Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-06 / 5. szám

1yMMk&imüám \ JT tisztviselők és a főnökök. — Emberséges bánásmódot követelnek. — Dr. Gerlóczy az alkalmazottak érdekében. — (Saját Vídűsiiánkfói.) Ugy az állam!, j múlt a közigazgatási és magánhivatalokban a tisztviselőkkel, alkalmazottakkal való bánásmódról ritkán szokott szó esni a nyilvánosság előtt. R:tkán. habár ok lenne erre bőven. A hivatalbeli alkalmazottak ugyanis réz-régi idők óta számolnak azzaL hogy aki eiadta az ördögnek a bőrét, aimak el kell tűrnie azt! hogy az ördög, ha ugv tetszik neki. egv-Egv kis szijat iliasithasson belőle. Vagyis a hivatalnoki életpálya szegénységi fogadalma sok lemondásra, mceaiázkodásra türelemre és szenvedésre kötelezi a „tekintetes urakat". Mert tekinteteseik ők szegények, a beosztottak, a robotolók. És nagyságosak. méltóságosak vagv még magasabb címűek a iönük urak. akik több-kevesebb hivatottságga! és rátermettséggel kezelik, vagv vezetik a beosztottjaikat. Azok a kis és nagv hatalmak, akik szűkebb körükben sivár lélekkel, szük látókörre!, minden szivjóság, emberi szenvedés megértése nélkül a saját önző céljaik, előhaiadásuk érdekében alakoskodással és kétszínűséggel képesek tehetségeket elnyomni és letiporni, munkával való agyon terheléssel fizikailag összeroppantani és önmagukat mindenekfölött és előtt előtérbe tolni, közismert alakjai a hivataloknak. Sajnos, nehéz ellenük küzdeni, mert a kisembereknek ha sérelmeikkel elő mernek hozakodni, a legtöbbször a hivatalfőnők presztízsének fentartása miatt nem lehet igazuk, még akkor sem. ha igazuk fényesebb a napnál. Es ha igazuk vanr ts ha eiégréteit kapnak? Jaj a,max a txosztoitnak. í^ze/agu ratIratatlan koroacs sunog a ha-áu amkor is, a imfkor azt hiszi, hogy no, most vaiooan a hivatal éraekeit tartoita szem eiciit muAOüesc tkozoen. csipictOes, jgeniemetieujteOés, jiuüozéd. a jutaimazasükbol vaiO Kirekesztés, az eiOiépteieseknei vaao mdiozes és ezer csapás éri az ny igazát kereső tisztviselőt a iónok ur részéről. iNeiia eiegenaő taiun egv elveiett szo. egy rosszmduiaiu besúgás ahhoz, hogy a beosziott „hidegre" legyen áliitva. Csooáilatos, de ugv van, hogy a beosztottiak csak kevés lönökkei szintaptiainak. Oka ennek közvetlen az, hogy kevés hrvatalfönők szimpatikus, azaz megértő vezetője a 'hivatalos kötelességének és az alárendelt érdekemen. Pedig a hivatal iónok az a bizonyos nagy len. ditökerék, amely után igazodik * többi apró kerekecske. íla a hivataitfönö*. megértő melegséggel. érdeklődéssel, jóindulattal és igazságos érzéssel öleli fel a beosztottak hivataii és egyéni érdekeit, igazságosan bírálja és mérlegeli, méltányolja azok törekvéseit, honorálja munkásságaikat, néha csak elismerő, simogató szóval, akkor a beosztottak erejükön íeliil is szolgálatot tesznek nemcsak a hivatal érdekeinek, hanem a hivatalfőnök érdekeinek is. Mert az csak természetes, hogy az ilv főnök alatt még a renyhék is bizonyos törekvést fognak tanúsítani munkájukban, nehogy annak a jó és megértő főnöknek kellemetleséget okozzanak. Már pedig egy oly hivatalban, ahol a főnök közkedvelt ós a munka pedánsul, kiválóan megy. a főnök jutalmazása a felsőbbség részéről el nem marad. Tehát a beosztottak munkáikkal a főnök személves érdekeit nagyban szolgálják. — Mindez másként fest egy méltatlan, igazságtalan hivatalfőnök alatt, kivel szemben a beosztottak a gyűlölet és retorzió érzéseivel viseltetnek. Az ilv főnök alatt szenved a hivatal érdeke és a köz érdeke és szenvednek a beosztottak. Az ilyen hivatalfőnököket a legradikálisabb és legegészségesebb lenne lecseréln'. Azért tehát a tiszt.ueloi egyesületek szociális feladataik sorában a jövőben n^rn kis szerepet van hivatva szolgálni ama irányzat, amely feladatául tűzi ki a tömeges panaszok előfordulása esetén a főnökök ellen kérhető vizsgálatot oly irányban, hegv vijjon az illetők a hivatal vezetésére ténvlesr megfele. •lők-e. Dr. Gerlóczy Gyula áliamvasuti igazgatónak tehát, amikor az újévi beszédéiben az alkalmazottakkal való atvai bánásmódot az összes szolgálati főnökök figyelmébe ajánlotta. akkor bizonyára felmerültek megértő lelkében mindazok a momentumok amelyeket mi itt kifejtettünk. A háborús-évek alatt valóban hatványozott mértékben gvült iel minden keserűség a tisztviselők lekében és ha Gerlóczy Qyuia simogató kézzel siet ezt a keserűséget lelkileg édesíteni, közel áll hozzá az is. hogv a türelmetlenséget az anyagiak terén nem lehel csak a jó bánásmóddal megoldani. Nem, azzal csak eicsititani, kitartásra