Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-07 / 285. szám

i mbh Szegőd, 1917. dacamber 7, bak lehetőségéről alkotmányos berendezé­sek gondoskodnak. Változtatásokat csak a törvényhozási testületek közreműködésével lehet eszközölni. Az osztrák-magyar monar­chia mindkét államában a nemzetiségek rendelkeznek mindazon lehetőségekkel, hogy viszonyaikat szabályozzák. Más meg­oldási lehetőségeiket képtelen vagyok el­ismerni. (Általános helyeslés.) Az elnök ezután berekesztette az iilést és folytatását délután 4 órára tűzte ki. A délutáni ülésen felszólaltak még: Lovászy Márton, Madarassy-Beck Ciyula, Okolicsányi László, Teleszky János, Szte­rényi József és Bakonyi Samu. Az elnök indítványára ezután elhatározták, hogy pén­teken délelőtt a külügyi albizottság záró­ülést tart. iisiiiuniimiHmniiiiiuiiiiiiiimiiiüaiiM' Á feministák is megfelebbezték a munkaköz­vetítőre vonatkozó közgyű­lési határozatot. (Saját tudósítónk tói.) A novemberi köz­gyűlés tudvalevőleg megalkotta a hatósági munkaközvetítő szervezetét és a hivatal ve zetésével megbízott tisztviselő állását jog végzettséghez kötötte. A határozatot, amely elvi szempontokon kívül a hivatal eddigi be­vált vezetőjére, Vásárhelyi Juliára nézve is sérelmes, több törvényhatósági bizottsági tag megfelebbezte. Most aztán érdekéé fotóiba­zést nyújtott be eb len az ügyben a Feminis­ták Szegedi Egyesülete is, mely speciális szem­ponttól világítja meg az elhamarkodott ha­íáiüzüt hibáit. A íelebbezés így szól: Nugywgús polgármester ur! Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága novem­ber 14-én tartott közgyűlésén megalkotta a hatósági munkaközvetítő szervezetét, Ez a szervezet a hivatal vezetésével megbizoíí tisztviselő állását, jog végzettséghez kötötte s ezáltal elzárta a lehetőségét annak, liogy no alkaJmítztassék ezen állás betöltésére. Ezen határozat ellen felebbezéssel élünk a követ­kező okoknál fogva: A háboru első hetében egyesületünk által megszervezett munkaköz­vetítőnél mi nők voltunk azok, akik a helyzet és szükség gyors felismerése folytán a ma már nélkülözhetetlen munkaközvetítő felál­lításával szociális rátermettségünk és érett­ségünk bizonyítékát szolgáltattuk. Ügykezelésünk mellett ezen hivatal for­galma oly nagy méreteket öltött, hogy mikor a hadlavonultak felsegélyezésére alakult köz­ponti bizottság tőlünk átvette, bár a bizott­ság kékeimére tovább folytattuk munkánkat, egy hivatalos tisztviselő alkalmazását köve­teltük. A 'mi ajánlatunkra Vásárhelyi Júliát bíztak meg a hivatal vezetésével, akinek sze­mélyében garanciát láttunk ezen tisztán szo­ciális munka eredményes végzéséhez és aki ediugi működésével teljes mértékben rá is szolgait háza lmunkra. Érthetetlen tehát, hogy a hivatal veze­tését, amely eddig ugy a szakkörök, mint a munkásság legnagyobb megelégedésére mű­ködött, egy nő vezetése mellett, a város most, minden elfogadható Indok nélkül férfi-tiszt­viselőnek akarja átadni. \Mi ezen közgyűlési határozatot sérel­mesnek tartjuk a kenyérkereső nők szem­pontjától, akik ezidőszerint jogi pályára nem léphetnek, de szociális munkára éppen kifej­lett szociális érzéküknél fogva hivatottak. A háboru számtalan esete bizonyítja, hogy üiéíj sokkal