Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-06 / 284. szám

%zeged, 191*. december. 6. báLMAeY R Qazdasági Egyesület a szegedi burgonyatermésért. | A szegedi 'Gazdasági Egyesület igazga­tóválasztmánya szerdán délelőtt ülést tartott. Az ülésen Bokor Pál elnökölt s az ügyeket dr. Gerle Imre adta elő. A mezőgazdasági munkákra kiosztott hadifoglyok kicserélése ügyében az egyesület feliratot intézett a föld­mivelésügyi kormányhoz, mely az ügyet ked­vezően intézte el. A mezőgazdasági munká­sok fejadagjának felemelése • tárgyában csat­lakozott az egyesület a többi gazdasági egye­sület együttes feliratához. Szegeden oly kicsi volt a krumpli-ter­més, hogy a gazdáknak alig van élelmezésre szolgáló burgonyájuk, 'jövő évre való vető­magjuk pedig egyáltalán nincs. Az egyesület összeirta a gazdák minimális vetőmag szük­ségletét s 100 vaggon burgonya-vetőmag sür­gős kiutalását kérte. A kormányhatóság le­irata szerint a kcrmány most nem ad szállí­tási és vásárlási engedélyt burgonya-vetőmag­ra, hanem majd tavasszal fog kiadni a gazda­sági egyesületeknek vásárlási engedélyt. Most még a burgonya egyes vidékekről, ha nagy nehézséggel is, de beszerezhető, ellenben ta­vasszal egy kiló burgonyát spm tudnak be­szerezni, Ezért az egyesület választmánya fel­kérte Bokor Pál elnököt, hogy közvetlenül járjon el a. földmivelésügyi miniszternél, hogy a gazdák a szükséges burgonya-vetőmagot már most haladéktalanul beszerezhessék és "biztosithassák, mert különben jövő évre nem fognak Szegeden burgonyát termeszteni. Tudomásul vette az egyesület, hogy a földmivelésügyi kormány a szegedi méhész­egyleteknek egy vaggon cukrot utalt ki méhek etetésére. A szegedi dohánybeváltó hivatalhoz a kormány az idei dohánybeváltási idényre gazdasági szakértőül dr. Gerle Imrét, helyet­teséül Pataky Jánost nevezte ki. Az O. M. G. E. felhívta az egyesületet-, hogy a Szegeden felállítandó árvizsgáló bizottságban tíz mező­gazdasági ós bárom erdőgazdaságii szakértőt jelöljön ki. Mezőgazdasági szakértükül Bokor Pált, dr. Gerle Imrét, Pataky Jánost. Várossy Gyulát, Magyar Pétert, Molnár Imrét, ör­dög Vincét, Szomora Józsefet, ördög Illést CRt'll Bécs, december 5. A magyar delegáció hadügyi bizottsága szerdán délelőtt tiz óra­kor báró Tallián Béla elnöklésével ülést tar­tott, amelyen Stöger-Steiner gyalogsági tá­bornok, hadügyminiszter,i a hadügyminisz­térium szakelőadói, báró Burián közös pénz­ügyminiszter, Gratz Gusztáv külügyi osztály főnök, a magyar kormány részéről pedig gróf Apponyi Albert és báró Sznrmay Sán­dor vettek részt. """ , Az elnök üdvözölte a hadügyminisztert, aki első izben jelenik meg a hadügyi bizott­ság előtt, majd megemlékezett Krobatin volt hadügyminiszterről. Ezután Stöger-Steiner hadügyminiszter mondotta el expozéját. A háború előtt jobbmódu szomszédaink­hoz képest pénzügyi tekintetekből visszama­radt igények kényszerű lafokozása okozta, hogy nem vonulhattunk a háború kezdetétől fogva azon harci eszközökkel a küzdelembe, melyek felett az oroszok oly bőséges mér­tékben rendelkeztek. Lassan kellett a mulasz­tásokat jóvátenni. Áttért ezután a hadi közigazgatásnak a hadsereg emberanyaggal való ellátása körül kifejtett tevékenységére. A jövőben rendel­Kezésiinkre ájl a még most is töméntelen és Rózsa Bélát; erdőgazdasági szakértükül Kiss Ferencet, Theodorovits Ferencet és Do­bó Istvánt jelölte ki az egyesület. Nagyarányú propagandát folytat az egyesület, hogy a lentermelést, a szegedi föl­dön meghonosítsa. Jövő évre 10 métermázsa lenmagot kér a kormánytól s azt a termelésre vállalkozó gazdák között kiosztja. Szeptember, október és november hóna­pokban az egyesület 10 vaggon nemesített vető-huzát és 3 vaggon vető-árpát, osztott, ki a gazdák között. Most kérte a föklmivelésügyii kormányt, hogy legalább 3 vaggon vető-zabot is adjon az egyesület rendelkezésére, mert a szegedi gazdáknak nincs zabvetőmagjuk. A szegedi gyümölcsösökben a vértetü nagy arányokban el van terjedve s az ellene való védekezés céljára az egyesület, nagyobb mennyiségű petroleumot. osztott ki a. gazdák között. Most újólag kérelmezi áz egyesület a földmivelésügyi miniszteritimná], hogy a sze­gedi gyümölcsösök megmentése végett egy vaggon petróleumot utaljon ki kiosztásra. A szesznek árait a kormányhatóság ugy maxi­málta, hogy a maximális ár (4 korona 80 fillér) a maii termelési költség felét sem fedezi. Igy vagy beszüntetik a szeszfőzdék az üzemet, vagy, megmarad a mai állapot, mikor a szeszt esak a maximális árnak tíz­szereséért árulják a termelők titokban. Ez ár­drágító zugkereskedelem megszüntetése csak ugy lehetséges, lia a szeszárakat a termelési költségekkel arányban állapitják meg. Ez ér­telemben az egyesület sürgős feliratot intéz a kormányhoz. Foglalkozott