lehet-buzdítani a szenvedők táborát, de jóllakatni, szükségleteiket fedezni jó szóval nem lehet. És nem a rossz bánásmód izgatja ujabb követelésekre a nyugtalankodókat, hanem az élet megsokasodott terhe, mely alatt a mágvar" tisztviselői kar nyögött és nvög. Erők segítséget kell nyújtani a szűkölködőknek-, akkor -a simogató. szó emberfeletti energiát és munkaproduktumot fog kiváltani a tisztviselőkből. A jövő derengéséi a tisztviselők boldogulásának emberszámba menésének uját iátjuk kibontakozni a Gerlóczv beszédéből hisszük, hogy a tisztviselők sok Gerióczyt kívánnak szerte az országban a iövö főnökeinek nevelésére, reformalására. IUMMIMIIH(NMIU«Han' Trockij támadja a németeket. Stockholm, január 5. A Reuter-Ügynökség jelenti: A munkás- és katonatanácsok központi bizottságának ülésén Trockij kijelentette, hogy a kormány és a munkásság sohasem fogadhat el olyan feltételeket, a milyeneket Németország akar .rákényszeríteni. Ha a központi hatalmak a lengyeleknek és a letteknek nem akarják lojálisán megadni azt a iogot, hogy sorsukról rendelkezzenek, sürgős szükség lesz arra, hogy az orosz forradalmat vitézül megvédelmezzük. Trockij beszéde után a bizottság határozati javaslatot fogadott el, amely a köveik éző: — Németország képviselőinek a vonakodása, hogy a háború előtt hódított gyarmatainak és elnyomott nemzetiségeinek megadja a korlátlan ön rendelkezési jogát, mutatja, hogy a német uralom ismét régi hóditó politikáját követi. A monarchia és Németország nem akar kezeskedni, hogy csapatait Lengyelországból, Litvániából, Kurlandból stb. azonnal visszavonja. A.megszállott országok lakossága mindaddig nem felezheti ki igaz akaratát, amig vissza nem térnek azok, akik onnan eltávoztak. A német megbízottaknak az az állítása, hogy ez országok lakosainak akarata már általánosan ismert, alaptalan, mert a lkosok a haditörvények uralma alatt akaratukat nem nyilváníthatták. Mi megvédelmezzük Len gyeij £ országnak, Litvániának és Kurírodnak azt a jogát, hog^'sorsáról föltétlenül szabadon határozzon. A francia szoeiéllmták a békctárgqaláftok azonnal megkezdését követelik. Berlin, január 5. A francia kisebbségi szociálÍ6ták védelmi bizottsága utján most elsÓ izben követelik nyíltan és világosan a hékétárgyaláxsok nyombani megkezdését. Az egyhangúlag elfogadott felhívás a következőképen szól: — A bizottság meg vsn győződve arról, hogy az orosz békeajánlat valamennyi hadviselő számára elfogadható tárgyalási alapot nyújt. Franciaországnak és Angliának ezért nyomban meg kell kezdenie'a tárgyalásokat, még pedig az orosz békatervezet alapján. Ellenkező esetben a szociáldemokrata képviselők kötelessége, hogy államaiktól minden hitel megszavazását megtagadják. A szoeiálistáknak kötelességük továbbá, hogy minden eszközzel felvegyék a harcot kormányaik ellen, ama kormányok ellen, amelyek Franciaország, a szoeiálizmus és az egész emberiség'érdekei ellen kormányoznak. ainoimsDyoio gyiltém ma Stockholm, január 5. A Retervári Távirati ügynohseg jeienti: 1 ekinteitel arra, nogy igen sok Képviselő nem mutatta be manuarumát az előirt íormaDaai és a torvenynozo testü.et számos tagja az atkotroauyozó gyűlés összeillésének Dizonyizian idő pontja miatt eiuiazott Retervarroí, al autotmanyozó gyuies hatarozati kepessegciiez szükséges képviselők szarna eatug neon vott együtt. Minthogy azonban a váiasztasok ineuctóbói valószínűséggel lehet arra következtetni, hogy a határozatképességhez szükséges szám karácsony után eierhető lesz, a népbiztosok tanácsa- az alkotinányozó gyuiés első Uiését január 5-re tűzte ki. A határozatképességhez szükséges számot négyszázban állapították gieg. Mamiéi hónap Tnéríege. Berlin, január 5, A Wolff-ügynökség jelenti: A november 20-tól január 2-ig terjedő időben az angoíok csupán a Ca'mbrai melletti csatatéren 117 tisztet és 9600 közembert vesztettek foglyokban. Ezenkívül 172 ágyút,. 724 gépfegyvert és 19 aknavetőt vettünk el tőlük. A győztes német csapatok, melyek az angolok kezdeti sikerét rövidesen véres vereségge vátloztatták, visszahódítottak 32 német ágyul, melyet az angolok első betörésük közben zsákmányoltak. A háromszáznál több páncélos automobil közül, melyet itt harcba vetettek, az angolok százhetet vesztettek; hetvonöt a néme vonalak mögött van, harmiuckttő pedig az angol és a német árkok között hever összelőtt állapotban. Az angoloknak tankokban szenvedett ez a vesztesége egész állományuknak több írnnt egynegyed része. ' k Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 306. Kiadóhivatal 91