Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-01 / 1. szám

ifeáged, 191,8. 'január í. A 'féri: OBlhiszein, édes. Kérlek azonban, ha nem lerfheseek, szentelj uekerm pár pillanatot. Fostc® ügy. A felesén: Níns, ki vele! A dologra! A férj: iMía busz éve annak, hogy a te utasításodra, beszüntettük a háziorvosi állást, kőt kívánságodra nem éltünk orvosi tanácsosai. A busz év előtti számítást véve alapul, éz tőkében 313.200 korona megtakarítást 'jelent. Ezt az összeget *a Nők Ligája 'javára adományoztam, a te nevedben. A feleség: (Oktalan eljárás. Kraebmandula szerint 'az egyenjogba oszló beavatkozás egyenlő a társadalom., a legszélesebb néprétegek ellen intézett támadással, > A férj: "(félős bangón); Rosszul eselekedimn 'és tuau. akarod? A feleség (erélyesen): Nem! És pedig azért hfan, mert már mi nők kivívtuk a jogainkat és a Nők (listája nem szorul támogatásra tMaga, baráto, ugy látszik, átaludta á 20 esztendőt és nem tudja, Ihogy most már a gyermekek .jogáért küzdünk. Mert iBuebbinder szerint a gyermek joga isteni jog és a 'gyermekvirágok mögött a mosolygó élet lakozik. (Átszellemülve, mintha a világba kivárnia kiáltani.) Jogot a gyermekeknek! (<E percben befut az unokája, összetöri a vázákat, a könyveket szétszórja, iszonyú pusztítást visz végbe a szobában és kiabálja: Márnát a gyerekeknek!) 1 ' -i i 1 ' "• 'i ' .. 1 ; i 1 ^ •••* »«• * irfr»rrii»i ,v mmmrn annak, hogy látszólag az adós ellen irányulónak látszik az elévülési időnek e javaslatban lefektetett korlátozása, mégsem a hitelező érdekét szolgálja ez. hanem az adósét, mert nagyon sok esetben nem él majd jogával a hitelező és lassanként elelvesztegeti kinnlevőségeit perlés hijján. Kétségtelen, hogy ezekben az esetekben az adós lesz a nyertes fél, mert hiszen, ha nem perélték idejekorán, majd annak idején azzal fog beperel tetése esetében védekezni, hogy hiszen elévült már ve'íe szemben a perelt követelés érvényesithntése. A kereskedelmi követelések elévülési idejének ez a megszorítása a magvar kereskedelemre veszélyesen sérelmes ebben a' háborús világban. A budapesti kereskedelmi és iparkamara, — amikor nem most. e javaslatra, hanem annak idején, a polgári 'törvénykönyv tervezetére nézve felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, — utalt arra, hogy úri virtus Magyarországon a nemfizetés s a közönség még, nincs annyira kinevelve, hogy becsületbeli kötelességének tartaná a fizetést. Ha annak ide ién az elévülés gyorsítását veszélyesnek tartotta a kereskedelmi érdekeltség, menynyivel veszélyesebbnek kel! tartania most, a háborúban! Úgyis sok bizonyító tanti és okirat pusztul e! ebben a keserves vértengerben. csakugyan lényegesen csökken a bizonvtási esMcözökrelk a száma. Azonban bármennyire, is nem fele! meg a most érvényben és hatályban levő. igazán tuíságosan hosszú elévülési határidő a kereskedelmi. gazdasági és forgalmi viszonyoknak, mégsem volna szabad törvénnyé válnia e javaslatnak a háború tartama alatt! ' var? - • Az eísö foékebarátkozás a fronton, ' Harctér, 1917. deéeröilvcr 2 Dec-enifbcP ináfecdilkia voit. ¥}ppem olyan ••szürke eeerdap. 'frosnriterfcieSt fel elemmel i'et'is nap, irirt » tctlWi. 5>é aziért ez 'a pap — iy?v pc r delem — fcelyeit párauesol m a. p áll ajk 'a tortnrtelem fefijegyzései kfeött. 1 A frontban. '« bakáik már p kora reggeli órákban, szedelőzködtek, hogy a möndenarapx egyforma nmnkáboí: lássanak. (A három méter mély fntfó árokkan serényen dolgozgatnajk, csak a figyelő posztok állanak a kilövő né®ek' élőit, íbegy ákerséggel őrködjetek a bent dolg o zók n yn g a 1 mára. Pa ámloiit kÓsőibíb megtudtok, rv. a hap még sem lett olyan szürke, közömbös, miirtt a töbfci, mer? reggel ugy kilenc Óra. tájiban.' az oroszok álIáíla szcliailemul hangos volt 4 Az egytmáteutái] következő bátalrrias é9jenzések, nemzeti 'dfeíok zengése, zene erős, szilaj akkordjai valami ösnamünmep 'előjeleit mutatták. ' .. 1 .1 . A kifagy lármára figyelő őreink sek lettek s nyoanbap he jelentették is. A Lennnkormány ihéket'öreikvépe már lakkod? eljutott hozzánk cB Bejbettiük, hogy íifct valami készül.v Bakáink ábbanb'agyták a munkál, kiugráítak 'a Icnteirááirokibóli s rncst már •mirodanynyieu figyelmesek lelteik ' <a. nagy zsiVajra, mel yiböl azonban lótni semtmiít senu lőhetett. De nem sokáig tarkőt a bizonytalanság, mert az ofeiszek ' álláséftől iaBieantkSén.t fehér zászló emelkedett a magiadba. Mindjárt tudtuk hányadául vagyunk. Gyorsan előkelőitek 'a hátizsák fenekéről a kékeirnyegek azokat widakra szegezve má :is kidugtuk £rontn nkom j<v léül annak, hogy 1 viszonozzuk a béketíji-ái.ságot. «vaaBmianaaBBMMaraoinHan«BBainnai)assaaimBBas833BcasBa*iaeeBcsEBBBaEseBaaBSBBS3asE99E«BeB^EisaE«^ Elévülnek a követelések. Irta: dr. Kállai Emil Aki nem szereti a hosszú mondatot, az csak ott kezdje el ezt az irást olvasni, ahol a csillagot látja. A csillag alatt ugyanis rövidebb mondatok következnek. És ámbátor többen lesznek ezek a rövidebb mondatok mégsem mondanak annyit, mint ez az egy hosszú: „Három év alatt ávii.lnak al' a keredkscbdlmi ügyletiből eredő következő követ Mások: 1. kereskedőknek és iparos okinak eíly kövtítelá&ei, canelyck kiszolgál tett) tt árok, te'jesiletrt saolgálalok és. munkák 8 ázoŰskal öaszefüggő kiadások Ítejóhím Ultitok meg őket; 2. vesodéglősöknrii 'és ételek vagy itnikk kiíizoteálárával vagy utasok hafogadásával itpmmzeaTien foglalkozó más személyeknek csen üzletük gyakorin tát, a n vendégeik vagy vevőük ellen felmerüSő követelései; 3. azoknak, akik az adósok személyes, vagy házi szükségleteire mezogazdará.gi teianényekct, bárminő 'óleí'aiüclkkekdt, tüzelő- vagy világi|ó aínyagoksit ólvezeti. ruházati vagy háztartási cikküket sZolgáltaftek, ebből eredő követelései; 4. szamőly vagy árufuvarozással foglalkozó ezAurélyetkítek és váll a lak oknak ezen üzletükből 'emeBő •tlij- ós jköÜtség&övOt'el'éses; 5. !az első poait alá tnejn tartozó 'ügyuököknek, akkuszoikniaik és általában idegen ügyek ellátásával vagy szolgál áttétellel ip'aiKzeriten foglalkoüó s'jcmA lyeknek ezen üztetükhőt eredő dij- ős költségköveteié- i; 6. mÍnd&aoikte'8.k, akik magámszo1gálathan állanak- a szolgálati üzet'és, niunkahér vagy egyéb javadaürrazája, valaimmfc költségeik meigtéritÓse végett a s'zolgálat vagy •munka'adók ellen és viszont az utóíbbdakíyik az elvállalt 'szolgálat 'vagy munk'a teljesit&e, a nem teljesítésiből eredő kár megtérítése és az adott előlegek visszatérítése végett aZ e'Őbb emlitett személyek ellen támais'ztihaltó követelései; 7. bárminő joga lapon járó kamat vagy visszatérő időráakokbata téljeeütenidő egyéb szolgáltatások iránti követetőseik ideértve a kamathoz hozzászámitptt tőketörlesztési részletek iránti követeléseket is, de nem értve ide azokat, amelyek értéknap:rak kamat- és