Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-17 / 14. szám

2 formulázott Javaslataira ugyancsak rnegformulázott szóbeli választ adnak. Ismét rá kell mutatnia azonban arra, — mondotta — 'hogy a tárgyalásoknak írásos módiát időtpazarlónak tartja. Ha valóban békés megegyezésre akarunk jutni, akkor legjobb volna az anyagot szóbeli ufón megtárgyalni, aztán mindkét részről egy-egy urat bízni meg a megállapodások irásba foglalásával. Amennyiben egy közös fogalmazványban nem tudnának megegyezni, külön kellene irásba foglalniuk a vitás pontokat. •Ezután felolvasták a szövetségesek érdemleges válaszát, amelv a következőképen hangzik: — Azok a javaslatok, amelyeket a központi hatalmak által megszállott teriiletek ügyében az orosz megbízottak a német, osztrák-magyar megbízottak elé terjesztettek, annyira -eltérnek a szövetségesek nézeteitől, hogy ilyen formájukban elfogadhatatlanoknak kell azokat minősíteni. Anélkül, hogy részletes utalás történnék e -javaslatok külső formájára,: nem mellőzhető annak megállapítása, hogy nem viselik magukon a központi hatalmak által célzott megegyezés jellegét, ellenkezőleg, sokkal inkább látszanak egyoldalú orosz követeléseknek, melyekből hiányzik a hajlandóság a jogos ellenérvek figyelembevételére. Mindazonáltal kész az osztrák magyar és német delegáció niégegyszer s ezúttal . megformulázva, nézeteit a függő kérdésekről világosan megjelölni és még egy kísérletet tenni az által óhajtott megegyezés elérése céljából. — Rá kell mutatnunk arra. — folytatta ad 1. Az. a megállapítás, hogy az önrendelkezési jog csak a nemzetek részeit illeti meg, néni egyezik meg a ini fölfogásunkkal. Szerintünk a nemzetek részei is követelhetik önállóságukat. Nem fogadhatjuk el azt a megoldást sem, hogy az okkupációs határ a szóbanforgó nemzetek választóvonalául szolgál' jon. Kurland, Litvánia és Lengyelország történelmi egységet alkotnak. Németországnak és Ausztria-Magyarországnak nem szándéka a most megszállott területeket bekebelezni. Nem szándékuk a kérdéses területek népét nekik tetsző államformák elfogadására kényszeríteni, de kénytelenek ugy a megszállott területek népei, mint a maguk számára szabad kezet biztosítani. ad 2. A csapatok visszavonása mindaddig. mig a világháború tart, lehetetlen. Azt azonban meg lehet tenni, hogy azok számát, amennyiben a katonai körülmények megengedik, anni'ira csökkentjük, amennyi a rend fenntartásához és a technikai üzemekhez feltétlenül szükséges. Nemzeti csendőrség szervezéséről lehet beszélni. Ami a menekültek visszatérését illeti, megígérjük a kérdésnek esetről-esetre való jóakaratú .megvizsgálását. . ad 3. Az orosz javaslat a maga részleteiben nem elég világos. , . ad 4. A szövetségesek küldöttségei készek arra, hogy népszavazás döntsön az állami hozzátartozandóság kérdésében. Erre egy széles alapon választott képviseleti testületben történő szavazás is elegendő volna, Ukrajna és Finnország sem referendum ut-iá'ú* vált független állammá, hanem a megválasztott nemzetgyűlés határozata, alapján. A központi hatalmak hozzájárultak ezekhez amesszemenö javaslatokhoz, csak azért, mert tijból meg akarják kísérelni, hogy megegyebtuüagtaröbszáö Kühlmann — hogy a központi hatalmak számára az Oroszországgal kötendő béke nem jelenti egyúttal az általános békét is. ellenkezőleg. kényszerítve vannak arra. hogv a többi ellenséggel folytassák a háborút. 