Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-17 / 14. szám

A * arra, hogy keresztülvitelétől eltérjünk. A képviselő ur azt a kérdést intézte hozzám, hogy van-e tudomásom arról, hogy Ausztria részéről támadások intéztettek. — Sajnálatomra nagyon is van tudomásom er­ről és arról is, hogy egcsz koncentrált táma­dást intéztek e programpont ellen. Egyben azonban megnyugtatom a képviselő urat. hogy a külügyminiszter urat ne sorolta a tá­madók sorába. A külügyminiszter ur nagyon is tudomással bir állásának kötelezettségé­ről és nem lépi tul hatáskörét se közvetle­nül., sem közvetve. — A képviselő ur azt kérdezi, hogy a támadásokkal szemben miképpen kívánjuk megóvni a magyar állam presztízsét. Erre egy mód van és ez: Ha nemcsak felállítjuk, de következetesen ragaszkodunk ahhoz a programhoz, amelyről el merem mondani, hogy mögötte az egész nemzet áll. (Általános helyeslés.) és amelyről anélkül, hogy koronás királyunk személyét belevinni kivánnám, el merem mondani, hogy ezek a törekvések az ő határozott jóindulatával is találkoznak* (ÁUuíújm helyeslésj Nagy horderejű válto­zások mindig nagy emócióval szoktak járni. (Saját tudósitánkfól) Hatalmas tárgyw­mzat 59 ponttal és félig fűtött közgyűlési te­rem fogadta szerdán a szép számban összese­reglett városatyákat, akik ez alkalommal en­gedékeny kedvükben voltak: a tanács legtöbb javaslatát elfogadták. A sok számmal egy nap alatt végeztek, ezt nem megrovásul mond­juk, mert u gyors munka néha erény. A főis­pán távollétébén Somogyi Szilveszter polgár­mester elnökölt. Amint irva van: a közgyűlés interpellációk hiányában az indítványokká? kezdődött. Dr. Pálfy -József és társainak azt az in­dítványát, hogy a közigazgatási tisztviselők közül évenkin'f' egyet-egyet három hónapot* külföldi tanulmányútra küldjenek ki és erre a célra a költségvetésbe évi 5000 korona ki­adást illesszenek be, a tanács ismeretes javas­latára Gtfyhktolpnbfff elfomáfip a közgyűlés, •Következett Pásztor József indítványa a Szolgák, altisztek és végrehajtók fizetés rende­zésére, valamint a városi szervezeti szabály-, rendelet módosítására vonatkozólag. Az in­dítványt és a- tanács javaslatát TafK-Méf En­dre. főjegyző ismertette. A tanács az indít­ványnak réak az első részét ajánlja elfogadás­ra, amely azt hozza javaslatba, hogy a köz­gyűlés Írjon föl a bel ügy miniszterhez a szol­gák és altisztek fizetésrendezésének mielőbbi Kikészítése ügyében. Az inditvány második ré­szére, amely a városi végrehajtók fizetésének olyan rendezését célozza, hogy —. a törvény rendelkezései szerint — a városi végrehajtók­nak legalább egy részét vegye föl a tizenegye­dik fizetési osztályba a város; az a tanács ja­vaslata. hogy ez indítványt, vegyék le a napi­rendről, miután a város a végrehajtókat az altiszti státusba kivánjá sorozni. Az indít­vány harmadik részére vonatkozóan, amely a szervezési szabályrendeletnek a februári köz-' gyűlésre való elkészítését és beterjesztését ja­javasolja olyan formában és keretek között, mint azt már a közgyűlés és szervező bizott­ság egy év előtt elfogadta, az a tanács javas­lata, hogy ezzel a kérdéssel később, alkalma­said) időben kell foglalkozni. Ma ismerteti a főjegyző a tanács indoklását — minden mun­ka meddő és hiábavaló lenne. Megtörténhet ugyanis, hogy a készítendő szervezeti sznbály­rv:1 ;; el szemben a most készülőben levő törvények teljesen ellentétben fognak állani. _ ullim yi&iiafcá § __ Eleket látjuk most megnyilvánulni egész Ausztriában. Talán míg is vannak ennek a financiális, szociális, és egyéb okai. A leg­magasabbra csapó hullámoknak is el kell sü­lyedni. Ezekkel az emóciókkal szemben csak egyre ügyeljünk: hogy határozott és erélyes állást foglaljunk. Midőn ezt tesszük, csupán arra hívóin fel a t. Ház figyelmét, hogy bár­mennyire is. áll az az álláspont, amelyet a képviselő ur felvetett, hogy ezen kérdésnek szabályozása jogilag tulajdonképen csak a magyar nemzetnek és a királynak, a dolga, mindzonáltal magasabb politikai momentu­mokat is szem előtt kell tartani. Épp arra törekszem, hogy a felcsapott hullámok elsi­muljanak és az emóció ne legyen a kérdés megoldása után ujabb differenciának és po­litikai meg nem értésnek kútforrása. Ebbeli törekvésünk megvalósítása iránt éppen most folynak a tárgyaiások és igy taíáu természe­tesnek fogja találni a képviselő ur. hogy bő­vebben nem nyilatkoztatom. A miniszterelnöki válaszát a Ház és az interpelláló is tudomásul vette. Ezután az ülés 6 órakor véget ért. Kéri. a tanács javaslatának .ennek alapján való elfogadását. Pásztor József a tanácsnak indítványa két pontjára beterjesztett javaslatát nem fo­gadhatja el. A végrehajtók fizetésének ügyé­bon már régen kötelessége lett volna a tanács­nak dönteni. Az általános fizetésrendezések jóváhagyása alkalmával ugyanis a belügy­miniszter leiratában külön foglalkozik a vég­rehajtók fizetésével. A miniszter másfél év elolt kelt leiratában art mondja: „tegye a vá­ros közgyűlése ezt a kérdést újból megfonto­lás és uj határozat tárgyává". Mint —i legtöbb esetben — a közgyűlési határozatoknak sincs, ugy a belügyminiszter enie rendelkezésének sem volt foganatja a fanácsnál, A tiszt­viselők fizetéséről szóló törvény sarkalatos pontja, hogy senki kevesebb fizetést nem kap­hat, mint ami őt törvény szerint megilleti. A belügyminiszteri leiratbun ugyan nincs meg, de az 1912. évi 58. t.-o. határozottan kimondja, hogy a végrehajtókat a XI. fizetési osztályba kell sorozni. Ezzel szemben a, szegedi végre­hajtók egy kivételével esak 1000 korona fize­tést kapnak, a város tehát a végrehajtókat jogtalanul megkárosítja évi 409—800 koroná­val, pedig ezek a szegény alkalmazottak na­gyon is rá vannak utalva erre az összegre. A törvény bizony mindenütt sokkal humánu­sabb, mint a tanács szokott lenni kisfizetésű alkalmazottaival szemben. Az egyik 10 étje van a városnál és fiz évi szolgálata után még mindig 1.000 korona fizetése van. Ami a szervezeti szabályrendeletet illeti, végteléníü meglepett a főjegyző ur indoko­lása. Éppen egy éve már, hogy az indítványt beterjesztettem ide, hogy azt a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Csudálatos, hogy akkor nem voltak ilyen természetű aggodalmai a fő­jegyző urnák. De nem voltak akkor sem. a mikor a szerveKŐbizottság ült össze, letúr gyalni, hogy melyek azok a részek, amelyeket a politikai viszonyok változása érinteni fog. Akkor a szervezőbizottsággal egyetemben meg is állapodtunk abban, hogy ezeket a ré­szeket nem bántjuk, de elkészíti a főjegyző ut­azókat a változtatásokat, amelyek a város­politika fejlesztésére irányulnak. Mi ugyanis nem politikát akarunk, hanem munkás és gondos várospolitika alapját akarjuk lerakni a szervezeti szabályrendelet módosításával, hogy elősegítsük ennek a városnak fejlődését és megakadályozzuk a vidéki városok verse­nyében való lemaradását. Kéri inditványá­Szeged, .1913. január ,17. nak a tanács javaslatával szemben való elfo­gadását. Tdsehter Endre főjegyző válaszában hivat­kozik arra, hogy hivatalos értesítés szerint aa altisztek és szolgák f izetésrendezóse ügyében országos intézkedés van készülőben. Éppen, ezért fogadta el a tanács az indítvány első pontját. Ami