Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-17 / 14. szám

Szeged 1918 VSI. évfolyam, !4« szám. CsUtőrtök, január 17. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 303. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 30.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.- - K. egy hónapra 3,— K. suáiu ára 14 fillér. A németek engedményeket tettek a béketárgyaláson. - A megszállott területek egy részét hajlandók kiüríteni, - A lakésság képviselői részt vehetnek a tárgyalásokon, Ismét biztatóbb hírek érkeznek Bresztlitovszkból. A szerdai tanácskozásokon a legfontosabb kérdésekben közeledés jött létre a tárgyaló felek között. Egyedüli ütközőpont még a megszállott területek kiiiritésé11 ek kérdése. A központi hatalmak nevében Kühlmann azonban oly engedményeket tett, amelyek jogossá teszik azt a reményt, hogy a súlyos problémát végre sikerül megoldani. A központi hatalmak hajlandók a megszállott területek egy részét az orosz leszerelés után kiüríteni. Erre az elhatározásra a béketárgyalás sorsa érdekében nagy szükség volt. Az orosz küldöttség nevében Trockii ragaszkodott a megszállott területek teljes katonai kiürítéséhez a népszavazás idejére. E tekintetben még. megegyezés nem jött létre, de Kühlmann kijelentette, hogy a részletes'tárgyalás során nem fog elzárkózni további engedmények elől sem. A szerdai tanácskozásokon még két igen fontos ügyben történt megállapodás. Kühlmann kijelentette, hogy hozzájárul ahoz, hogy a megszállott területek képviselői is résztvegyenek a béketárgyaláson és hogy elvileg nem ellenzi azt sem, hogy a menekültek a népszavazásra a megszállott területekre visszatérjenek. Kühlmann azonban az orosz delegációval is el akarja ismertetni a menekültek képviselőinek akt a iogát, hogy éz áliaanalaktilás kérdésében határozhassanak Bresztlitovszkban. Éhez Trockij nem járult hozzá. Amint e jelentésekből látszik, sok kérdés tisztázására vau még szükség. A hajlandóság a béke megkötésére a tárgyaló felek között megvan. Kühlmann és Trockij — amidőn a nézeteltérések már veszedelmesen feltornyosulnak — ezt mindannyiszor hangsúlyozzák is, de azért a tárgyaló felek még szárazon akarják tartani a puskaport. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bresztliíovszkból január 16-iki dátummal: Czernin külügyminiszter gyengélkedése folytán az ukrajnai delegátusokkal mára kitűzött bizalmas megbeszélést a külügyminiszter magánlakásában tartották meg. A másfél óra hosszat tartó tanácskozás, amelyen a német küldöttség is teljes számban részt vett, elvi megállapodásra vezetett a központi hatalmak és Ukrajna között való jövőbeni politikai viszony tekintetében .és ezáltal alighanem döntő lépés történt. Bfeszth'iövszk, január lő. E hó 15-ikén a területi és politikai kérdések szabályozására kiküldött osztrák-magyar, német és orosz bizottság két további ülést tartott. Czernin ezeken megbetegedése miatt nem vehetett részt. Az orosz küldöttség elnöke visszatért a megszállott területek képviselőinek bevonására vonatkozó kérdésekre és azt indítványozta, hogy ezek a képviselők most már vegyenek részt a tárgyalásokon. Kühínmna államtitkár készségének adott kifejezést, hogy az említett megbízottak bevonassanak a tárgyalásokba, természetesen azzal a féltétellel, hogy a megbízottak bresztlitovSZki megjelenését az orosz küldöttség is ugy fogja fel, hogy e területek állammá való átalakulásának presunkíiv képviselői kiküldése által orosz részről is elfogadják. Trockij kijelentette, iiogv nem ismerheti el. hogy ezek a megbízottak alkalmasak volnának