Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)
1917-12-06 / 284. szám
btz, hogy tájékoztassa az albizóttságot * monarchia jelenlegi erőviszonyáról, továbbá arról, hogy milyen veszteségeket szenvedtünk a háború alatt, hogy mérlegelhessük a háború szerencsés befejezésének kérdését. Bakonyi Samu szóvá teszi, hogy a póttesít.knél szolgáló fiainkat idegen helyekre vitték, ol nem részesültek megfelelő elbán;- ban. Kérdi a hadügyminisztert, hogy nem ! tja-e a ff tó helyzet örvendetes javulása í'íytán , "kezettnek az időt arra, hogy a póttestek . . yezését megváltoztassa. Stöger. teiner hadügyminiszter engedélyt bizott; Igtól, hogy Chorin delegátus kérdéseire érdemben Később válaszolhasson, amikor az adatok össze állítása után megfelelő képet tdhát kt ügy állásáról Kgjtélőft kosstatálja azonban* hogy a Jerzabek által idézett adatok nem alapulnak a hadvezetőség által rendelkezésre bocsájtott adatokon, mert ilyet a hadvezetőség senkinek sem bocsájtott rendelkezésére. Annyit pedig már most is kijelenthet, hogy a Magfarországról a hadsereg részére szállított katonák száma aránylag nagyobb, mint az Ausztriából szá'Utott katonáké. Ennek oka abban rejlik, hogy Magyarország és Horvátország lakossága földművelést iiz és igy fizikailag kedvezőbb a szervezetük. Az elnök bejelenti ezután, hogy a legközelebbi ülést december 17-ikén tartja a hadügyi albizottság. A'tengerészeti albizottság ülése. Bécs, december 5. A magyar delegáció tengerészeti albizottsága szerdán délután- 4 órakor tartotta ülését báró Dániel Ernő elnökiésével. Az ülésen megjelent Rodler József ellentengernagy, a hadügyminisztérium / ngerészeti osztályának helyettes vezetője, báró Burián István közös pénzügyminiszter és dr. Wekerle Sándor miniszterelnök. Rodler ekszpozéjában -ismerteti hajóhadunk helyzetét, amikor Olaszország szövetségi hűségét megszegte. Hajóhadunk szemben állott a majdnem kétszer akkora francia flottával, a ineiyet a földközi-tengeri angol hajóhad is tampgatott. iVijeienti, nogy a tiaboru kitörése óta a i oiüKozrteiig-eren és az Adriai-tengeren i^d kereskeueimi gozost három- m-tuö ui uiiortgíaziei* tuimaturtaiümimiai süiyesztcttiU'iK. ei. rt tengeri csata eduigi eiinarauasa a Kozponu Hatalmaknak tengeri haderejének xcuvezouen szamaranyaüan, vaíainiiii a szirategiai neiyzetöen rejlik. nogy az enenseges iiauiiiajoK partjainkat m&gkiinéiték az eiso soroan csatanajunadunitnak Koszonneto. A auiiai najoraj is nencuiuzhetetien, szerfelett értékes nara eszköznek bizonyuk, Azután szembe áiíitja saját veszteségeinket ellenségeink veszteségeivel. Az osztrakmagyar monarchia 11 egységet veszített 9000 tonnával, mii ellenségeink 36 egységet 108.000 tormával. A haditengerészet összes kiadásai az 1914—5. évben 190,326.000 korona, az 1915—6, évben 275,261.000 korona, az 1916 —17. évben 378.870.000 korona volt. Összesen 847,957.000 korona. A békeköltségvetést véve alapul a haditengerészet a 3 háborús év alatt összesen 313 millió 156.000 koronával többet emésztett föl, mint a békében. Az általános éljenzéssel fogadott előterjesztés után Okolicsdnyi László a legnagyobb elismerését fejezte ki a tengerészeti parancsnok működése iránt. A téves hirek eloszlatása céljából azt a kérdést intézi a parancsnokhoz, jelölje meg azokat a hajókat, amiket a háborubn elvesztettünk. Rodler tengernagy felsorolja az általunk elvesztett hajukat. Ezek a következők; A z-e-nta cirkam, az ü. 1, amely nem tert/viszsza, az ü. 3, amelyet a franciák torpedóztak m-eg, a Lika es t>miga nevű rombolok, ameock eismyecit&k, az U. 24 szintén elsulyedt, di U ö aknara futott, az ü. 26 szintén úszó aknára futott, a Kaiserin Elisabethe-t Csingrau előtt sajat legenysege robbantotta fol, az u. 30 elsüiyedt és végül az U 11 1917 októoer lo-én tűnt el. A nyomozás az utóbbi hajó sorsanak ügyében még nincsen