Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-01 / 1. szám

8 DÉLM.AÖ Y A ilöíwvÍÁ fi Szeged, 1918. január L _ 'Aztán egy tocez közlegény lépett 'fel M állások tetejére ,s harsány hangom szólott át a md oMalnnlkon ácsorgó bakákhoz: ' — 'Aíkarjátcíkáe*, hogy 'háke legyen? — 'ITcgjma ak.aráuk — goclnak át' a mi frouitunikrái. : Erre "aztán nálunk, te, az oroszoknál iis hemzsegett a katona az elátkozott lövészárok' földlhányásán. De ez a bai'áitíkOiZás 'nem sokáig tartott. Az orosz . tisztje,k lepárfanosoltálk légiénységiiiket az állé'sicikról A irkrinktnek ajs megtiltották a komázást. i Rövid idő múlva egy orosz százados 'közeledett felérik « süirm drótalkadályo/k 'között, Bizonytalan 'lépéseikkel' jött, 11 e (annáj. elszántabban, Annikor la mi drátákatfá 1 yrmikíhoz ért, átezóTt hozzánk: ' — Van-,e faszt 'közöttünk akivel beszélhetnie? — kándi. : Bakáiirik előblb" még viccnek vették 'a 'dolgot, miajd az orosz 'tiszt jaroáb hirtelen .pirosság ámed1 ® szinte dühösen szélt: — "Nem jáitfezam-'i jöttem. Az orosz hadsereg "azon. e.mlbereknek megbízásából j^tök, akik ezen a freirtrészen álía'nlalk. ' i Erre aztán kilépett a lövészárokból' egy magyfer 'főhadnagy & a két froHit között' egymáshoz évre kezet fogtak, majd francia nyelven heszéílgeités/he (kezdtek. — Ofi'cial? — kérdii az orom. — Igen — 'felel a főhiadtnajgy. Éfe' 'mintha, ffe.tvágták volna, az orosz t'isz't nyelvét ngy ömlött belőle a szóáradat. — Békét akarunk, mert- agyon gyötört', félrevezetett országunkét csak ezzel menthetjük Pnog. Azért' jötteim, hogy ez't tudomására adjam ebnek a fronti-észnek is. Aziért küldtek engem — mondta, hogy ezt nektek íregmondjam - é,s 'hogy 'felszólítsalak' honn eteket, kérdezzetek me'g népeitdlctől, efllfogadják-e a ini hókéban 1 r ildós'ágtnikat. /r.e.rt mi ne.m akarunk' tovább harcban állani. "Kérdsz-1 zétfk meg, kegy írem elégelték-e még meg ezt a téiszőirüallan Vég-onfást? Es ha igém ngy váite jnk a vállaszt. 'addig ils hagyjátok kint a fehér ziájsizlöt, mint a béke első szaanfboíuimáf. ' ' Er/zdl távozott'. 1 Ez, volt a mai ibékeférgvalá's 'első imö'meinitn.ma, mely után következtek a fegyveimyugvás. májd a feieyvel'szünet és végnil 'a, ma folyó' 1 ék e i á rgykil ásek. ', • 1 ' Reisinger 1József. Van-e drágaság? — Fantaszt'kusnak látszó szegedi történet a háború negyedik évébö!. — Mikor a háború elején, azt láttam, hogy igen derék polgármesterünk, az .akikor már két koronáért esdeklő petroteumárak a maximális árakra leszállítani, a miniszteri rendelet ellenére se tartotta igen helyénvalónak, attól való félelmében, hogy kereskdőii'k a későbibi és más címen .elérhető haszon elől Tönkre utaznak, elhatároztam, hogy irzsoraáron is, de legalább száz korona tőkére szert teszek. Sikerült is évj 12 korona kamatra. Hitelezőm, kézét dörgölve előzékenyen nyitott ajtót, én meg egy kopottas, de jó népdalba kezdtem, isryen: „Azt hitted, hogy engem csalsz meg, megcsaltad te magadat..." S aztán fenékenv és villanyoson el. Utam a ..Goromba Pista bácsihoz" c'mzett vendéglőbe vezetett legelőször, hogv jövendő bűneim „envhitő körülményét" egv nár féllitvi szeméi vében helkebe!c/7 tp Megvolt. Indulok haza. A Va'éria•é'-en feHmjigzik a dal hogy '..fehérváron. Ko'o óváron. télen, nvárnn, földön, ágvon ímrimva ti"mhárrin." Persze