Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-23 / 18. szám

í swigeivlft^. január miniszterelnök azonban mindenáron ki akarta 'eszközölni a köztársaság elnökének Jóváha­gyását, hogy letartóztathassa Briand-t. ' Caiüaux okmányai. Genf, január 22. Caiüaux okmányai kö­zött találtak egy miniszteri listát, mely negy­ven kiváló politikus nevét foglalja magában, ezek között Briand, Viviani neveit mint olya­nokét, akik a háborút katonailag és diplo­máciai szempontból uj irányba terelhetik. A korábbi közlésekkel szemben megállapították, hogy Caiüaux nem tervezte korzikai testőr­ség szervezését. A Journal közli egy részét annak az aikotmányreformnak, melyet Cail­laux tervezett és amely igy kezdődik: Ha győzelmes, békét kötünk... Ai alkotmányre­form föalapelvei ezek: a titkos szavazással választott kamarának nincs törvényhozási jogköre, csupán határozatokat hozhat, me­lyek fölött egy államtanács dönt. Ez az ál­lamtanács a parlament kiküldött tagjaiból és a kormány kinevezett hivatalnokaiból fog ál­lni. A kamarának fentartja azt a jogot, hogy az államtanács határozatait magáévá tegye, vagy elvesse. ,A köztársaság elnöke bizal­matlansági szavazat esetén köteles lemondani A távirati forgalom szünetel Péfervárral. Hága, január 22. Stockholmi távirati je­lenti, hogy tegnap óta Péter várral a távirati összeköttetés megszakadt. lemondott a magyar szociáldemokrata­párt vezetősége. (A késő éjjeli órákban oldotta csak ie! a cenzúra ennek a fon­tos eseménynek közlési tilal­mát és igy részletesebb tudósí­tást már nem közölhetünk róla.) Budapest, január 22. A magyar szo­ciáldemokrata-párt vezetősége ma a pártnak benyújtotta lemondását. A le­mondás egyik oka abban keresendő, hogy dacára annak a felhívásnak, ame­lyet a vezetőség a munkásokhoz inté­zett. hogy hétfőn vegyék fel ismét a munkát, számos gyárnak és üzeműek munkásai nem tettek eleget ennek a fel­hívásnak, hanem tovább sztrájkoltak. Ezenkívül a párt vezetőségéről minden­féle rágalmakat terjesztettek. Mivel a vezetőség akaratát nem tudta keresztül­vinni minden vonalon, kénytelen volt ebből a konzekvenciát levonni és lemon­dását benyújtani. (A cenzúra a lemondás egyéb okainak megvilágítását nem engedélyezte.) Német lap a bécsi sztrájkról. BÉCS, január 22. A Berliner Tageblatt ezt irja a bécsi sztrájkról: A sztrájk a béke érdekében indított mozgalom volt ós bizony­ságul szolgál arra, hogy a béketárgyalások módja a nép széles rétegében elégedetlen­séget keltett. Minden körülmények között rendkívül kényes helyzet támadt, amivel Németországban is számolni kell. Ha a had­vezetőség nem akar meglepetésre ébredni, akkor nem szabad számításában utolsó he­lyen hagynia a mostani sztrájkmozgalom hangulatát. Az ausztriai események tárgyalása a német birodalmi gyűlésben. BERLIN, január 22. A birodalmi gyűlés főbizottsága a Vorwaerts megjelenésének betiltásával foglalkozott. Eber szociálista képviselő rámutatott azokra a fontos ese­ményekre, amelyek Ausztria-íMagyarország­ban lejátszódtak, ahol munkássztrájk tört ki, amely az élelmezés kérdéséből kiindulva csakhamar politikai jelleget öltött és Hoff­mann tábornok bresztlitovszki fellépése el­len irányult. A Vorwaerts-et azért tiltották be, mert tegnap hírt adott az ausztriai ese­ményekről. A hadügyminiszter képviselője kijelen­tette, hogy az Ausztriából érkező ellentétes hirek miatt adtak ki előzetes tilalmat, ame­lyet tegnap délután ismét megszüntettek, /ígérete ellenére a Vorwaerts megszegte a A vezérkari főnők megnyugtató nyilatkozata a munkássághoz 1 Bécs, janáur 21. Báró Ars vezérkari főnök nyilatkozott a munkásstztrájkról és mindenek­előtt kijelentette, hogy teljesen megérti azok­nak a tömegeknek izgatottságát, amelyeknek eddigi áldozatkészsége felülmúl minden dicsé­retet ós amelyeknek békevágyát teljesen mél­jtájipjja. Reméli azonban, hogy sikerül majd cenzúra határozmányait. Erzberger és Scheidemaiiti képviselők felszólalása után a belügyi hivatal államtit­kára annak a véleményének adott kifeje­zést, iiogy nem lehetséges