végül a választmány azok­kal a tendenciózusan elhelyezett támadások­kal, melyek egyes lapokban megjelentek, hogy Kárász József a szegedi gazdasági egyesület titkára volt s ilyen minőségben követett el visszaéléseket stb. A választmány utasította, az egyesület ügyészét, hogy minden egyes ily közleményért haladéktalanul indítsa meg a sajtópert. Az O. ÍM. G. E. december 9-iki köz­gyűlésére az egyesület Bokor Pált küldte ki. számban felmentett alkalmas egyének meg­rostálása. Ezeknek száma körülbelül másfél­milliót tesz ki. A hadsereg ellátásáról szólva kijelenti, hogy ez évben közvetlen az aratás előtti fe­nyegető veszélyeket csak a magyar kormány intézkedése háritháfta el Tekintettel az élel­miszerek szük voltára, kénytelen voltak a hadsereg minden részénél korlátozásokat lép­tetni életbe. A legénység kenyér és husadag­jai.t le kellett szállítani és ezt más cikkekkel kellett pótolni. Foglalkozik az elhelyezés és építkezés ügyével. Uj épületeket állítottunk fel körülbelül egy millió ember részére; a fennálló épületeket 'kibővítettük ujabb egy millió ember részére. Negyven hadifogoly­tábort létesítettünk egy millió hadifogoly részére. Kijelenti, hogy a háború kezdetekor fennálló 50 lőszergyártó üzem száma ma már körülbelül 600-ra emelkedett és az al­üzemekkel együtt két és félezret tesz ki. A leszerelésről beszélve kijelenti, hogy a háborús állapotról a békére való vissza­térés hatalmas erőfeszítést és munkát fog igényelni. Hogy menny! időre lesz szükség a leszerelés teljes keresztülvitelére, azt még nem lehet pontosan tudni, de nem titkolhatja, I hogy hosszú idő kell hozzá. A leszerelésnél figyelemmel lesz, hogy a béke állapotára való visszatérés munkájának tartama alatt a ka: tonai .'tekintetek lehetőleg háttérbe szoríttas­sanak és a következő főbb szempontok ér­vényesíttessenek. A közgazdaság reorgani­zálása minden vonalon, a termelés és adó­képesség fokozása és ez által az állam egész gazdasági életének erősítése. Befolyással lesz a leszerelésre a több millió hadifogoly haza­szállításának kérdése is. A személyi leszere­lés tekintetében a katonai egyénék elbocsáj­tását azonnal a legfőbb parancs beérkezése után olyan gyorsan lesz eszközlendő, amint ezt a forgalmi technikai lehetőségek meg­engedik.. Az elboesájtást először is a legidő­sebb korosztályokon fogják kezdeni. Ezután első sorban bizonyos foglalkozási ágakhoz tartozó egyének: szállító vállalatok, hajó és mozdony- és vagon gyár ak alkalmazottai munkaközvetítő vállalatok emberei, bányá­szok és más fontos iparágakhoz tartozók lesznek leghamarább leszereltetve. Ezenkívül meghatározott számú egyének, akiknek tevé­kenysége kereskedelmi üzemek működésének ujrafelvétele miatt szükséges, azonnal1 a le­szerelési parancs megjelenése után elbocsáj­tásra kerülnek. Az anyagi leszerelés hosszabb időt fog igénybe venni. A felszabadulandó anyagok és gépek a rendes gazdasági élet folytatható­sága céljából mielőbb rendelkezésre lesznek bocsájtva. Megemlékezik még a havidijasok és legénységi állománybeli egyének anyagi helyzetéről, majd igy végzi: — Ha holnap már be is köszöntene a béke, a nélkülözések ideje ezzel még nem mult el. Sok tekintetben a magunk erejé­re maradunk utalva. Az élelmezés kérdését meg kell oldani. Szervezni kel! az egész gaz­dasági életet és feladatunk lesz a nyersanyag behozatal és a szénkérdés szabályozása. — Mindennek ellenére reményteljesen tekinthe­tünk a jövőbe. Teleszky János kéri a hadügyminisztert, hogy a legközelebbi tárgyalásokon részletes tájékoztatást nyújtson a demöbilizáció mi­kénti végrehajtása tekintetében. Az elfoglalt területek közgazdasági és pénzügyi adminisz­trációjára vonatkozólag a legközelebbi ülésen megfelelő adatokat kér. Utána Chorin Ferenc kéri a hadügyminisztert, hoiy tekintettel Jer­zabek osztrák képviselőnek az osztrák parla­mentben történt felszólalására, amelyben a magyar csapatoknak a háborúban tanúsított vitézségét és áldoztkészségét tendenciózusan: 'eszállitani igyekezett, adjon felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy a hadsereg milyen .észé regrutáiódott Magyarországon és mi­lyen része Ausztriában; hogy a háborúban elesett, megsebesült éis hadifogságba jutott katonák mekkora része volt magyar és osz­trák, mert ezek az adatok fényesen igazolni fogják Jerzabek képviselő állításainak valót­lanságát. Szterényi József, majd Zlinzsky István szólalt fel, aki sajnálattal tapasztalta, hogy a hadügyminiszter ekszpozéja inkább a köz­gazdasági leszerelés kérdését érinti, mint azt a kérdést, amely bennünket leginkább érde­kel, a háború szerencsés befejezésének kér­dését- Azt a kérést intézi a hadügyminiszter­JT hadügyminiszter ekszpozéja. — Hogyan hajtják végre a leszerelést. —

Next

/
Thumbnails
Contents