akikor még • v,iP.',r ,,„>« vértan", m'nt aki most akar la megvásárolni. Td-amar vettem 100 párt 26 koronáért. Mikor látta az eladó könnyelmű költekezésem, rögvest rám erőszakolt míg 100 gombolyag varrócérnát is 24 koronáért, hogy kerek 50 koronát fizethessek. GomloVán, aki ennyi harisnyát vesz egyszerre, az ugv is olyan lehet, mint az egyszeri sváb, aki afölötti örömében, hogy a házassága utáni első hónapra megvolt a gyerek, vásárolt a hetin'ac n 12 bölcsőt. Mikor a falu kovácsa, abbé'i nézetének adott volna kifejezést, hogy „de Hanzi. ha olyan hamar meglett a gyerek, nem is a tied az! Hanzi visszavágott: Neim? Hát ha. kend vesz ma egy hasas tehenet, holnap megfiadzik, nem a k°ndé a borjú?! Mindezek nem okoztak nekem annyi főfájást, mint a három koronát fölemésztő marhapaprikás és a'z ezt kisérő hat spriccer, melvnek kénes volta erős szögeket ütött a fejecskémbe. Na gondolom, ez se csinál több főfájást senkinek, összevásároltam különböző boltokban 1000 darab kénlapot 16 koronáért. A megmaradt 31 koronát, a mindennapi kenvér beszerzésére, burára költöttem. Gondolván, evVel igen sok, neb'z dolog van. erre van legtöbb embernek szüksége. Ez fizeti ki maid a kamatot. BeíGortam. Bár engem falaztak volna be, a mikor megvettem. Ma is ott van. mert olcsóbban mevkapom, mint amit a fal kibontásáért kérnek. Pergett a'z idő homokin lassan és fejemre a fa'eségi nyelv sűrűn. Végre felvirradt az ép ranom R Fbcc "'v'k a napokban e?v d'smóhizfaló ismerősömhöz, hogv van-e eladó d'sznója. Van. De pénzért semennyiért. ha-nem mit adok cserébe. Meglátom a mezítlábas feleségét, eszembe ötlik a harisnya. Van 100 pár harisnya, mit szól hozzá? Ekkor figyelmes lesz az assizony. félrehívja a gazdát, valamit a fülébe sug, aztán megrántja a kabátját. Igy szól a gazda: — Tudja mit, hajtsa ide a disznót, az asszony meg megy a harisnyáért. Most már igazán nem tudtam, ki van megbolondulva. Ugy jártam, mint az egyszeri paraszt, akivel a slzabadságos katonáik elhitették, hogy nem libát hajt. hanem kecskét. Rohanok a vásártérre a 100 gombolyag cérnával. Kisézek e?v riska tehenet s uramfia, még az előbbinél sokkal könnyebben és rövidebben jutottam hozz,á. mert az előadóval ott,állt a 18 éves Etel vrróleánva is. ki örömében .már nekem is tárlatot akart kiállíttatni. Mikor hazaérek, azzal fogadnak, hogy a Vizneimfesz korcismteois átüzent, hogv hallotta, hogv holnap les!/ Pál •m n szüret, batk'v álnsztbatorn az. általa nevelt két bürge közök amHv'ket akarom de adjam oda •g'c a snkeror emlegetett kién'aookat Odaadtam. hadd S7erp77pa vele másnak is hasonló Hasznos főfáiáco!kat. Mit szól szerkesztő ur. Bepörölhetem-e a hitelezőimet uzsoráért. Nem érdeimlfi-e m"g q borfört, aki csak 'gv kamatriztatiia a tőkéiét Végül fordult-e Gnnél, vagv a családjánál elő hasonló eset? Üveges Lőrinc. jf meff/fóditotf Szerbiában. — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — Szerb földön, december 28. Négy és fá! ó- á:g tartó kocsiút után, a im-elvet a világ leggyalázatosabb országútján tettem meg erős hóviharban és 5—6 méteres szakadékok iránién, .többszörös felborulás veszélyével fenyegetve, de festőien szép vidéken. ma megérkeztem Topolára. Basintól Topoü'árg a Jesemcia vöfgvébeh vitt az ut; körül 5—600 méteres meredekek. Az egész várass alig számlál 