magasabb szellemi képzettségét igény­lő állásban is eredményesen működtek a nők, kiUönbdn is a tizenhat üiéáos kwiil. dmekyék­ben Uyen hivatalokat szerveznek, sehtíB mn KötOinek jeg vég kéltséghez a hhk&trH árveté­sét. A helyzet ma azonban az, hogy arány­talanul töb bnőt és serdülő gyermeket kell el­helyezni. mint férfi munkást, akiknél a nők körültekintése, az életviszonyaikba való gon­dos elmélyedése és egészségi állapotukra való tekintettel a munka megválasztása döntő fontossággal bir azon egyén és a köz szem­pontjából. A háboru után ez az eset még liat­ványozotta'tb mértékben áll fenn, amikor is az állásukban már meglevő nők. a rokkant katonák és hazatérő harcosok erőviszonyai­nak, gazdasági követelményeiknek és a mun­kaalkalmaknak megfelelően az igazságosság és méltányosság alapján kell ezen nagy fel­adatot megoldani. Ezen munkához elsősorban hivatottság, önfeláldozó emberszeretet, szociális érzék, ad­minisztratív tudás kell, nem jogi ismeret. Bennünket nem személyes szempontok vezérelnek, de nem hunyhatunk szemet ilyen esetek előtt, mikor maga a város jár elő pél­daadásával, hogy vezető állásában lévő, a közért lelkiismeretesen és közmegelégedésre dolgozó nőtiszt.viselőt mellőzzenek négy évi alkotó munka után csak azért, mert nő. Mindezeknél fogva kérjük ezen felebbe­zésönket a közérdekre sérelmes fent emiitett határozat megváltoztatása végett a magy. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni. Szeged, 1917. december 5. Tisztelettel: dr. Tiirósányi Imréné elnök, dr. Erdélyi Jenőivé titkár. R rekvirálások és a közönség. — Mi lesz a sertéshlzlafásra szánt tengerivel. — Soványak maradnak a sertések. — Még csak az ő?z végét járjuk s máris megindultak a különböző hivatalos és fél­iűvatalos híradások, hogv pót- és uiból pót rekvirálások lesznek, mivel a termelők sok­kal kevesebb terményt szolgáltattak be. mint amennyit hivatalos becs'és alapján be­szolgáltatniok kellett volna. A felderítő bi­zottságok után revizorok járják be u.ibój a körleteket s a revizorok is konstatálni fog­ják. hogy a sziép termés, a .ió termés nincs, eltűnt. Ped'g dehogy tűnt. Lassankint ma;d­előkerül. Akkor, amikor a maximális ár há­romszorosát is fizetni fogják suttyomban a szűkölködők, a megszorultak. Mert a dug­dosókon nehéz kifogni. Óvatosak s aki meg­szorult, az csendes bűntársa lesz a méreg­drága eladónak, mert az ár most mellékes. Hogy áru legyen, ez a fő. Az éhség nem ismer árhatárt. A nagy készletek eltűnése után termé­szetesen nincs más hátra, minthogy az ->pró keszletek, amelyek hatósági engedélyek alapján vásároltattak be. essenek revizió alá. A következménye ennek: zaklatás. Meg­ezdődik Szegeden is a felderítés, vele együtt a rekvirálás. A lakosság ismét heteken át kényelmetlen nyugtalanságban fog szenved­ni. Elvégre igazán elkerüHietlen. hogy 1—l kiló többlet ne kerüljön úgyszólván 1 minden háztartásban, anélkül, hogv a családfőnek szándéka legyen „halmozni." A leghelyeseb­ben teszi a közönség, ha az ilven többleteket tényleg bevallja. Nem biin az, ha egykét kilogram felesleg van a családnál, csak tui­mennyiségeket be rejtsenek el. Mi hisszük, hogv a rekviráló közegek épp ugv. mint a múltban, a jövőben is tudni fogják 