Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-13 / 289. szám

é Pás ztor József két lényeges pontra kér felvilágosítást, vájjon igaz-e az. liogy 115 koronás fát a közönség 130. maid 156 ko­ronán volt kénytelen vásárolni? Másodszor: milyen természetű mennyiségileg az a ha­szon, amit a Bankegyesület élvez a városi faiizletek után? Balogh Károly azt feleli, hogv a nasici fát ma is. midőn a fa maximális ára 195 ko­rona. 152 koronáért kapják a szegény nép­osztály és a tisztviselők. A város minden öl fa után 150 fillér, a Bankegyesület pedig üz­leti költségein felül 2 korona iutalékot kap. A közgyűlés a tanács javaslatát egy­hangúlag elfogadta. Taschler Endre főjegyző javaslatára megválasztotta a közgyűlés a iövő 1918. év­re a középitészeti tanács tagjává dr. Somo­gyi Szilveszter polgármestert, a számonkérő szék két tagjául dr. Végman Ferencet és dr. Reiner Mórt. a kijelölő választmány tagjaiul nniannamnnnnmnmMnnramiianmnaiiMMn dr. Köszó István, dr. Rósa Izsó és dr. Vég­man Ferencet, az igazoló választmány tag­jaiul dr, Becsey Károlyt. Homor Istvánt, dr. Jediicska Bélát, dr. Végman Ferencet és Várhelyi Józsefet. Titkos szavazással meg­választotta a közigazgatási bizottság tag­jaiul: Kovács János. dr. Jediicska Béla. dr, Végman Ferenc, dr. Papp Róbert és dr. Ujj József eddigi tagokat. Dr. Gaal Endre jelentette, hogv a felső­városi róm. katfh. kántori állásra három pá­lyázó van: Mihályfy Ferenc alsótanyai, Schneider József ujszegedi és Zabán M hály kiszombori kántor. A névszerinti szavazáson Mihályfy Ferenc 51, Zubán Mihálv 50 sza­vazatot kapott, ennélfogva Mihálvfv Feren­cet felsővárosi megválasztott kántorrá nyil­vánította a főispán. A közgyűlést háromnegyed nyolckor a főispán berekesztette és folytatását csütör­tökön délután 4 órára tűzte ki. baa»h» «mammniahiihum!eiemnhim<w szeged, 1917. ámemh&v- iá -'-'-•<j.t.—P.i'LMIijlB.'.''' iu.—JUJU -1.1'IIBU.—,— »-- - . II I . .1 IILI IL . . de nem áll, hogy scltan éheznek. Sokan kap­nak hadisegélyt olyanok is, akik nincsenek' rászorulva. Huszár Károly: Ezektől el kell venni és adjuk a szegényeknek. Wekerle: Éppen ezért késik a rendelet. Határidőt nem mondhat, de ahol nagy a nyomor, mint a városokban, ott gyorsan fog intézkedni. A hadiözvegyek ügyében a had­ügyminiszterre! ugy állapodott meg, hogy azok hat hónapig kapják a hadisegélyt, az­után a7. uj nyugdíjtörvény arányában kapnak segélyt. Fényes: Ugy látszik tehát, hogy a hadi­özvegyek'nem kapnak hadisegélyt. Ezt nem lehet tűrni. Kéri a függetlenségi pártot, hogy­ne vegye tudomásul a miniszterelnök vála­szát. Wekerle újból felszólal. Ismétli előbbi szavait és hozzáfűzi, hogy az uj nyugdíjtör­vény alapján kiutalandó összeg megfelel a had;segély mostani összegének. Fényes: Elkeseredetten apellál a függet­lenségi pártra a vérlázító igazságtalanság ellen, hogy az elesett hősök hozzátartozó/ nc részesüljenek egyenlő elbánásban azokkal, akiknek az ura, vagy apja a harctéren telje­sít szolgálatot. Beszéde közben Wekerle mi­niszterelnök is feláll és felvilágosítja Fényest téves felfogásáról, miközben mindketten áll­va beszélnek. Fényes ismételten felszólítja a függetlenségi pártot, hogy Wekerle válaszát ne vegye tudomásul. Az elnök ezután elrendeli a szavazást. A többség tudomásul vette a miniszterelnök válaszát, ellene csak Fényes és Farkas Pál szavaztak. A szavazás után Fényes igy kiál­tott fel: — Éljen a függetlenségi párt! Az iiiés ezután este 9 órakor véget ért. Mikszáth Kálmán péntek, szombat és vasárnap az Urániában, Legújabb rendszerű iaiiísszeiiW&M, legolcsóbb árban kaphatók Bruckner Testvérek, SB8Ud0aPÍl)Bn, KOSSHtft tl)Bi-BiIdl»Hl 1.68 TliH EBjOS HBPHt 8BP0H. SiMiffiii^ A OétmagjarorsBóg telefonjai Szerkesztőség 303. SfisdAMvata! 