'UÜbóI kijelentjük, hogv a megszállott területeken meglévő alkotmányos "orgánumok egyelőre teljesen illetékeseknek tekintendők abból a szempontból, hogv a nép széles rétegeinek akaratát képviselik. — A szövetségesek tudomásul veszik az orosz kormánynak azt a nyilatkozatát, hogv a megszállott teriileteknek a régebbi orosz cári birodalmához való tartozásából nem von le olvan következtetéséket: melvek államjog! kötelezettségeket rónak e területek lakosságára az orosz köztársasághoz való viszonyukat illetőleg. Tudomásul veszik azt a kijelentést is. hogv azok n határok, melyeket a népek ellen elkövetett erőszakkal és bűntettekkel alkottak meg. a cárizmussal együtt eltűntek, valamin? azt a kijelentést is. hogv az orosz kormánynak most nem az a főfeladata. hogv e területeknek az orosz birodalomban való megmaradását erőszakolja, hanem a valódi önrendelkezési io.e érvényre jutását biztosítsa. — Ebben az összefüggésben fölmerül az a-kérdés, hogv miből meri fi a'jelenlegi orosz kormány azt a jogát, hogv ezeknek a területeknek önrendelkezéséi a végsőkig. tpv,át a háború folytatásától sem riadva viszsza, védelmezze. De feltéve, hogv vannak ilyen jogok, abban az esetben a következő néw pont felől kell a megegyezést megkísérteni: 1. a területek terjedelme; 2. az önrendelkezési jog politikai feltételei; 3. átrre-. ne.ti kormányzat és végül 4. az akaratnyilvánítás formája. | zésre jussanak az orosz kormánnyal. A meg| egyezés azonban ezekben a nehéz kérdések-' | ben csak akkor lehetséges, ha Oroszország is elárulja azt a komoly akaratát, hogy békét akar velünk és ha egyoldalúan diktált feltételek helyett a kérdéseket a másik fél szempontjából is vizsgálódás tárgyává teszi. Csak ezen előfeltétel mellett remélhetik a központi hatalmak a felmerült konfliktus békés elsimítását. Ezután Twckii ur emelkedett szólásra. . — Remélem, — mondotta — hogv a központi hatalmak imént felolvasott válasza mindenesetre el fogia oszlatni a formális nehézségek körül támadt kétségeket, amelyek az orosz delegátusok körébén HoffmárJn tábornoknak a mult gviilésen elmondott beszéde nvomán keletkeztek. Az orosz delegáció azon a nézeten van. hogv ebben az esetben azzal a féllel • folytat' tárgyalásokat, amelyet a német kormány képvisel. Az államiftkár ur erre azt felélte, hogv ezeknek a tárgyalásoknak minden pontia a német kormányzat egyetemes" akaratát fejezi ki. Amig ez? a felfogári senki formálisan meg nem cáfolja, az orosz delegáció ezt érdemleges nyilatkozatnak tekinti. Ha- Hoffmann tábornok arra utal. hogy az orosiz kormánv hatalmára támaszkodva minden más nézetet erőszakosan einvom. akkor konstatálni kell.-hegy amig a társadalom harcoló osztályokból.áll., mindaddig a kormány hatalma az érőn alapszik és vágr. hajtó módjait az erőszak jellemzi. De kategorikusan kell az ellen a föltevés ellen tiltakoznom. hogv kormányunk minden más pártállási! egvéfit törvényen kivlil helyez, Ami a tárgyalások alakiát ille'i. az orosz küldöttség szükségesnek farija éppen azokat a pontokat, még pedig megfelelő elszántság• gal. előtérbe állítani, amelyek a nézeteltéréseknek az okai. mert csak ebben az esetben lehet az igazságos megoldást megtalálni. — Trockij azzal a megjegyzéssel, fejezte be beszédét', hogy az orosz'küldöttség magától érSzeged, 1918, január 1?. terődően fentartia azt a iogot. hogy szintén pontonkint nyilatkozzék azokról a kijelentésekről, amelyek ma felolvasásra kerültek. Kühlmann azonosiija magát Hoffmann tábornokkal. Kühlmarkí