Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-06 / 5. szám

DÜLMAGYAUOÍtaZAG Küldjék külföldi tanulmányútra a városi tisztviselőket. — Két Indítvány a januári kOzgyOlés előtt.— (Saját tudósítónktól.) Két jelentős és érdekes indítvány érkezett be szombaton a városhoz. Az indítványokat dr. Pálfy József árveszéki elnök és társai nyújtották be és mindkettőnek az a céljn, hogy a városi tisztviselők tovább képzését lehetővé tegye. Az indítványok itt következnek: Tekintetes Tanács! Tisztelettel kériük. méltóztassék a január havi rendes közgyűlés elé pártoló javaslattal beterjeszteni azt nz indítványunkat: mondja ki a közgyűlés, hogy amennyiben a háború miatt 'ehetséges lesz már ez évben és ezentúl minden évben évi ötezer koronát kiván arra a oélra fordítani, hogy abból a város valamely tisztviselője közigazgatási eélu külföldi tanulmányutat tegyen. Utasítja a város tanácsát, hogy ennek az összegnek kö'tséevetési felvételét évről-évre Hztcsitse. Vérül rtrsitsa a város tanácsát. bogy ez a külföldi utazási ösztöndíj mikénti odaítélésére felhasználására és ríszámolására vonatkozó szabály ok® t készítse el és legkésőbb az ez évi má-eios havi köz<rvülésrek mutassa be. Az id°von®tkoró szabályzat elkészítésénél irányadó elvként már most n)e.gál]pT>ifí«p a közgyűlés, bo^v az ösztöndíjat 7yélyézat uíján a közgyűlés Lé1! oda. A közgyűlés adja mag a tanulmányútra szükséges három hónomnál tovább nem teriedő szib.adsérot a kiküldött tisztviselőnek. A pá'vézati kérvényben érintendő az utazás eéliu. Indokolt esetben ugyanaz a tisztviselő ismételten, de legfeliebb háromszor kiküldhető. Az ösztöndii két alkalmas ielentkező közöt-b azok beleegyezésével rre fosztható. azonban a rendes közigagaztásí kikn'detéseknél felmerülő napidijak fedezésére fel nem használható és ezáltal eredeti céljától: a külföldi tanulmányi ösztöndijtói el nem vonható. Indokok: Indítványunk tuJajdonképncn indokát is magában foglalja. Evész, egyszerűen azt a célt kívántuk «zzal szolgálni, hogy a város tisztviselői karában, különösen a vezető áMásokhan, minél több széles látókörű világlátott férfiú legyen. Alkalmat kívánunk adni azoknak a közigazgatási tisztviselőknek. Jogászoknak, mérnököknek, orvosoknak, gazdáeroknak, stb. kiknek munkáját a köz javára gyümölcsöztetjük, hogy tanulmányait kiegészítve, magát tovább képezve, külföldi péMáhon okulva, megszerezze magának és a köznek azt a magasabb kvalifikációt, amit a maga erejéből megszerezni nem képes. És abban a percben, amikor a kiküldetéseknél csak azt a döntő indokot tart. juk szem előtt, hogy olyan férfiút küldjünk tnnnVápyrtra, aki nyitott szemmel járja n. vi'ágot és hivatását komolyan fogva fel, működésével rászolgál arra a feltevésre, hogy nemcsak akar, de tud is tanulni, és meg van- j nak a képességei arra, hogy tanulmányait a köz javára értékesítse, akkor célunkat elértük és egész bizonyos, hogy « város szempontjából nagyon előnyös befektetést tettünk, mely közvetett uton előbb-utóbb bőségesen megtérül. Azt hisszük, különös figyelmet érdemel indítványunk épp most a háború alatt, amikor állami és városi közigazgatásunk legfőbb feladatát képezi a háború okozta gazdasági és szociális sebek orvoslása. Amikor minden erőnket abban a munkakörben kell koncén; trálni, ahol a romok eltakarításán, egészséges, uj gazdasági fejlődés és társadalmi rend erkölcsi és anyagi feltételeinek előteremtésén dolgoznak. Amikor működésűnk nem merülhet ki az adócsavnr már is recsegő Tudjának hajtásában, hanem uj közérdekű haszonnal járó jövedelmi források megnyitásán ós előteremtésén kell munkálkodnunk. Mindezeknél fogva kérjük indítványunk elfogadását. A másik indítványt szintén dr. Pálfy József és társai adták be a közgyűléshez és ez nem kevéssé fontos, különösen ennek az első indítványnak ismerete után. amellyel kapcsolatos' is. A második inditvánv egész terjedelmében a következő: Tekintetes Tanács! Tisztelettel kérjük, méltóztassék pártoló javaslattal a január havi rendes közgyűlés e'é terjeszteni azt az indítványunkat: mondja ki a közgyűlés, hogy a Berlitz rendszerű városi nyelviskolában Irözicazentási tisztviselők részére ingven kurzust rendez és utasítja a város tanácsú*, hotrv ily ingyenes kurzus megszervezésére sürgősen te<"ve meg a szükséges intézkedéseket. Indokok: Alkalmat kell adni a tisztviselőknek. hogy magukat tovább képezzék. A közhivatali alkalmazott minden kvalifikációin szellemi kincse « közé is, sőt elsősorban a közé. Minél műveltebb, minél képzettebb a köztisztviselő, annál több baszna vnn n köznek nz ő munkájából. Az a törvényhatóság. közintézulénv. te«fn!et