'komoly kötelességük hogv és mikénti teljesítését és tudni fogják azt is, hogy nem a kis. bevásár­lásra szoruló, tehát nem termelőknél kell tu'­szigorral eljárni, hanem ott. ahol a hatósá­gok rendelkezésére álló nyilvántartások és elszámolások alapján biztos kézzel lehet fogni — ha arra ok mutatkozik. Nem kis konsternációt okozott város­szerte a legújabb rendelkezés, hogv a ház­tartásra szánt sertések 5. illetve 4 méter­mázsa kukorica adagját 2 métermázsára szállítják le. Az érdekelt körök, tehát hizla­lók, kis és nagy pénzemberek hitetlenül csó­válgatják fejeiket, hogv hogvan szü!eílhetnek> meg ily kétségbeesett, torz rendeletek. Most ugy-e bár. ahhoz csak nem kel! elsőrangú szakembernek lenni, hogy akkor, amikor a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapí­tást nyert, hogy egv sertés közepesen jó fel­hizlalására 5 mázsa csöves, avagy 4 mázsa morzsolt kukorica szükséges, most egyszerre kát métermázsán kell, hogy mcelrz.zor. Ez egv kissé komikus. Ha kedvünk lenne viccel­ni, akkor azt mondanók, hogy az üv rendetet fölött a hizók is csak mosolyognának, ha ol­vasni tudnának. Nem kérem, két mázsa ku­koricán nem hizik meg a sertés, csak feljavul. Már pedik az országnak! elsősorban zsírra s csak azután van szüksége húsra. Az ilyen rendeleteken hizlalt sertésekből pedig nem lehet zsirt olvasztani, történjen bár a hizla­lás nagyiban, vagy -kicsinyben. Mi ugyan meg vagyunk győződve, hogy a nagyihizlalók bizonyáramódját fogják ejt­hetni egy méltányos alapnak, amelyen a ser­téseik akár három métermázsásokra is fel­húzhatnak, azonban nem hagyhatjuk szó nél­kül a kishizlalák, a családok érdekeit. Szege­den több ezer vásárlási igazolványt állítottak ki kukorica beszerzésére és bizonv különösen a tisztviselők, akik lekötöttségüknél fogva nem igen értek rá a kukorica beszerzése után. futkosni, meglehetősen elkésve jutottak a hiz­lalásra szánt mennyiségekihez. Ezek tehát leg­inkább ki vannak téve annak, hogv a hizla­lásra szánt 5—10 mázsa kukoricából 3—6 métermázsát kénytelenek lennének vissza­szo.gáltatni. Ezt mi teljesen lehetetlennek véljük, mivel ez intézkedéssel azt a sok száz, esetleg ezer családot a hizlalás, illetve zsir­szükséglet fedezésének tehetőségétől foszta­nák meg. aminek természetes következménye tenne az. hogy a város közélelmezési üzemé­nek kellene róluk is gondoskodni. Ennek a szervezetnek pedig köztudomás szerint igy :s elegendő a terhe. És ne feledjünk el még egvet. December ei-sején a tarifa harmadik "fokozatába került a tengri ára. Csöves kukoricáért, kevertért, 3n.N0, morzsoliárt 4L50 koronát fizetnek. Mi jó! tudjuk, hogv épen a kis emberek a rászo­ruióK, .óval drágábbért voltak kénytelenek vásárolni n kukorica-szükségletüket. Azt hisszük, nogv rekvirálás esetén méz anyagi­lag is érzékeny veszteséget szenvednének, pedig hát ök igazán nem vétkesek abban, hogy ebben a tejjel-mézzel folvó országban maximális áron csak átadni lehtt. de venni semmit sem. Neu Erei bank- és válió-űzletc Kigyó-utra 5. Az űWo és 6%-os VII magyar hadikölcsön hivatalos aláirási helye. Kedvezmények: fél százalék Jutaléktérités olcsó íombardkölcsön, jegyezzünk hadikölcsönt! aatr if ív, a . _ _

Next

/
Thumbnails
Contents