a felvetett kérdé­seket azoknak nagy jelentőségére való te­kintettel nyomban tisztázni. Legjobb volna, ha az ausztriai eseményekkel a birodalmi kancellár csütörtöki beszédében íeglalkozna. Ezután az elnök azt indítványozta, hogy az ausztriai események megvitatását halász­szák el a birodalmi kancellár beszéde utáni időre. Az elnök indítványát elfogadták, majd két órás szünet után Busohe alállamtltkár közléseket tett a monarchiában való esemé­nyekről, mire a főbizottság a Vorwaerts be­tiltásával foglalkozott. a munkásságot meggyőzni arról, hogy sem a kormány, sem a hadvezetőség nem támaszt akadályokat, a béke megkötésével szemben. A •beszélgetés további folyamán báró Arz ezt mondta: — Én nem vagyok politikus és esak any­nyira vagyok tájékoztatva a békstárgyalások­ról, amennyiben katonai szempontok jönnek tekintette. Azt azonban a leghatározottabban kijelenthetem, hogy a mi körünkben épp oly •kevéssé, mint a kormány felelős köreiben sen­ki sincs, aki a béke munkáját késleltetné, vagy halogatni szeretné. A békevágy általá­nos, senki sem gondol hódításokra, vagy au­nexiókra, mig ellenfeleink, különösen nyuga­ton, még némileg távol vannak attól, hogy le­mondjanak a hódításokról és annexiókról. Ke­leten némiképpen másképp áll a dolog. Be itt teknikai természetű nehézségek vannak, ame­lyeknek eloszlatása türelmet, igényel A mun­kásságnak is egy kis türelmet kell4 tanúsíta­nia, de meg lehet győződve arról, hogy 1'eg­j.oltb akaratunk az, hogy valóban és hamaro­san elérjük a békét. Azok a kérdések, ame-i lyekről szó van, nem egészen egyszerűek. An­nektált területek kiürítése például olyan do­log, amit igen alaposan kell megfontolni. E területekre nézve ha mindkét részről elvonják á csapatokat, igazi veszedelmek állhatnak elő és nekünk van valamelyes tapasztalatunk, a melyekből azt következtethetjük, hogy ezeken az elhagyott területeken nagyon ./ossz elemek fészkelhetik meg magukat. Azonkívül az orosz hadsereg mai állapota, legalább egyelőre, nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy egyes hordák el nem szakadnak tőle és saját szakál­lukra megszállják az elhagyott területeket, hogy ott martalóeok módjára garázdálkodja­nak. Efhez járni még, hogy mi e vidékeken igen jelentékeny összegeket ruháztunk be. Nem kételkedem abban, hogy sikerül majd ez irányban megállapodásra jutni. A jóakarat mindkét részről megvan. A nehézségek nem leküzdhetetlenek, csak a lakosságnak türelem­mel kell lennie és nem szabad nyomban ide­geskednie, ha a. tárgyalások alkalmilag nézet­eltéréseket és ellentétes állapotokat eredmé­nyeznek. Különösen gróf Czernin az, aki a leg_ nagyobb buzgalommal törekszik arra, hogy el­hárítsa mindazokat az akadályokat, amelyek a béke útjában még mutatkoznak. q*sse«easb5ficshkabaksa8b&bhiia*ah«b«*bka3baiitic4aeg«k«. föeghiusult francia előre­törések BERLIN, január 22. A nagy főhadiszál­lás jelenti: JRupprecht trónörökös hadcso­portja: Yperntöl keletre a tüzérségek harci tevékenysége napközben és egyes éjszakai órákban élénk volt. Az angolok Flandriában több ponton kisebb osztagokkal hasztalanul kísérelték meg, hogy harckörletünkbe be­hatoljanak. A harcvonal többi részén a harci tevékenység csekély maradt. A német trónörökös és Albrtechí würt­tembergi herceg hadcsoportjai: Az Argon­neokban, Le Four de Paristól északra fran­cia századok naphosstzat tartó tüzérségi ha­tás után este előretörést intéztek állásaink ellen. Tüzeléssel és közelharcokban vissza­utasítottuk őket. A Maas keleti partján és Fíirey vidékén a tüzérségi tüz időnkint fel­éledt. Keleti harctér: Nincs újság. Macedón és olasz arcvonal: A helyzet változatlan, LUDENDORFF, élsö föszáilásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Frontjainkon nincs esemény. BUDAPEST, január 22, (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Lényeges esemé­nyek nem voltak, A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Hoffer rsa Kelemen-utca 7. sz. OllilíeJy: Iskola-utca 18. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents