Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-23 / 18. szám
szedet, 101$. januiivsd, gyalásokba belevonni. Petruszievics és társai felszólítják a kormányt, hogy a háznak a béketárgyalások állásáról részletes és pontos felvilágosítást nyújtson. A végleges tárgyalások során Kloíac kijelenti, hogy a csehek ebben a birodalomban senki iránt sincsenek bizalommal. A január 6-iki nyilatkozatot nem lehet elnyomni és a cseh népet sem lehet agyonhallgatni. A nép valóban kívánja az általános békét, de nem azt a békét, amellyel az orosz demokráciát be akarják csapni, hogy a háborút áttegyék a nyugati arcvonalra. A csehek önálló cseh állam megalakítására törekszenek és visszautasítják a bresztlitovszki tárgyalásokért való felelősséget. A miniszterelnök nyilatkozatával szemben az uj és szabad Európa, a szabad cseh-tót nép és a népek önrendelkezési joga mellett foglal állást. Dr. Adler szociáldemokrata tagadja, hogy a munkások békevágya veszedelmet jelentene a nemzet részére, mert ők nem akarnak egyebet, mint Czernin. Ova int a tidzott optimizmustól, hogy a sztrájk végével a négi Ausztriának ismét szabad az uíja. — A mi meggyőződésünk, — mondotta, — hogy Ausztria-Magyarország a teljes átalakulás előtt ál!. Mi nem jutunk előbb a célhoz, amig a monarchiából egy demokratikus nemzetiségi szövetségi államot nem csináltunk. Lenint küldik Bresztlitovszkba. — A gazdasági albizottság megkezdte munkáját. — BASEL, január 22. A Távirati Iroda | gyar Távirati Irodának jelentik: A német jelenti Pétervárről: A Pravda közli, hogy ' és orosz gazdasági bizottság tanácskozást a szovjetek végrehajtó bizottsága azt kívánja, hogy Lenin maga menjen BresztHtovszkba a tárgyalások vezetésére. BRESZTL1TÖVSZK, január 22. A Matartott, amelyen elhatározták, hogy a különleges kérdések megbeszélésére albizottságot alakítanak. Az albizottság a mai napon már meg is kezdte munkáját, A nagy németek fenyegetik a monarchiát. — A munkásmozgalmak és Németország. — Berlin, január 22. .A birodalmi kancellár és a pártok vezetősége között megegyezés .íötí létre, amely szerint a főbizottságban csütörtökön indul meg a vita a politikai helyzetről. Ezután gróf Hertling fogja megtartani jelzett beszédét. Kühlmann államtitkár, amint Bresztlitovszkból visszatért, hosszasan tanácskozott a kancellárral. A tanácskozások alatt megállapították a kancellár politikai nyilatkozatának irányelveit- A kancellárhoz közelálló körökben a helyzetet a bécsi események következtében igy Ítélik meg: Az utolsó napok ausztriai és magyarországi fejleményei a legkomolyabb Hgtyelmet vonják magukra. A német birodalom vezetősége elismeri, hogy az osztrák, illetőleg a magyar kormány és az osztrák, Illetve a magyar munkássság között létrejött megállapodás után Németországra nézve csak két lehetőség van. Első az, hogy a német birodalom Ausztriára és Magyarországra bizza, hogy a most megnyilvánult követelések alapján külön békét kössön ellenségeivel s a második, hogy maga is ezeknek a követeléseknek alapjára helyezkedik és igyekszik mennél gyorsabban általános békét kötni'. Az a külön lehetőség, hogy Németország erös nyomást gyakoroljon Ausztriára és Magyarországra, kizártnak látszik. A Deutsche Tageszeituug a szövetséges monarchia ellen ir a munkásmoíZgahnakkal kapcsolatban: — Gróf Czernin., az ausztriai és a magyarországi szociáldomekrácia szövetkezett az orosz bolseviklekkel, — irja a lap — hogy együttesen kényszerítsék a német birodalmat a feltétlen, mindenről lemondó békekötésre keleten. Még csak az hiányzik, hogy gróf Czernin ezért szavatoljon és helyt álljon. Ezután igy folytatja a lap: Ez a szándék nem lep meg bennünket, • sem a csoportosulás módja, de a pillanatban nyomatékosan figyelmeztetnünk kell rá. Félszegen vetjük fel azt a kérdést, hogy mit hoztak liazá Bresztlitovszkból a tárgyalásra küldött megbízottak, mert hiszen gróf Czernin arra akarja kényszeríteni a német birodalmat, hogy keleten necsak a területnagyobbo! dásról mondjon le, hanem minden biztosítékról is. A szövetséges monarchiának erről a szerepéről lesz még mondani valónk, most csak annyit, hogy az' ügyet nagyon komolynak tartjuk s a német birodalmi kormánynak határozottan és' világosan ki kel! jelentenie, hogy Németország létérdekeit s mindenekfölött nemzeti érdekeit rendithetetlenül érvényesíteni fogja az ilyen törekvésekkel szemben. . . Orosz-román háború küszöbén. Stockholm, január 22. A Pravdá-bari Lenin kijelenti, hoev számolni kell az orosz-, román háború eshetőségével. A háború elkerülhetetlenné válik, ha a román kormány még tovább is vonakodik az orosz népbiztosok tanácsának követeléseit teljesíteni. Az orosz népbiztosok tanácsa eltiltotta az árukivitelt Oroszországból Románia felé és főleg DélOroszországból az élelmiszerszállítást a román hadsereg számára. Pétervári lapok már azt is közlik, hogv nagyszámban szállítanak ágyukat délfelé. A román főhadiszállásról a Djen tudósítója fiirt küldött, hogy Ferdinánd király koronatanáexot hívott össze a román-orosz konfliktus mjatt, de a tanácskozás eredménye ismeretien. Az a hir. hogv orosz-román háfcoru fenyeget. a román menekültek között Odesszában és Kisenevben nagv rémületet keltett. Hága, január 22. Pétervárról jelentik hivatalosan: A román kiráiv letartóztatását elrendelő parancsot legközelebb a legerélvesebb katonai intézkedések követik, ha Rorná•nia a bolseviki kormány ultimátumát elutasítaná. Bécsi és berlini vélemény a béketárgyalások folytatásáról. Bécs, január 22. Bécsi mértékadó helyen remélik, hogv azoknak a változásoknak, a melyek most Oroszországban végbemennek, a bresztlitovszki béketárgyalásokra nem lesz befolyásuk. Az orosz front helyzeténél fogva mirden orosz kormánv. akármilyen párthoz tartozzék is. kénytelen lesz a béke eszméiébe? ragaszkodni. — Ausztria-Magyarország a jövőben egyébként többé nem Oroszországgá!. hanem Lengyelországgal és Ukrániá'val lesz határos és Ukrániával a tárgyalások a legkedvezőbben folynak azrn az alapon, hogy a békét térhódítások és kárpótlások nélkül kel! megkötni. A kilátások ebben a tekintetben a legjobbak. Berlin, január 22. A bresztlitovszki tárgyalások eredményét itt nagv érdeklődéssel várják és általános az a fe'fogás, hogv Twc. kii visszatérése után a béketárgyalások simán és gyorsan fognak haladni. Orosz nemzeti konvent. Stockholm, január 22. A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról január 1'9-röl: A szovjetek és az alkotmánvoző gyűlés maximalista tagjai bír szerint uj alkotmánvozó gyűlést alakítanak, melynek nemzeti konvent lesz a neve. Az alkofmányozó gyűlés feloszlatása. Stockholm, január 22. Az orosz alkotmánvozó gvülés .megnyitása zsúfolt karzatok előtt történt. Mindjárt lártnás jelenetek támadtak. mert Svetsov forradalmi szocialistát, aki az illést meg akarta nvltni. nem engedték szóhoz jutni. Kénytelen volt az elnökségről lemondani, mire Sverdlov ült az e1nöki székbe. Cser nov megválasztásánál kitűnt, hogv a bolsevikiek kisebbségben vannak. Ezzel az alkotmánvozó gyűlés sorsa meg volt pecsételve. Oernov beszéde erös hatást gyakorolt a jelenlévőkre és ezt Bucharin azzal igyekezett gyengíteni, hogv a bolseviknek nevében proklamálta a szent háborút a burzsoázia ellen. Bejelentette, hogv a bolsevikiek a jövőben hivatalosan kommunista pártnak fogják magukat nevezni. Utána heves tiltakozások közben Czerietélli. Kéreriszki ismert híve mondott beszédet a maximalisták ellen. A vita éjfélkor véget ért. dönteni kellett a végrehajtó bizottság határozati javaslatáról. Ezt leszavazták, mire a bolsevikiek cs a balnáríi forradalmi szocialisták közös tanácskozást tartottak, maid visszatértek a terembe és kijelentették, hogv az alkotmánvozó gvülés ellenforradalmi csoporjaival nem tudnak együtt dolgozni. A bolsevikiek e'hagyták a termet és a Szmolni-intézetbe mentek. Röviddel ezután matrózok jelentek meg az ülésteremben és az alkotmánvozó gvülés tagiait kituszkolták a Tauriai palotából. (M. T. I.) Oroszország katonai hatalma teljesen megtört. Berlin, január 22. A Daily Chronicle jelenti: Oroszország belső helyzete kizárttá teszi, hogy ez az ország háborút folytasson. Az orosz birodalom megszűnt állam lenni. A nyugtalanság egyre jobban terjed. Az orosz főváros két nagy táborra szakadt, mind a kettő erősen fel van fegyverkezve. A helyőrség továbbra is a bolsevikiek pártján van. A volt francia miniszterelnököt szintén letartóztatják. Amsterdam, január 22. Clémenceau le akarja tartóztatni Briand volt miniszterelnököt. A mult hétfőn Poincaré és Clémenceau között tanácskozás volt, amelynek folyamán a miniszterelnök a köztársaság elnöke elé terjesztette azokat a terhelő bizonyítékokat, amelyeket Olaszországban gyűjtöttek arra nézve, hogy Briand szintén tárgyalt az olasz szociáldemokratákkal s ott épp ugy, mint Franciaországban, államcsínyt akart előidézni. Poincaré felszólította Clémenceaut, hogy várja be az eljárás végét Cailiaux ellen, a