5—600 házat., de mégis egyike a legnevezetesebb városoknak Szerbiában. Itt van a IKaraevorgyevicsek szülőföldje; az egész város úgyszólván teljesen a Karagvorgvevicseké. Történelmi nevezetességű helv. Másfél évszázaddal ezelőtt Pefár király nagyapja innen tette meg az első ágyúlövést- a- törökökre. Itt született még a szerb szabadság. Mért az az ágyúlövés jól sikerült s talán ennek jó hatása tette olyan igen merésszé a szerb nép radikális pártját- Ma már nem ímerész ez sem és a sötét szivekben is elhamvadt a gvü'cíet. A szerbek most már csak remélni tudnak és csudálkozni, nagvon siudálkozni. Rajtunk sudáíkoznak a ,ió embereik, akik nem tudtunk igazán gyűlölni scihá és akik ezt be is bizonyitottuk nekik két esztendős uralmunkkal. A várostól balra, öt-hatszáz méter magas hegven emelkedik az első ágyullövés emlékoszlopa. Egyszerű faoszlop: h!a egy ntagvar parasztmegl átná. azt hinné: galambdúc .Egészen olvan is; még a kulturáltabb embereket is megtévesztené. Ide ihatajmias emlékművet tervezett Petár király, a háború *zriiban ímegnkadá'vozi'a. H-t más nem fogja miegcsináltatui. ő bizony aliciha csinálja már meg. Amint Topola polgármestere és a szerb képviselőház volt jeigvzőie emhtettc később: nem lesz ideie. Mert ha meg nem ö'ik, egész biztosan elkergetik. Nemcsak To;nc!áról. de Szerb'ábÓl is. ' Az emlékműtől 6—700 méter távolságra emelked'k Petár királv szülőháza: a Karagvorgytvics dinasztia ősi ikuriáia. Egészen egyszerű, íélemeletes parasztiház. 5—6 szobával. megrepedt falakkal, üresen, kietlenül, elhagyatva. A dcimb téliedéin van a. templom: Szerbia 'egdrágább nemzeti kmcse. Egész Szerb'áhm nincs szebb és drágább épület tenné'; sok-sok millió van beépítve a márvánvfalakba. Mert az egész t nitvom márváinvból épülte fehéres márvány annak minden la'a, kiVül-be'ül. A képek a fal'on. a mó^Anyiba beillesztett (rpozaikcik s ,a temnloimi székek ts ntervánvhól- A templom hajóiét nvoié hat-alm'as oszlón fart'ia, 10—12 méter magas űarnbouktet. szintén npárvánv. 'wttAV karrara!. I °ii"n; leVt tlen. miivei szé" ez a tennlprp. amelvék te+e:e tiszte vörösréz veit; ma bádog. Száz és eg'teebánv .métermázsa réz' kertet-ír ról'a, A réz egvrászp erő°en arsnviozott. 3—4 m:ll'iméfe''es vastag aranvazással. Ma üres az egész templom ez az egész fehér márványrengeteg. Nincs benne egyéb, mint a falbaépitett marvánvszékék s a mozaikképek. Minden mást kiloptak belőle. Szintúgy üres a templom mellett épült királyi kasíélv. atnelv százezreket érő drágaságcikat tartalmazott. Má egv szög nincs benne; még a villamos csengő drótjai is hiányoznak. De lelopják még az épületcsator-. nákat is. A templom alatt van a királvi család teauzoleuma. Szintén fehér. 91 sirhellvel. felenleg 11 királyfi és herceg nvugszik benne; Petár szülei, testvérei és roívonai . Nagyon érdekes és lehetetten említés nélkül hagynunk, houv Topolát harocall vtették be csapataink 1915 novemberében. És a szerb k oív me-észok ipltak. annvírn hintek ijövartesvágurikKan. hogv t"'Zérütegüket 150 'Anásu'-ire állitoí.tá.k föl a fetnolttm háta mögött. Épn n annyira, hogv a gránátok átrepülhették temploma1 M'a is látszik a iszori) ágvuái'és he'v Még's n teminlcimot •°zv '0en puskalövés som érte A szerbek egyeben ;g.ázi nrmzébi kincse téliesen épen jutott a birtokunkba. SÍPOS Ivein.