osMa 1 éleszelvódyoin a'apulnak vágy péndnt ézetcknl elhelyezett betétek kannataira vonatkoznak." Ez <i keservesen hosszú motidat egyik része a kereskedelmi ügyietekből eredő követelések elévülése tárgyában a képviselőház elé terjesztett javaslat első szakaszának. Az egész törvényjavaslat egyébként mindössze három paragrafusból ái. A harmadik szakaszban olvasható az a kellemes bir. hogy a törvény életbelépése előtt lejárt követelésekre is alkalmazni kell ám a rendelkezéseket! Mert épen csakis ez az egyetlenegy hiányzott még eddig a magyar nemzetnek teljes és • tökéletes boldogságából! A követelések elévülésének határideje eddig nálunk 32 esztendő volt. Ezután 3 es'zieiKlő lesz. Ha ugyan törvénnyé érik ez a javaslat. Már pedig törvénv lesz belőle, akárki meglássa. Hiszen olvan kevés kereskedő ül bent a képviselőházban és kívülük is olyan kevés a kereskedelemhez értő gyakorlati ember. Kétszer se telik meg a hold és egyszerre csak nyak;g benn leszünk ebben a megrövidült elévülési világban. Ami valami borzasztó nagy baj nem lesz ugyan, de a forga'om biztonsága ugyan csak megérzi majd. Pedig ennek az érdeke, amelyik mégis csak a legfőbb érdek vo'na a követelések elévülési határiedeie kérdésében, egyáltalában nem kiván.ia ezt a törvényt. Dehogy is kívánja! A törvényjavaslat sok baja közt a legelső az, hogy időszerűtlen. Amikor sokszorosan fokozott véde'emben kellene részesítenie az államhatalomban a badbavonultakat, ezeken kívül azokat, akik a háború okolta Hvomoruságikből. ha nem hadbavonultak rs. kiveszik a részüket: akkor egyrészt a hitelező verekedőnek teszi kötelességévé azt a lehetetlenséget, hogy nyugodt higgadtsággal irja ki Derelnivaló adósait s tömegperlés végett legyen kénytelen ezeknek neveit, követeléseinek összegét s keletkezésűknek időpontját ügyvédiének átadni másrészt a tartozó adós kerüljön fokozott állatni védelem helyett olvan helyzetbe. hogy záros határidőn belül rendezni legyen kénytelen tartozását, feltéve, hogy a peres eljárás folytán a. legkönnyebben előadható kellemetlenségeket és költségeket elkerülni óhajtja. A második nagy baia e törvényjavas'atnak az, hogy hiányos. Ha már ilven rapid módon akarja a'z elévülést a kormányhatalom gyorsítani, hát legalább szerkesszék Ve a javaslatba, hogy mikor szakad félbe az elévülés és mikor nvugszik az. Az általános polgári törvénykönyv javaslatában bezzeg vagy huszonöt paragrafuson keresztül magyarázgatják azokat a'z irányelveket és szabályozó rendelkezéseket, 'amelyeik fennforgása esetében a különben ugyancsak gyors elévülés mégsem válik olvan nagyon gyorssá, mert hiszen hány olvan eset van. amelyekben félbeszakad, vagy nyugszik az elévülés. E mellett a javaslat mellett más ugyan nem szakítja félbe az elévülést, mint az a tény, amikor beadja a hitelező ügyvédje a keresetlevelet a birósághok. Ezze! a ténnyel aztán ott tartunk, hogy a hitelezőt a törvény egyenesen perlésre kényszeríti saját iól felfogott üzleti érdekében, mert hiszen a perindítással nz elévülés megszűnik és akár megtalálja az idézőlevél a'perest, akár nem, az elévülés nem következik be. Amennyiben pedig az idézőlevél a keresei másodpéldányával kézbesíthető nem lesz alperes részére, a nem kézbesithetés okának megszűnte esetében ujrafelvéteflei ismét kitüzethető lesz a perben az uj tárgyalási határnap, amikor is teiból elkezdődhet az kte&és megkísérlése. Dacára