arra, hogy az illető országok lakosságának akaratát kifejezésre jutassák. Kühlmann államtitkár ama javaslatának tárgyalásánál, amely szerint a döntő szavazás a megszállt területeken az Oroszországgal való béke megkötése után történjék, Trockij ur felvetette a kiürítés kérdését. Kifejtette, hogy nincsen kellő alapon megokolva, hogy a kérdéses területek sorsát a háböru lefolyásával és további kimenetelével hozzák kapcsolatba. Kühknami rámutatott arra, hogy az is nagy engedékenység, hogy a szövetségesek késznek nyilatkoztak, hogy a központiak formula zásának első cikkelyében említett területeket az orosz leszerelés befejezése után, tekintet nélkül a világháború folytatására, kiürítsék. További engedményeket a szövetségesek részéről nem tart kizártnak. Azonban kizártnak kell jeleznie, hogy a központi hatalmak második cikkelyében felsorolt területek kiürítésének tekintetében olyan időpontot állapithasson meg, a mely nincs kajvcsolatban az általános béke megkötéséve!. Trockij azt felelte, hogy a kérdéses népek egzisztenciájának saját akaratuk szerint való szabályozásában a legjobb biztosítékot lát az ellen, hogy a háború a keleti fronton iámét feléledjen. Ezután Kühlmann kijelentette, hogy a felek között egyértelműség uralkodik azon óhaj tekintetében, hogy a háború által teremtett állapotoknak mihamarabb véget kell vetni. Az orosz küldöttség elnökének válasza után az ülés folytatását délután 5 órára halasztották, A délutáni ülést 5 órakor Kühlmann beszéde nyitotta meg, amelyben kijelentette, hogy ma reggel befejezték a megszállott területek kiürítésére vonatkefeó tárgyalást. Átmennek a másik vitás pontra. A főkér(lése ennek az lesz, hogy az elliatározás szabadságát a csapatok jelenléte mennyiben csorbítja. A központlakat az a szándék vezeti, hogy ez a szabadság a lehető legnagyobb mértékben biztosítandó. Kijelenti, hogy bizonyos Számú felfegyverzett haderőnek jelenléte a közrend fen tartása szempontjából szükséges. De kijelenti, hogy ezeknek a haderőknek semmiféleképpen sem szabad politikai nyomást gyakorolni a szavazásra. . Az orosz küldöttség elnöke ismét a megszállott területek kiürítéséről kezd beszélni. Kühlmann ama kérésével szentben4 hogy a tárgyhoz szóljon, Trockij kijelentette, hogy először a kiürítéssel kell tisztában lenni és ez még nem tőrtént meg. Kühlmann azt felelte, hogy az volt a benyomása, hogy a kérdést kellőképen tisztázták. Ha ez nincs igy, nincs kifogása, hogy tovább tárgyaljanak erről a témáról. A szövetségesek egyébként hajlandók a részletkérdések megvitatására. Trockij még kijelentette, hogy a kérdésre még nem válaszolhat olyan formában, amelynek a tárgyalás szempontjából gyakorlati jelentősége lehet. Az összes kérdések tisztázása csak akkor történhetik meg, ha megállapodnak, hogy milyen fettételek mellett megy végbe a szavazás. A haderő jelenléte a szavazás lehetőségét súlyos módon érintené. Kühlmann kijelenti, hogy a menekülteknek joguk van hazatérni ésjcéri, hogy az orosz kormány erre vonatkozólag terjess'zen javaslatot elő, amire Trockij is késznek mutatkozik. megkeidféfe a tárgyalást Bresitlitovszkban a* ormi delegáció áltat javasolt négy pontról. Közeledést állapítottak meg a kö/puot! hatalmak és Oroszország között. leti kérdések rendezőre tárgyában. Bfcsztntovszk. Január 15. A Magvar Távirati Iroda jelenti: Január 14-én délután öt órakor tartotta az osztrák-magyar, német ék az orosz bizottság negyedik ülését a teríiKühlmartn államtitkár bejehnytfo. hogv a szövetséges államok kormányai abban állapodtak meg, hogv az orosz küldöttség meg-