81 Interpelláció a Házban a hadisegélyek kiutalása miatt — A bankszabadalom meghosszabbítását megszavazták. — (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) A képviselőház szerdai ülését délután fél­négykor nyitotta meg Szász Károly elnök. Elfogadták harmadszori olvasásban a ki­egyezési provizóriumról szóló törvényjavas­latot, majd a bankszabadalom meghosszab­bításáról szóló javaslatot kezdték tárgyalni Az első szónok Sándor Pál volt, aki sürget­te az önálló jegybank felállítását. Szóvá teszi valutánk elhanyagolását, amelynek megjaví­tása körül Németország nem teljesiti köteles­séget. Hibáztatja, hogy nem történtek erre nézve a háboru kitörésekor megfelelő intéz­kedések. Javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a Ház a kormányt az önálló Jegybank fel­állítására. ; j , •Gróf Tisza István hosszasan polemizál Sándor Pállal. Megállapítja, hogy bankjegy­bőség van ée nem pénzbőség, viszont sok élő érték elpusztult. Védi az előző kormánynak és az osztrák-magyar banknak intézkedéseit a valuta megjavítása ügyében. A javaslatot elfogadja. , .c^jaiáí Wekerle Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy az arany rekvirálása annyira megbéní­taná valutánkat, hogy ezt csak a legvégső [ esetbe rendelné eh Fejtegeti valután meg­romlásának igazi okait. A háboru elején azt hittük, hogy a harc fogja eldönteni a hábo­rút. Később azonban beláttuk, hogy az ösz­szes gazdaság, erőnk felhasználását latba kell .etni a döntésre. Védelmébe veszi az osztrák-magyar bankot. Kéri a javaslat el­n idását és Sándor javaslatának mellőzését. A Ház ezután elfogadta általánosságban & javaslatot és Sándor Pál javaslatát el­vetette. A részletes tárgyalásnál ismét Sán­dor Pál szolalt fel és azt mondotta, hogy a h. oru elején nem volt elegendő aprópénz, se bankjegy. Tisza (Közbeszól): Ez nem áll! Sándor: Azt csak nem tagadja, hogy a mikor a hadüzenet megtörtént, a német csa­patok már a határon állottak? Tisza: Tiltakozik az ellen, mintha tudtuk volna a háboru kitörésének idejét. A háboru oka az volt, hogy meggyőződtünk arról, hogy a szerb kormány bűnös manipulációja mellett a háboru néhány év múlva csak ki fog törni. Kijelenti, hogy aprópénzünk azért nem volt, mert az osztrák-magyar bankot váratlanul érte a hadüzenet. Wekerle Sándor ismételten védelmébe veszi az osztrák-magyar bankot, amely a magyar érdekeket is szolgálja. Ezután a, Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta. Bakonyi Samu a külkereskedelmi szer­ződések megkötéséről szóló javaslatot refe­rálja. Polónyi Géza szólalt fel, majd utána gróf Serényi Béla kereskedelmi miniszter vá­laszol Polónyi azon kérdésére, hgoy mi tör­ténik, ha Ausztriával nem sikerül a kiegye­zést megcsinálni. Serényi erre azt válaszol­ja, hogy akkor mint önálló vámterület köt­nénk meg a külfölddel a szerződéseket. El­fogadják ezt a javaslatot is, majd több ki­sebb javaslatot, amelyek letárgyalása után a Ház áttért az interpellációk tárgyalására. Fényes László a hadisegély ügyében kérdi a miniszterelnököt, hogy mikor fog az a nap elérkezni, hogy az ígért magasabb hadisegélyhez valaki hozzájuthasson, Es mi­lyen időtől lép életbe a segély hatálya. Wekerle: November elsejétől kezdve. Fényes: Ezt köszönettel tudomásul ve­szem. Szeretném azonban azt is tudni, hogy meddig húzódik a kiutalás, — Maid felolvas­sa interpellációját. Wekerle miniszterelnök tiltakozik a hang ellen, melyet vele és a kormánnyal szemben Fényes használ. Fényes minden irányban túloz. A badísegélyre szüksége van a népnek i „A fflodiano-Cfobspeeiaiité'" sodorni való szsvarkapaplrnak ára ma 30 fillér, t könyvecskében 60 lap van, minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása

Next

/
Thumbnails
Contents