befejezve. Az einok indítványára a tengerészeti alűizottság elhatározta, hogy csak a hadügyi muizottság tárgyalásainak befejezése után, vagyis e hó 17-ike után fog újra tárgyalni. Az ülés ezzel véget ért. Szeged támogatja Temesvárt a műegyetemért valő harciban Tekintetes szerkesztőség! Lapjuk november hó 28-iki szumaoan megjelent cikkükre, amelyben a -második műegyetemért 'folyó „harcról" értekeznek, legven szabad egyenlőre erről a nagyfontosságú „harcról" egyrészt általános megjegyzést tennem, másrészt egv indítvánnyal előlépnem. Ha ez nem is fog egyébre szolgálni, mint valószínűleg egy akadémiai'jellegű polémiára; a nagyfontosságú probléma megérdemli a harcot. A magyarság második kulturális székvárosának okvetlenül Szegednek kellene lenni. Erre nemcsak lakosainak a száma predesztinálja, hanem a színtiszta, magyar jelleta is. fis ral történik itt t magasabb kuftu» rá'ís cél elérésére? Vagv — bár .ióinduhttal — szerencsétlenül fognak hozzá, vagv pedig Isten tudja miért agyoncsapják, megfojtják a magasabb kulturális törekvéseket rnár csirájukban. Nem akarok matt speciális esetekre kitérni, ismeretesek ezek a kulíurtörekvő szegediek előtt elég fájdalmasan A polgármester ama indokolása, hogv a második műegyetem érdekében semminemű akciót kezdeni nem kiván. abban leli magyarázatát, mert mikor Szeged a tudományegyetemért küzdött, akkor Temesvár és Szeged törvényhatóságának vezelöi (?) megegyeztek a tudományegyetem és műegyetem hováhelyiezésének kölcsönös támogatására. A paktum szerint Temesvár támogatja Szegedet az egyik tudományegyIjcm elr,verése érdekében, viszontszolgálat fejében Szeged támogatja majd Temesvárt az ország második műegyetemének odaítélésében. Ugyancsak nagyhorderejű nyilatkozatában megnyugtatja Szeged közönségét a polgármester. midőn/ki jelenti, hogy Sajnos azonban Temesvár kÚáMsai 'nem naevon rózsásak. E megnyugtató információval szemben azonban- kénytelen vagyok kijelerjteni. hogv a második műegyetemnek Temesvárra való elhelyezése tartalmilag befejezett ténv. Ami annak meigvalósuMsa érdekében tdrténiik, csupán csak formalitás. Az uj műegyetemnek Temesvárra való helyezéseit megérlelték nemcsak Temesvár geográfiái helyzete és ipari fejlettsége, hanem az illetékes* nagy nyomatékkal bíró forumok; a budapesti Mérnök- és Apitészegvlet karöltve a 'budapesti Műegyetemmel. Ha mar most Temesvár ipari feLena-uiése,.ek fogja köszönni elsősorban, hogv megkapja az uj műegyetemet, akkor ép ugv indokoi-t, hogv Szeged is kapjon műegyetemet, tekintettel arra. hogy vizepitkezés. vasutépitkezés, valamint mezőgazdasag terén a háború utan oly elsőrendű feladatok előtt áll. melyeknek magasabb szempontból való támogatasat egy műegyetem részéről a legkívánatosabb kulturális követelménynek mondhatjuk. Ezzel egyúttal a nagy kultúrharc gordiumi csomója önmagától, szinte automatikusan oldódik meg. igenis .támogassuk Temesvár, részlegesen jogosult műegyetemi aspirációit, teij-és szivvei es meggy-ozouessel egy gcpe**en, cumruiectuhKüi cs vegyészeti műegyetemi lakuliasok íetesueséDeri-, de várjuk ei t einesvanól ts ugyané támogatást egy bzcgvuen ieia.iiianaó imüegyetem Kuiturnvémöki es mezugazáaüUgi hituuiasaoun! Lz s-eirimjAepensem jelentene m-uegyetem-szétforgacsoiast, sut ellenkezőleg: jelentené technikai szempontokból egy körbe tartozó fakultasoknak öntudatos, célszerű és gazdaságos koncentrálását. Ami a közös mérnöki nivót megadó felső mathematikai, szilárdságtani, erőmütani, tech nrkai, fizikai és ábrázoló geometriai szakoktatás egyöntetű tanításának színleges nehézségeire vonatkozik, arra legven szabad ez alkalommal csak azt a rövid megjegyzést tennem, hogv bárcsak megjönne -mielőbb az a reformkorszak, hogy a műegyetemi oktatásban a fentemiitett kötelező általános műA koncentrált.fán' / / 7 Mii faji SmM íiXBl cry 'Gázzal töKv© 2000Wattig