Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-07 / 285. szám

SSzegéd, 1917. december 7. ÜELMAGYÁRÓRS2ÍAÖ Jíémefországgal a nyugati fronton is együtt fogunk küzdeni. Czernin ny laikozafa a külügyi albizottság ülésén. Bécs, december 6. A m a gyár delegáció külügyi albizottsága csütörtök délelőtt 10 órakor Berzeviczy Albert elnö'klésével ülést tartott, amelyen Nagy Ferenc előadó ismertette előadói javaslatát. Összefoglalja a háborút megelőző és a háborús eseményeket. A magyar delegáció és az egész magyar nemzet támogatni fogja Czernin béketörekvéseit és ismert /békeprogramját. Az előadó azután örömének adott kifejezést Oroszországnak a fegyverszünetre és a bőkére vonatkozó javaslata felett. Romániának tegnap ismeretessé vált fegyverszüneti ajánlata ujabb lépés nemcsak a különbéke, hanem az általános béke felé is. , Ezután Czernin külügyminiszter szolalt fel. Felolvasta azt ,a jelentést, amely a tiz napos orosz fegyverszünet megkötéséről szól. Bariba Ödön a külügyminiszter expozéját bírálja, amely nem elégíti ki, mert olyan közléseket is várt volna, amelyeket eddig nem ismertünk. (Andrássy határkiigazitást akár.) Gróf Andrássy Gyula: Teljesen egyetért a külügyminiszterrel abban, hogy szive egész erejével kívánja a békét. Határaink kiigazításáról nem mondhatunk le, ellenben a nagymérvű hóditások ellenkeznek nemcsak az előbb jelzett békekivánsággal, hanem Ausztria-Magyarország létérdekével/ is, mert nincsen szükségünk az ugy is komplikált monarchiát olyan nemzetekkel is bővíteni, amelyeknek létréde-kei a 'mienkkel összeütközésbe jöhetnek. Mégis azon a véleményen van, hagy ilyen nagy áldozatokkal járó háborút nem lehet befejezni katonai és stratégiai érdekeink megvédése nélkül Példaképen említi a Loveen-hegyet, amely Cattarót dominálja és ezért szükséges, hogy a mienk legyen. Azt hiszi, hogy a külügyminiszter által kontemplált béke nincsen ezzel ellentétben. Külpolitikai szempontból helyesnek tartaná, ha Lengyelországot a monarchiával valamely kapcsolatba juttatnák. A teljes önálló Lengyelországot veszélyesnek tartja a világbékére nézve. A békének egyik fontos kérdése még Valoíia ügye. Nem tudná megnyugvással látni, ha az olaszok ott maradnának, mert elzárhatnák az -Adriát a Középtengertől. Következő kérdéseket intézi a külügyminiszterhez: El van-e határozva a külügyminiszter arra, hogy Válonát nem engedi át az olaszoknak és az elfoglalt olasz területeket kézizálogul tartja mindaddig!?amig a várost feladják? Megbeszélték-e a szövetséges kormányok maguk között a békefeltételeket, nehogy egymás ellen kerüljenek bizonyos kérdésekben, vagy pedig hirtelen kelljen dönteniök? Szándékában Van-e a külügyminiszternek a bevált szövetséget Németországgal mélyíteni és a Törökországgal és Bulgáriával való szövetséget állandósítani? (Károlyi a német szövetség mélyitése ellen.) Károlyi Mihály: A delegációk permanenciában való maradását kívánja, .arnig az Oroszországgal való kérdés elintézést nyer. Kifogásolja, hogy a diplomáciai szerződéseket nem publikálták és igy az olasz árulás meglepetés volt. Nem tűnik ki a külügyminiszter expozéjából, hogy Romániával szemben milyen politikai irányt akar követni, de ugy látszik, hogy az annexiö nélküli békát nem szó szerint, értelmez!, mert dz expozéjában Bulgária terjeszkedéséről beszé\ örömmel hozzájárul ahhoz, hogy Lengyelország Ausztria-Magyarországgal perszonal unióba kerüljön. Kifogásolja az expozénak az osztrák-,magyar-német szövetségi viszony mélyítésére vonatkozó részét. Ellenzi a háborúban minden szövetség mélyítését. Svájcban szerzett tapasztalatai alapján annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az Egyesült-Államok nem gondolnak blöffre, hanem a iegmesszebbmenően készülnek a háborúra. (Tisza felszólalása.)" Gróf Tisza István: Károlyi kijelentéseive! kapcsolatban azt fejtegeti, hogy a mi szövetségünk volt a békés szövetség. Utal arra, amit az antant Görögországgal csinált. Azt hiszi, hogy biztosságunk garanciáit nem volna jó területi hódításokban keresni. Fontos hatása az orosz forradalomnak, hogy gyors megoldást nyerhetett Lengyelország fölszabadítása. Ha Romániával olyan békét kötünk, amely után Románia a jövőben megmarad önálló államnak, meg kell szerezni azokat a garanciákat, amelyek elégtételt és megtorlást nyújtatnának, ha a jövőben netalán megint olyan jelenségek mutatkoznának Romániában, amelyek biztonságunkat veszélyeztetik. Ha mi azon hely'zetbe juthatnánk, hogy a monarchia hadserege segíthetne a német birodalomnak abban, hogy ez megszerezhesse területi integritását, akkor teljes erővel kell ezt a feladatot teljesíteni. Ziinszky István: Elismeréssel emlékezik meg Czernin expozéjáró!. (A külügyminiszter beszéde.) Ezután Czernin külügyminiszter reflektált az előtte felszólaló magyar politikusok beszédeire. Andrássynak arra a kérdésére, hogy milyen mértékben értünk egyet Németországgal a háborús célok tekintetében, azt válaszolja, hogy teljesen egyetértünk, meg pedig azon az alapon, amely egyféleképen áll Németországra és Ausztria-Magyarország részére is: a védelmi háború alapján. Olylan alap ez, amelyet a német birodalmi gyűlés mint háborús szempontból irányadót állapított meg és amelyet Kühlmann államtitkár igen világosan és pontosan precizirozott, amikor kimondta, hogy nincs más akadálya a békének, mint EH zász-Lotharingia. Mi bizonyos tekintetben L .jobb helyzetben- vagyunk Németországnál, mert Németország gyarmatai még az ellenség kezében vannak és nem lesz hajlandó előbb békét kötni, amíg gyarmatait vissza nem kapja. Mi ugyanugy küzdünk Németország védelméért, mint Németország kirzd a mi védelmünkért. fia valaki azt kérdezi, hogy vdjjon Eizász-Lotharingiáért kiizdünk-e, ugy azt válaszolom, hogy igen. Ugyanúgy küzdünk, mint ahogy Németország küzdött értünk Lemhergért és Triesztért. — Ha Európa általános háborús térképén más konstelláció következnék be, ami nem látszik kizártnak, és más frontokon nagy események mennének végbe, akkor nyiltan mondom, hogy örömmel üdvözlöm azt a pillanatot, amikor, más frontokon is együtt küzdenénk szövetséges társainkkai!. Akik az antantnál azt hiszik, hogy sikerülhet bennünket szövetségeseinktől elválasztani, azok rossz ps'zihológusok. Gróf Andrássynak ValonáPa és Olaszországra vonatkozó kérdéseire a következőket mondja: — A háború előtt Olaszország olyan módon rendezhette volna ezt a kérdést, á melyhez ma a legmerészebb álmában sem juthat el. Ma Olaszország a legjobb esetben <?zt remélheti, hogy eléri a status quo ante héliumot. Károlyi nézete szerint nekem ma Olaszországnak a következőket kellene kijelentenem: Folytassátok a háborút, ameddig akarjátok. Támadjatok minket olyan gyakran, amint akartok, mi garantáljuk nektek, hogy semmi bajotok sem történik. Én nagyon távol állok ettől az állásponttól. Nyiltan kimondom, hogy Rámában is megh'alH ják, ha Olaszország a háborút önfeiüen folytatja, ugy később rosszabb békét fog kapni. Tudja meg Károlyi gróf, hogy nekem egy jelszavam van s ez igy h'ang'zik: A tisztességes béke mihamarabb való elérése. De e célom miatt nem vagyok hajlandó ellenségeinknek prémiumot tűzni ki a háború meghosszabbítására. A külügyminiszter beszéde további során az amerikai hadüzenettel foglalko'zott. Ha ez is megtörténik, nekünk számolni kellett ezzel a Németországgal való szövetségi hűségünk miatt. Ha Amerika tényleg levonja a konzekvenciát, ez fájdalmas lesz nekünk az ott levő miagyar és osztrák alattvalók miatt, akik a legkínosabb helyzetbe kerülnek, de a háború eredményére a legcsekélyebb változást sem fogja tenni. (A népek önrendelkezési joga.) A népek -önrendelkezési jogáról is megemlékezett a külügyminiszter és erre vonatkozólag a következőket mondta: — Az állaimnak az a joga, hogy térin leti állományáról rendelkezzék, kétségen kivül áll. És ne-m lehetséges, hogy egy idegen állam megigényelheti azt a jogot, hogy beleavatkozzék más álfamok belső viszonyaiba. Visszautasítok minden külső befolyást belső viszonyaink alakulására. Az osztrák-magyar monarchia mindkét államának egymáshoz való viszonya törvényes alapokon nyugszik. Ez alapok megváltoztatásé-