Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-17 / 14. szám

Szeged, 1918. január Tv 3 Szeged köve feli az önálló magyar hadseregei (Saját tudósítónktól.) A DélnidgyaJWssás szerdai számában érdeme szerint méltatta azt a tanácsi előterjesztést, amdy az önálló magyar hadsereg fölállításának követelését és a kormánynál való sürgetését hozta javaslatba a közgyűlésnek. Mint előrelátható volt, a legnagyobb magyar vidéki város törvényhatósága egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a tanácsi előterjesztéshez és iinnepi lelkesedéssel fogadta ugy a tanács javaslatát, mint az annál szólásra jelentkezett három közgyűlési tag beszédét, akik nemzeti, politikai és ipari szempontokból fejtegették az önálló magyar hadsereg fölállításának szükségességét és jelentőségét. A közgyűlés eme részének lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Dr. Tóth Mihály katonaiigvi tanácsos ismertette a tanácsnak az önálló magvar hadsereg fölállítására' vonatkozó előterjesztését, amelyét szerdai számunkban egész terjedelmében közöltünk. A tanácsi javaslat felolvasását állandó helyeslés és lelkesedés kisérte. maid dr. Kószó István törvényhatósági bizottsági tag. országgyűlési képviselő emelkedett szólásra: — Biztos tudatában vagyok annak. — kezdte beszédét dr. Kószó — hogv amié az ország anyagi függetlenségét csak az önálló vámterület biztositfiatja és hogv minden magvarnak forró vágya egyrészt, hogv anyag függetlenségünk biztosítva legyen, addig küzdelmeiben nemzetünk mindig csak az alkalomszerűséget várta, hogv nemzeti ioeait érvényesítse. A kiegyezési törvény nem mondja azt. hogv nekünk örök időkre közös hadsereget kell föntartanunk Ausztriával. Ellenkezőleg. ez a törvény megnvitia számunkra a lehetőségét annak, hogv lerázzuk magunkról azt a bilincset, amely a közös hadsereg rendszerével olv erősen köti a magyarságot Ausztriához, mig a vezető szerep teljesen Ausztriáé. Mikor a mai világháborúban a magvarság megmutatta ereiét, hatalmát, becsületességét? megmutatta azt. hogv félreismerték az udvar körül és azok. akik évszázadok óta folyton csak a nemzetiségi izgalmakat gyújtogatták közöttünk, nehogy megerősödhessünk, akkor szabad, sőt kell neki a iogait követelni. Azt hiszem, a világháború megmutatta azt. hogv a magvarság sokkal nagyobb erőt és sokkal értékesebb anyagot szolgáltatott a közős küzdelemhez, mint Ausztria és hogv a magvarság mindenkor és mindenütt hiven teljesítette kötelességét. Nem nézte soha. hogv saját határait védi-e, megtartotta mindenkor becsülettel és magyaros bátorsággal, őseitől öröklött hatalmas erővel esküjét. Amikor a magvarság az uralkodónak is bebizonyította, hogv egyedül a magvarság az. amelvfe mindenkor b.zton számithat. amelyre mindenkor bizton támaszkodhat. hangosan követeli az elismerést a magvar nemzet egész összessége. Es amikor a negyedik évben is apa a fiúval indul a nagy küzdelembe és helvt áll. akárhova viszik, akármelyik ellenséggel állítják szembe, akkor is. amikor a saját határait már nem kell féltenie, szabad a nemzetnek legszentebb jogait követelni. Az uralkodó maga is különös elismerésre nyilvánította méltónak a magvar nemzetet. Es amikor a budai várban már fején volt a szent korona, királvi szavával igérte meg. hogv az önálló magvar hadsereg szervezésére a legelső alkalommal megteszi a szükséges intézkedést. Ha a nemzet hangja mellett a kormány ezt a királyi szóra hivatkozással követelni fogia. bizton hiszi, hogv ennek a követelésnek lesz visszhangja. Csak nem kell tűrni semmi idegen beavatkozást, ez nem Ausztria, hanem a magyarság és a kiráJv ügve. A javaslat érdeméhez ezek után nem szól hozzá, de miután a javaslat szövegezése oívan szép Cannyira benne van az egész nemz-t hangjai szava, vágva, érzése és szive, javasolja, határozza el a közgyűlés, hogv a határozatot Szeged törvényhtósága, mint amelv először foglalkozik ezzel a kérdéssel az országban, megküldi az összes törvényhatóságoknak csatlakozás végett. Taps és éljenzés fogadta ezeket a szavakat. amelyek után Wimmer Fülöp a kereskedelmi és iparkamara elnöke állott szólásra: — Engedjék meg nekem. — mondta — hogy financiális és iparfejlesztési szempontokból is támogassam a tanácsnak ezt a javaslatát. A hadsereg szükségletének tudvalevőleg az ország kereskedelmét és .iparát kellene fejleszteni, még a mai viszonyok között is. Tehát legalább a kvótaszerüségeí fönn kellene tartanunk, ugy. hogv az ország hadikiadásainak kvótaszerü része visszatérüljön az országnak a kereskedelmi és ipari megrendelésekben. Ezzel szemben azonban a delegációban kiderült, hogv a háboru sok milliárdos kiadásai közben, amelvből mi viseltük a ránk eső részt, négyezer milliárddal kevesebb Összeget juttatott az osztrák hadvezetés Magyarországnak, mint a kvóta arányában kellett volna. Négyezer milliárddal károsítottak meg bennünket akként, hogy nem adták a magvar iparnak és kereskedelemnek a