a végrehajtók ügyét illeti, föl­szólaló erre nézve tévedésben van. A minisz­ter nem tette kötelességévé a városnak, hogy a végrehajtókat a XI. fizetési osztályba soroz­za. Tagadja, hogy a törvénynek az a rendel­kezése, hogy a végrehajtókat a XI. fizetést osztályba kell sorozni, a városi végrehajtók­ra is vonatkoznék. A városi végrehajtók min­den kvalifikáció nélkül lehettek végrehajtók­ká, mig minden más végrehajtó állása kvali­fikációhoz van kötve. Ami most már a szerve­zeti szabályrendelet módosítását, átdolgozását illeti, annak megesinálása azért nem kívána­tos, mert a tanácsnak biztos tudomása van róla, hogy a választójogi törvénnyel kapcsolatosai*, •uj városi törvénnyel is foglalkozik a választó­jogi minisztérium. Tudják azt. azokból a meg­keresésekből, amelyeket a miniszter intézett a városhoz. Ezekben mindben városi törvényre vonatkozó adatokat kérnek. De nyilvánvaló is, hogy a választójogi törvénynek törvény­erőre való emelése után. íMegállapított tény, hogy az átszervezés (Hú 200.000 koronájába ke­rülne a városnak. Ennyivel pedig nem merné megterhelni a mai súlyos időkben a törvény­ihatóságot. Technikailag is keresztülvilietet­len, hogy februárra elkészítsék a szabályza­tot. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. Pásztor József ismételt- felszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Lippay Lajos tudvalevőleg négy gőzeke vásárlását indítványozta. A tanács napirenft­retérést javasolt az inditvány fölött. iLippay Lajos és Pap István felszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Közvetkezett dr. Kószá István és társai­nak ismeretes indítványa a városi tisztvise­lők részére ingyenes nyelv-tanfolyam létesíté­se ügyében. A tanács tudvalevőleg magáévá tette az indítványt, amelyet a közgyűlés is egyhangúlag elfogadott. A határozat értelmé­ben tiz városi tisztviselőt ingyenes oktatásban részesítenek a városi nyelviskolában. ' A köriratok tárgyalása során egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a közgyűlés Pest­vármegye határozatához, amely tudvalevőleg' energikusan utasítja vissza a eseheknek Ma­gyarország' ellen intézett támadásait és rá­galmait. Kolozsvár törvényhatósága a román-ma­gyar határkiigazitás ügyében hozott hatá­rozatot, amely Erdély védelmének szempont­jából kívánja a határ kiigazítást. A tanács ja­vasolta, hogy- a közgyűlés tegye magáévá ezt a határozatot. Pataki Simon felszólalásában hangsúlyozta, hogy szükség van a liatárkiiga. zitásra. Mikor megnyugtatták, hogy a tanács javaslata is ez, befejezte felszólalását. A köz, gyűlés ezután hozzájárult a tanácsnak ehhez a javaslatához is, .Brassó vármegye feliratát, az erdélyi ha­di károk teljés megtérítése érdekében. Maros', megye feliratát az osztrák ukrajnisták terü­leti törekvései ellen. Somogy vármegye köz­gyűlési határozatát a magyar államnyelvnek a közös intézményeknél való érvényesítése ügyében, Sopron köriratát a Moldvában lakó magyarság megvédése érdekében hasonló szel­lemű fölterjesztéssel pártolja a közgyűlés. Ezután került sor az önálló magyar had­sereg fölállítása ügyében tett tanácsi előter­jesztésre, amelyről lapunk más helyén .számo­lunk be. Megválasztotta a közgyűlés a nép­nevelési bizottság tagjává Móra Ferencet, as egészségügyi bizottság tagjává?" BüJm)r*Kdolfot és Glatocer Bélát, a kórházbizottság tagjává dr. Turóczy Mihályt és •Scultétj/ 'Sándort, a •pénzügyi bizottság tagjaivá M<xy Gyulát és dr. Dobay Gyulát, a jogügyi bizottsági tag­ságra dr. Szeles Józsefet, a közművelődési bí« Cíyors munka a januári közgyűlésen.

Next

/
Thumbnails
Contents