államtitkár- szólalt fel ezután és a következőket mondotta: — Ami iHoffmann tábornok ur beszédét illeti, ugv a magam, mint a tábornok ur részére kifejezetten fenn kell tartanom a iogo1. hogv erre az ügyre'visszatérjünk. A birodalmi kancellár ur. az egyetlen felelős á'Iammrniszter ad iránvitó utasításokat, az ő szerveinek a nemzetközi politika egész területen. Egyébként amellett a szoros politikai egyetértés mellett, amely körtém és Hoffmann tábornok ur között van. tökéletesen magától értetődik, hogv a mi véleményeink között semmiféle eltérés nincs. Az alapvető különbség a mi felfogásunk és az orosz de' gáció felfogása között az. hogv mi. vele ellentétben, a meglevő, tényekre épitühk, hogv mi szakadás és erőszakos átmenet nélkül rendezett á/'arri életet akarunk az illető területeken és hogy mi visszautasítjuk azt. hogv pusztán az elméletek kedvéért először egy légüres teret teremtsünk és azután ebben a légüres térben egv még nem ismert módon létesüljön az állam Egyébként megelégedéssel veszem tudomásul az elöltem felszólalt ur ama fejtegetéseit, hogv'ő és delegációja most • már hajlandó megkezdeni a bennünket egymástól elválasztó felfogások részleteiről a valódi vitát és azok tisztázását. Erre törekedtem én munkánk első pillanatától kezdve és. az volt a véleményein, hogv a kölcsönös álláspontoknak Írásban le-. szögezett kifejtése, amint az a karácsonyi szünet előtt történt, elég alapot nvuit a további tárgyalásokra. Most indítványozom, hogy ragaszkodjunk az oro-z delegáció által javasolt munkarendihez, hogv arról a négv pontról, amint azok a mi válaszunkban fel vannak véve. most már valóban rész'etes tárgyalást kezdjünk. Remélem, hogv ez esetben néhány nap múlva kénesek leszünk teljesen világosan és a felelősség. tiszta tudatában megmondani, hogv vájjon a nehézségek !eervőzhetök-e, vagv pedig az itt tett kísérletet abba kell ihagvni. Trockij kijelentette, hogv véleménye szerint most át lehet térni mind a két előterjesztett válasz tárgyalására. Mé? egyszer hangsúlyoznia kel! azonban, hogy a csapatok visszavonása kérdésében semmi esetre sem csatlakozhatok a német elnök nézetéhez, meiv szerint állitólag a megszálló csapatok eltávolítása légüres teret hagyna rnaga után. Azok a népek, amelyek Lengyelország. Litvánia és Kurland területeit lakják, semmiesetre sem kerülnek politikailag sulvos helyzetbe, ha a megszálló csapatok magukra haervják őket. Amennyiben technikai nehézségekről van szó. mint például saját vasút, posta stb. hiánya, ilven kérdésekben köimmi megegyezésre jutni anélkül, hogv ebez szükséges volna megszálló csapatok ellenőrzése. Ezzel szemben Kühhriwn államtitkár rámutatott arra. hogv a technikai okok mellett a biztonsági okok is fontos szerepet játszanak az illető területeken, ammt erre a felolvasott szövegben utalás is történt. Kühlrvam ur javasolta azután, hogv térjenek át az orosz delegáció által javasolt négy pont szabályszerű tárgyalására az orosz delegáció által kezdeményezett rendben. Miután Trockij csatlakozott e javaslathoz. az ülést befejezték és a legkközelebbi ülést január 15-én délelőtt 11 órára tüztéki kiMerénylet Lenin ellen. PÉTER VÁR, január 16. Amikor Lenint aki a szocialista vörös gárda egy osztagát, amely a frontra ment, elkísérte, az autóján visszatért, egy revolverből öt lövést •ettek rá, A lövések azonban nem találtak. Németországnak és Ausztria-Magyarországnak nem szándéka a most megszállói! területekei bekebelezni.