Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-26 / 21. szám

1 ÍÜ1& -jaiiuZr iú. Másfélóra a szegedi kózkórház elmeosztályán. f (Sajtit tudósítónktól) Pénteken délben bírósági vizsgálat volt a városi kózkórház eJmeosztálván. hogv a törvénvas rendelkezé­sek értelmében bíróilag határozzanak a kér* désben: a közkórházba ideiglenesen fölvett beteg végletesen fKvebetö-e a kózkórház el­meosztályára. A vizsgálatot Sombódy látván kir. itÓötábUi biró. a szegedi járásbíróság vc­átrője és dr. R«z Qnsztáv kórházi főorvos, az dmeosztáhr vezetóie vécézték. A iecvtfr ióOTvet dr. CsÉtvf Mátyás vezette. Pénteken délre öt vizsgálatot törtek ki de megtartani csak négyet lehetett mintán két nao előtt aa egvüs beteg meghalt. Somivódv István táb­labíró szivtssécéb^ jelen lehettünk a vizs­gálaton. amelyről az alábbi tudósításban szá­molnak be: ü. $. 22 éves asztalossegéd volt az első beteg a vizsgálat során, amelvet az elme­osztály irodájában tartottak meg. Iratai el­mondják. bogy már harmadszor van a köz. kórház eimeosztálván. Harmadszorra a re*i&ségi szuierénbói kerüL az elmekórházba a hirlani cikkek nyo­mán támadt ribillióra. Hogy a rendőrségi szuterén ben eltöltött idö miiven hatással volt a betegre, legjobban kiviláglik abból, hogv arra a kérdésre, miért került ide. igv felel: — Valami bünügvi dolog, pedig semmi rosszat e! nem követtem. Mániája lett. hogy valami bünürvi el­járás indult meg ellene, aminek következmé­nye. hogy visszakerült az elmekórházba. A vizsgálatnál, amelvet megelőzőleg dr. Rusz Qnsztáv ismertette a beteg kórtüneteit, jelen volt a beteg édesanvia is. D. S. a feltett kér­désekre világosan, értelmesen felel, csak néha válik zavarossá a mondókáia. — A korzón — mondja — fölbosszan­tottak az urinök, ugv összezavarodott velem a világ és ezért bevittek a rendőrségre. Nincs semmi halom, panaszom sincsen, de mégis szeretnék innen elmenni. Már mondtam a nagyságos Szalay fökapitánv urnák is. hogv szeretnék szabadulni innen, eszközölje ki a rendőrség utján, hogy a harctérre mehessek. — De hát csak nem ölnél? — kérdi Somlyódv táblabíró. — Nem, — válaszolja D. — de azok el­lenségek. ellenségei mind a magvarnak. Azt szabad lenne. Vagy szeretnék dolgozni a munkámban, az Isten is megáldja a nagysá­gos biró urat, ha kieszkőzli. hogv kimehes­sek innen. Sajnos, a kérését nem lehetett teljesíte­ni. Anyja ugyanis elmondja, hogv fia soha­sem dolgozott odahaza, csak sétáit, cigaret­tázott és pénzt követeit. Ha nem adtak, fe­nyegető magatartást tanúsított. A korzón is botránvt csinált, azért került ide. Nagyon szeretné hazavinni a fiát. de nem meri, — odahaza nincs egv férfi sem. Enélkül pedig veszedelmes nagyon vele. Ha majd változnak a viszonyok, talán. És a táblabíró kihirdeti a bíróság hatá­rozatát. a kórházba végleg fölvehető, de ha anyja kéri kiadatását és állapota ezt meg­engedi. ki kell adni az anyjának saját fele. lősségére. Következtek a többi betegek. Ezek valamennyien a nők eimeasztdlvdn vaunak elhelyezve, erősen elkülönítve a fér­fiaktól. az emeleten. Az első beteg Sz. Júlia: a háború őrültie. Története nagyon egyszerű: . a2 ura bevonult kafónának. sulvosan meg­j sebesüli, mikor igv. nyomorékon meglátta, „megzavarodott." O maea mondja igv. mert már teljesen gvógvult, csak a fizikuma gvön­ge még. azért kell pár napig a kórházban tartani. — Nagyon busultam a férjemért — mondja bánatos mosollval és fölvillan a sze­nje. amikor halija, hogv közelesen mehet ki az életbe, amely, olvan igen-igen rossz volt hozzá. ^ — És mit fog csinálni, ha majd kimehet? — kérdi tőle Somivódv táblabíró. — Istenem, dolgozni fogok, hiszen az­előtt is dolgoztam — mondja és az arcáról I« iehet olvasni a nagv boldogságot, hogv szabad lehet újra. özv. K. Andrásáé következik sorra. 43 éves. nvolc gvermek anvia. — Nos, lelkem, magának mi baja? Mért került ide? — érdeklődik Somivódv István. — A háború miatt. — mondia a kérde­zett lelkendezve — mióta kitört a háború, nem értettem magamat. Ugv bánt mindenfé­le. nem tudom magamat érteni. A további kérdésekre néhol zavarosan felel, nem veszélves a betegsége, mániája smcs. inkább nagvon ideges, pörlekedő ter­mészetű asszonynak látszik, akinek állapo­tát az teszi súlyossá, hogv víziói vannak és . néha hallucinál. De a családja, gyermekei nem kivárnák még Haza anyjukat s talán jobb is r.eki irt lenni, távol környezetétől. Miután orvosszakértői \é!eménv szerint ala­pos reménye van a gyógyulásra, talán köze­lesen mégis csak hazakerülhet. Ö maga szin­te összetett