, Katona vagyok, felmentésem még nem érkezett meg, igy egyelői-e ki keli mennem a frontra. Pedig alig várom már, hogy állásomat elfoglalhassam. Egész életemet a gyermekvédelemnek szentelem, kezdő orvos koromtól fogva ezt tanultam, ebben az irányban fejlesztettem az ismereteimet s énpen azért rosszal i« esett, hogy egyik aradi lap — bizonyára téves információ alapján —» azt irta rólam, hogy soha gyermekgyógyászattal nem foglalkoztam, — A gyermekazoeiológia torén Bosnyák Zoltán államtitkárt ismerem el mesteremül. Az államtitkár nagyszerű tervet dolgozott ki, melynek főbb pontjai: a nemzeti erő rekonstrukciója, a gazdasági kérdések viszonya a gyermekhalandósághoz, az etika szociológiája és a nemzetközi érintkezések rekonstrukciója. Ezek között a legfontosabb: a nemzeti erő rekonstrukciója. Magyarországon már a háboru előtt Ls óriási volt a gyermekhalandóság percentje; a háboru nyomorúságai még jobban megnövésztettek ezt. Azonkívül itt van a rettenetes emberveszteség, melyet pótolni kell; de itt áil előttünk az emberveszteség okozta születés-cpökkenéa s ez mind-mind sz* náhisra vár, különben pusztul és vész a nemzetünk, ^, ; — A nemzeti erő rekonstrukciójának a titka tehát a helyesen keresztülvitt anya- éa csecsemővédelemben rejlik. Ezen a télen még óriási a tennivaló. Első sorban is a két legnagyobb ellenséget kell legyőznünk: a tudatlanságot és a szegénységet. A tudatlansággal ugy akar megküzdeni az alkotandó gyermek-, védelmi törvény, hogy védőnőket képez ki. E védőnők feladata lesz bizonyos körletekben kikutatni azokat az anyákat és csecsemőket^ akik felvilágosításra és támogatásra szorulnak. Ha azt látják, hogy a csecsemő megmentésének munkáját a nyomor gátolja, jelentést fognak tenni a törvényszabta megfelelő lelyeken, honnan a gyermek megmentésére elegendő anyagi erőt utalványoznak ki. A gye rm ek véd elem ügye eddig jóformán az elhagyott gyermekekre terjed ki- Elhagyott gyeimek az, akit szülői és hozzátartozói nem tudnak vagy nem akarnak eltartani, Az ilyeji gyermek az uj szervezet szerint jöi