Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-05 / 4. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész <me 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Kgyea míctkiu ár* I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁ SZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szombat, január 5. JIEDÜIQj VI!. évfolyam, 4 szám. SierkesztSsÉg; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A itierkesilSség telefonja: 303. inhili 3 HliHi iiiitti. - Az oroszok ragaszkodnak Lengyelország, Litvánia és Kurland önrendelkezési Jogához. - Semleges helyen akarnak tárgyalni. - Németország visszautasító válasza. Pénteken este telt le az a tiz napi haladék, amelyben kölcsönösen megállapodtak a bmztlitcvszki béketárgyalásakon a központi- hatalmak és Oroszország delegáltjai, az általános béke létrehozásának, érdekében. A tiz nap elmúlt és azzal a meglepetéssel záródott, hogy az orosz delegáltak helyett egy távirat érkezett Bresztlitovszkba, a melyben az orosz kormány azt javasolja, hogy semleges helyen folytassák a .tárgyalásokat. Erre mindjárt választ is küldöttek a mi delegáltjaink, visszautasítva a tanácskozás helyének megváltoztatását. Ez a tárgyalások momentán való fennakadásának kézenfekvő, de felületesebb indoka. A német kancellár hozta nyilvánosságra a birodalmi gyűlés főbizottságának ülésén ezt a kétségtelenül kellemetlen „incidans"-t és megállapította azt is, hogy az orosz kormány már régebben tett erről a kivánsái gáró! kijelentéseket, valamint nem akar hozzájárulni a németek feltételeinek első ős második pontjához, amely a területeik kiürítésének és a népszavazás végrehajtásának módozataira vonatkozik. Vagyis a tárgyalások megszakításának a lényege abban rejlik. hogy az orosz kormány, amely a legmesszebbmenő önrendelkezési jogot biztosit népeinek, Lengyelország, Kurland és Livland szabad önrendelkezési jogát csak akkor látja biztosítottnak, ha Németország ezekről a meghódított területekről kivonja csapatait és azután ezek önként döntenek sorsukról. Németország ugy akarja ezt a döntés? bevárni, hogy csapatai addig ott maradjanak és. csak abban az esetben vonná ki később csapatait, ha ezek az önállóság, avagy esetleg az orosz birodalomhoz való csatlakozás mellett foglalnának állást. Itt van az ütköző pont. Oroszország burkolt aniieksziónak tekinti a német álláspontot, mert a legnagyobb' presszó kifejtésére találja alkalmasnak azt a körülményt, hogy megszálló csapatok jetenlétében kelljen határozni egy népnek sorsáról. Hogy az orosz kormány tiszta szocialista álláspontja és a német felfogás miként és egyáltalán áthidalható lesz-e, az a jövő titka. Egy bécsi jelentés szerint legalább Is a közel jövőé, mert hamarosan el, kell dőlni a kérdésnek, lévén e bécsi jelentés szerint Oroszországnak sürgős szüksége a békére. Világosságot vet még e nézeteltérés hatalmas következményű bordereiére egy baparaíxla} távirat, amely szerint Kurland már döntött is a. sorsáról, nem várva be a német csapatok kivonását. Ez a döntés olyképpen történt, hogy parlamentje szótöbbséggel elhatározta a Németországhoz való csatlakozást. Felmerül természetesen annak a lehetősége is, hogy a béketárgyalások •megakadását ismét az antant keze mozdította elő és az orosz kormány időt akar nyerni, hogy imperialista szövetségesei megjelölhessék ujabb hadicéljaikat és esetleg részt vehessenek ezek alapján a tárgyalásokon. A központi hatalmak népei lélegzetvisszafojtva várják a helyzet mostani alakulását és az ujabb csalódás lehetősége fájdalmas döbbenettel vágna milliók szivébe, akik aggódó reménykedéssel figyelnek kelet felé, hogy jön-e már végre a hajnalhasadás. BÉCS, január 4. A német birodalmi gyűlés főbizottságának mai ülése roppant izgalmas jelenettel végződött. A gyűlés végén a birodalmi kancellár azt a meglepő közlést tette, hogy Oroszország tegnap olyan feltételeket állított fel, amelyeket német rósz rtíl vissza kellett utasítani, aminek következtében a bresztlítovszki tárgy alásokat félbeszakították. A német kancellárnak ez a közlése a legnagyobb feltűnést keltette. A bizottság elnöke erre kijelentette, hogy a főbizottságot kizárólag abból a célból hívták össze, hogy a folyamatban levő béketárgyaíásokkal foglalkozzék. Minthogy most á béketárgyalás megszakadt, a bizottság további ülésezés felesleges, miért is a gyűlést bezárja. Az eddig Berlinbe érkezeit londoni Reuter-jelentések ezt az eseményt előre sejtették. Eleinte azt lehetett hinni, hogy csak az angoloknak kedvező színben feltüntetett jelentésekről van szó, most azonban bebizonyult, hogy a jelenetések lényege igaz és hogy az eltérések főoka a Lengyelországot, Litvániát és KurJandot illető vitás kérdésekbea mutatkozó nézeteltérés volt. Trocldj a szovjet legutóbbi ülésén gyujtóheszódet rnondott^mely ben éles szavakkal támadta Németországot, amely szerinte Oroszországot be akarja csapni. Lengyelország, Kurland és Litvánia eddig tnóg nem döntöttek sorsuk feleit és nem is dönthetnek mindaddig, amíg idegeit csapatok vannak a? országban. — Mí azt követeljük, —- mondotta TröcírJj, — hogy Lengyelország. Litvánia és Kurland minden fenntartás nélkül dönthessenek a saját sorsuk felett és ezt a jogukat a központi hatalmak is elismerjék. Be kell várnunk, hogy az oroszoknak ez a magatartása, amelyet most váratlanul tanúsítanak, miként egyeztethető össze azzal, a melyet eddig tanúsítottak, minthogy ma este Jár le az a tfz napos terminus, amelyet a béketárgyalásokra való részvételre tűztek ki és Németország részéről aligha járultak volna hozzá etmek a meghosszabbításához. Lehetséges, hogy az oroszok a tárgyalásokat azért is szakították meg, hogy ilyen kényszerű módon idézzék elö a határidő kitolását és amennyiben az antant-hatalmak nézetiiket kinyilvánították, a tárgyalásokat később ujbó! felvegyék. Bármiképen is álljon a dolog, kétségtelen, hogy a tárgyalások megszakítása az antant áskáíódásainak az eredményét jelenti. BERLIN, január 4. A birodalmi gyűlés főbizottsága ma folytatta tárgyalásait; Az első felszólaló gróf Wettarp konzervatív