kezekkel kéri Somivódv tábla­bírót. engedje haza a család iához, gverme* keihez... Persze, hiába, egyelőre nem mehet szegény... A ni ég hátralevő, R. Ilona közönséges, mindennapi eset. apai ágon erősen terhel:, erőszakos durva, rosszindulatú nő. Bent­marad. talán az élete végéig. Mieiőtt elhagynánk az emberi nyomorú­ság e szomorú tanváiát. dr. Rusz Gusztáv még bemutatja az elmeosztálv legrégibb ven­dégét. T. Terézt, aki már több mint husz éve van az elmeosztálvon. Nincs szerencsénk vele. énen rosszkedvű. Mikor belén, az or­vosra néz és ráförmed keményen: — Mért hivattál? És nem akar békülni. Mikor meglát ben­nünket akik az ágv szélén ülünk szék hiánvá, ban. igv zsörtölődik: — Hát ti nem tudtok állni? Nem tanul­tatok annvi illemet, hogv nem szép dolog az ágy szélére ülni? — kérdezte tőlünk hara­gosan. De már a pörlekedésbe is rég bele­unhatott mert csakhamar a faképnél hagvott berniünket, anélkü'. hogv beszélgetést kezd­hettünk volna vele. Ötszörös rablógyilkosság Szentes határában. Szmaárdi tMért&m nekünk: Rémes kegyetlenséggel véghezvitt ötszörös rabló­gyilkosságot fedeztek fel csütörtökön reggel a Szentes határában levő Derekegyházolda­lon. Eddig ismeretlen tettesek kirjoboltdk és meggyilkolták Vecsdry Anfxil tidzddJkddót. felesétiét és hdóóm gyermekét, azután az ál­dozatok holttestére rágyújtották a házat. majd elmenekültek. A rablógvilkosságot csütörtökön hajnali öt óra tájban fedezték föl a szomszédok. 'Lát­ták ugyanis, hogy ég a Vecservék tanyája, tehát vödrökkel felfegyverkezve odasiettek az égő házhoz, hogv menthessék azt. ami még menthető. Az ajtón azonban hiába zörgettek, be volt zárva. Fölfeszítették az aitót és ek­kor borzalmas látvánv tárult a szomszédok szemei elé. A romok kőzött, miután a tiiz következtében beszakadt a tanya menvezete, ott hevert Vecserv Antal és feleségének, született Udvardy Klárának holtteste, félig megszenesedve. A felsőteste azonban még mind a kettőnek sértetlen volt. nem égett el és igv egész jól látszott mindkettő nyakán az a tátongó seb, amelvet egv hatalmas kés okozhatott. És a két holttest mellett a földön ott feküdtek a meggyilkoltak gyermekei hár­man. ugvmint a nvolc éves Klára, öt és féi éves Antal és a 10 hónapos János. Mind­három holtteste szénné égett. ugv. hogy holt­testükön csak az orvosszakértői szemle tud­ta megállapítani, hogv a gyermekek is a bes­tiális gyilkosok áldozatai voltak. A borzalmas fölfedezéstől megrémült szomszédok nvomban jelentést tettek az eset­ről a csendőrségnek, amely a szentesi rend­őrséggel egvtitt nvomban megkezdte a nyo­mozást. A nvomozás megállapította, hogv a rablógyilkosság 23-án este 7 és 8 óra között történhetett. Hét óráig ugyanis a szomszéd­ban levő szélmalomban beszélgetett Veeserv András. Megállapították azt is. hogv a rabló­gyilkosok ketten voltak és mind a ketten fa­talpu cipőt viseltek. A tanva körüli porha­nyós földben meglátszanak a nvomok. ame­lyek messze vezetnek a tanyától. A cipők fatalpáról a nyomozó közegek arra következ­tetnek, hogv a bestiális gyilkosok orosz fog­lyok voltak. Szentesen és környékén ugyanis úgyszólván kizárólag csak az orosz foglyok viselnek fatalpu cipőt. A rablógvilkosság minden valószínűség szerint vacsora alatt, vagv ezután történhe­tett. Biztosan következtetni a nyomokból nem lehet, mert a szobában úgyszólván min­den porrá égett. Valószínű, hogv a rablók lestek a családra és amikor az lefekvéshez készülődött, előrontottak rejtekhelyükről. Ugv látszik, hogv a gyilkosok egyszerre végeztek a szülőkkel. Előbb fejbeütötték őket valami sulvos tárgygval. azután pedig egv hatalmas késsel elvágták a nyakukat. Mikor az öregek­kel végeztek, sorrakeritették a siró, megriadt gyerekeket és valamennyinek keresztülvágták a nyakát. Az ötszörös rablógvilkosság után foszto­gatáshoz láttak az elvetemült gyilkosok. Fel­forgatták az egész lakást, kikeresték a há­zaspár pénzét, amelv mintegy ötezer koro­nára tehető. Néhány nappal a rablógvilkos­ság előtt adták el ugyanis Vecservék serté­seiket körülbelül ötezer koronáért és ez a pénz teljes összegben náluk volt. Valószinü, hogv a gyilkosok tudtak erről a sertésvásár­ról és éppen ezért határozták el magukat a borzalmas bűntényre. Mikor a fosztogatással készen voltak, a három gvermek holttestét leöntötték petróleummal s valószínűleg, hogv bünük nvomajt eltüntessék, fölgyújtották a szobát. A szobaajtót rázárták a meggyilkolt . A koncentrált fen o$ Kapható kizárólag Fonyó Soma viMjgtM vállalaténál Szegeden.

Next

/
Thumbnails
Contents