amely céltudatos munkával errn törekszik, hogy tagjainak, atkrlnmzottcirnk szellemi nívóját emelje, önmagát becsüli mee ós < eiát értékét fokozza. Uvv vélmk. vétenénk a közeyiilés iránt tartozó tisztflet ellen, ha túlságos íészletes'ségeel fejtegetnek naoiainkban a nyeH-tamdás szükségert'épét. Ezért osurán »rrn kívánunk rámutatni, hogy a Berlitz iskola rendes tanítási idejében a délutáni vagy e*ti órákban egy ilyen tisztviselői kurzus szervezése a városra—nézve elenyészően csekély anyagi áldozrttal járna. Az indítványokká] a januári közgyűlés fog foglalkozni. Beszélgessünk. A ftahmvcd: Rosszul kezdődik ez az esztendő. A nagv kaszás rívitto a város egyik legjobb, levértékeselb fiát. Én: Bizony egy jó, egy igaz emberrel kevesebben vagyunk. Kovács János már a túlsó partról nézi az eseményeket. A fa honvéd: Az innenső partról ia nézte, de meg is látta az események rugóit, mozgatóit és mosolyogva, mindig csak mosolyogva szemlélte a pisríicsár emberek 'handab'pndázását, oTv'ró megjótszásait és hangos tülekedését. Nem tudom, volt-e ármálisa, csak azt tudom, bogy nemes ember volt. Én: Vedig nem irta y-r'al a nevét. Kiveszőben vannak az ilyen emberek, mint ahogy kiveszőben van a tisztesség, az igazság. A frthmvéd: HVi valaki, ő bizonyosan beigazolta, bogy néha n inénreság js ének. (ÍEP tűnődik') TJgy tudom, bogy nemcsak névleg, de tényleg is embere volt a ' kulturának. És tagja volt a ezinügyi bizottságnak is. Honnan van mégis, hogy a színtársulat nem 'adta meg neki a végtisztességet! ' Én: Ki láthat a lelkekbe és ki tudhatja, hogy « kultursaentély igazgatója ki iránt, mily érzelmekkel van teli? A fahonvéd: Vagy hogy ugy kell lenni, hogy az eltávozott után ueni maradt senki, a ki támasztója lehet az igazgatói törekvéseknek. Ép: Pedig Kovács János töltet tett a színházi kultúráért, mint az eddigi összes szegedi direktorok. Előtte nem lehetett frázisokkal dobálódzni. a mézes-mázos szavaknak sem ült fel, ígéretekre se adott sejnnmt, csak a tények imponáltak előtte. A fahonvéd: Egyszóval tisztában volt a magyar Fpaminondásokkal. Én: És minden ' dologgal, amivel foglalkozott. Em¥kszem, egyszer a szinttgyi bizottságban (akkor Vnég nem trikó-bizottság volt a neve) az uj Wagner-függöny ügyét tárgvalták és sok szó esett a bársony hitványgágáról. Állítólag este vették át és iey nem látták e kelme rosszaságát. Sokáig disputáltak, mig egyszer csak megszólalt Kovács János és azt mondta: Régi spanyol közmondás: Asszonyt, bársonyt este ne nézz! És vége lett a vitának. A fahonvéd: Némely emberek nappal sem látják meg a hibákat, a bolonditá-sokat. Vannak, akiknek a szemük ilyen látásra vonnak lerendezve. Én: Vagy hogy így könnyebb látni, sőt célirányosabb. A foh\nrcd: Ugy tudom, nappal Esz a szeeedi újságírók irodalmi és művészi matinéin is. Szép lesz az nappal is, olyan fényes hogy ez esti világítás sem emelhetné a fényét. Én: Nem dicsérjük előre és nem is ke'I dice/bnj. mint az egyszeri plébános aszúborát. A fahonvéd: Az í* beszélt, ez i-s beszélni fog mpga helyett. Kjölönlcai is a ió bornak nem kell cégér. €Vak aztán sokon fogyasszák a művészet nektár italát. Én: Oak az lehet a teremtésiien vesztes, aki távol marad. Az ujságinók megteszik a magukét, a többi a közönség dolga. Hisszük, hogy itt érdemes kultúrát csinálni. ' A fatienvéd: És érdemes -felkarolni h szegények ügyét is. Maguk, már mint n Délmaftifdvocszáfj, azt hallom, újra hangverseny ciklust rendeznek a szegedi szegények javára. Én: Mindenki szegény itt a művészet élvezésében. És amikor a szegények felsegélyezósére gondolunk, gondunk van arra is. hogy a művészetben való szegénységet is eloszlassuk. A fahrhtvéd: Ez az igazi, egyszerre két jó cselekedet. * Én: De a harmadikra is szükség van ám, a közörség támogatására. A fahonvéd: Nagy szegénységi bizony itváry lerre, hogy ha akik tehetik, nem élnének a kettős alkalommal. Én: 'Ez "az élés sok-sok szegénynek ideigóráig való megélhetését jelenti. ' A fahonvéd: Aki szegény még a szegedi közönségben hizott, az nem is csalatkozott. Én: Az Ur is azt mondta Ádámnak: Hízva bízzál! A föltörnéd: Én padié az* mondom, bogy nki ezt a hízást nem váltja Valóra, az nem érdemli meg. hogy hízva hizzen... Legújabb rendszerű IMM fi BUMM m legolcsóbb árban kaphatók Bruckner Testvérek, mÉVftH, innniilnéMi.iiliniijiijMnNL s TERNBERG BESZÉLŐGÉPEI TeSSÍ""n<'.1,*u"bb K 19# a lealobbak ! UjtaMImányu tölcséméllrtUi „Bto9nn* lutvilAain >>aMiilrh«M U BUDAPEST, VII, Rákóeii-ut. 60, sajálpalota. fon® beszélőgép becsukható tetőfel i legtökéletesebb . . K 300. Rendelésnél n pénz elére bekélécnéft.