kvóta szerint minket megillető szállításokat. Ezt a tényt a delegációban állapították meg hivatalosan. Hogv ez mit jelent, nem is kell bővebben fejtegetni. Ajánlja elfogadásra a tanácsi javaslatot. Cserö Ede volt a következő felszólaló, aki a szegedi munkapárt nevében szólalt fel: — Dr. Kósz'ó remek beszéde után — mondta — igen kevés, amit én mondhatok. Elég annvit. hogv azt a kormánvt. amelv az önálló magyar hadsereg jelszavával iön, minden magyar • embernek lelkiismeretben kötelessége támogatni. Itt félre kell tenni minden politikát, egyéni érzelmet, ezt a kormánvt ebben a munkájában mindenkinek hazafiúi és erkölcsi kötelessége támogatni a végsőkig. Ehhez a kérdéshez Ausztriának soha köze nem volt. nem lesz és vissza kell utasítani minden erőnkből az illetéktelen beavatkozást. Megengedi, szemben állhatunk az osztrák politikai törekvésekkel, de a kérdéshez a nemzeten kiviil csak a királynak van köze. Ezekkel ajánlja elfogadásra a javaslatot. A közgyűlés ezután zugó éljen és taps közben egyhangú lelkesedéssel elfogadta a tanács javaslatát. • Wekerle nyilatkozata az önálló magyar hadseregért folytatott küzdelemről. (Budapesti tudósítónk telefonjelmtése.) A képviselőház szerdán délután tartotta hosszabb szünet után az első ülését. Szász Károly elnökölt az ülésen, aki megnyitó szavai után elparentálta Tüdős János debreceni képviselőt, majd bejelentette, hogy Szentfiványi Árpád indítványt nyújtott be, hogy a Ház délelőtt tartsa üléseit. Az elnök javaslatára a Ház olyképpen állapította meg a napirendet, hogy csütörtökön megválasztják a választójogi bizottság tagjait. Hegedűs Lóránt ezután meginterpeilálta a kereskedelmi minisztert a magyar iparnak, különösen pedig a nyersanyag beszerzésnek sérelme ügyében. Az interpelláció igy szólt: — Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter urnák arról, hogy a háborús nyersanyagbeszerzés, elsősorban a szövő-fonóiparnak külföldi beszerzése tekintetében van a magyar ipar jövőjének legfontosabb érdeke, hogy legalább a kvóta arányában részesülhessen a nyersanyagokban? — Tett-e a miniszter ur e tekintetben megfelelő intézkedéseket? Kötött-e megállapodásokat s ha igen, milyen természetiieket? — Különösen kérdem azt, hogy kellő határozottsággal és félreértést nem tűrő mó) don visszautasitotta-e a miniszter ur az osztrák kormány egy funkcionáriusának azt a precedensnek konstruált álláspontját, amely szerint a nyersanyagbeszerésnek kvótaszerinti felosztását Magyarország részére megtagadta? Felszólalásában azt fejtegette, hogy nem részesülünk a kvóta arányában. Lehetetlen, hogy az osztrák hadi károkat is mi viseljük. Az osztrákok mindenütt elnyomják a magyar ipart. A valuta körüli eljárásuk egyenesen képtelen. Qróf Serényi Béla miniszter azt felelte, hogy a hadügyminisztérium egyes osztályainak magyarellenes eljárását nem helyesli. Ezeket a dolgokat már reparálták. —- Földes Béla átmenetgazdasági miniszter szintén válaszolt az interpellációra és kifejtette azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a magyar ipar fellendítésére. Ballá Aladár interpellálta ezután Wekerle miniszterelnököt katonai programmja miatt. Interpellációja igy szólt: — Annak hangsúlyozása mellett, hogy a magyar nemzet védrendszerének mielőbbi megállapítása és rendezése csakis a magyar törvényhozás és az alkotmányosan megkoronázott magyar királyra tartozik, kérdem a miniszterelnök urat; 1. Van-e tudomása arról, hogy a nem- • zeti magyar hadsereg felállítására vonatkozó programja keresztülvitelének megakadályozása céljából ugy az osztrák kormány, mint a közös külügyminiszter alkotmányellenesen beleavatkozott. Utóbbi legalább is azzal, hogy félhivatalosa a Fremdenblatt, feltűnő módon állást foglalt ellene. 2. Ma minderről tudomása van,' mit szándékozik tenni ugy az osztrák kormány, mint a közös külügyminiszter jogtalan és alkotmányellenes viselkedésével szemben a ma- ' gyar állam presztízsének megóvása céljából. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök az interpellációra a következőket válaszolta: — A képviselő ur helyesen értelmezte, hogy a katonai kérdést nem azért vettük fel programunkba, hogy ezáltal a választójogot elüssük, vagy annak tárgyalását elhalasszuk. Programunk előterjesztésénél és azóta is többször kinyilvánítottuk, hogy mi tulajdonképen a választójog keresztülvitelére alakultunk. És pedig e kötelesség teljesítésétől semmi félt képen sem engedjük eltántorítani magunkat. — I^en sok életbevágó, a jövő kormány tevékenységére nézve döntő befolyású programpontot felvettünk programunkba és igy felvettük az egész hadseregnek nemzeti és gazdasági szempontból való kiépítését is. (Hossz(Ifiti{rtó éljenzés a bdloldalan.) Véleményem szerint fontos és életbevágó ezen programpont egész jövőnkre nézve és ezért sem más programpontnak ezidő szerint való érvényesítése, vagy valamely, akadályba való ütközése nem képezhet iánk nézve indokot