Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-30 / 302. szám

Szerkesztőség: SZEGED, íífiRÁSZ-SJTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.-- K. egy hónapra 3.— K. Eg>'<cB Bssáni ára I4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. szeged 1917 VI. évfolyam, 302. szám. Vasárnap, december 3G. •:-• '' " ' 1 ' — - " Az antant békéje. Pichon, a francia külügyminiszter ujabb formulát talált ki a háboru folytatására. Azt mondotta, hogy ,alz antant előbb győzni akar és csak a győzelem után lehet beszélni a békéről. A veleje ennek a nyilatkozatnak az, hogy az antant azért nem vesz részt a béke-tárgyaláson, mert győzelem nélkül nem akar békét kötni. Világítsuk csak meg kissé ennek a formulának az értelmét. Az egé­szen természetes, hogy minden hadviselő államnak legfőbb cálja a győzelem. Hiszen a győzelemmel lehet legbiztosabban elérni és kikényszeríteni azokat a törekvéseket, amelyekért a háborút megindították. Miért jelenti ki tehát a háboru negyedik évében Pichon, hogy előbb győzni? Mert tudja, hogv az antant hadicéljai ez idő szerint meg nem .valósithatók. A bresztlitovszki felhívásra azt felelni tehát, hogy győzelem nélkül nincs béke magyarán annyit jelent, hogy az antant hódítani akar. . Ilv nyíltan természetesen nem meri ezt megmondani a francia küliigym'rtiszter, • talán még Lloyd George sem, !e más értelme az ujabb há­borús formulának nem lehet. Amiket Pichon beszédének további fo­lyamán elmond, üres szavak, frázisok, a melyek a. francia közvélemény megtévesz­tésére hangzottak el. Azért akarunk — mon­dotta — győzni, hogy a világnak biztosít­suk a békét. Különös kívánság, amikor pusztán az antanttól függ, hogv legyen-e béke. És csak Elzász-Lőtiharingia garanciá­in az állandó békének. Tehát bevallja Pi­chon, ha most nem kaphatná meg Francia­ország Elzászt, a jövőbenJ ismét háborút indítana érte. Az antant csak ugv tudja el­képzelni az állandó békét, hogv a közopnti hatalmak teljesítsék minden kívánságát. Persze, akkor a jövőben jó ideig nem is. lenne miért ujabb háborút kezdeni. Győ­zelem nélkül ezt nem remélhetik. Világos tehát, hogy nekik neon kell az a béke, amely sem hódítani, sem leigázni nem afkara. • Mulatságos ezek után Pichonnak az a korholó kijelentése, hogy a központi hatal­mak le akarják győzni a világot, pedig a világ fog győzni. Előbb azt mondja, hogy győzelem nélkül nincs béke, aztán, hibáz­tatja, hogy Németország győzni akar. Ez már mind az olyan embernek az ingadozása és vergődése a szavakkal, aki érzi. hogy nincsen igaza. Pichort válasza azonban mégsem egé­szen .elutasító. Közvetett utón — Oroszor­szág felhívására — nem hajlandó a békéről tárgyalni. A központi hatalmak tehát állja­nak elő ujabb béke javaslattal. Bresztü­tovszkról nem akar tudomást venni az an­tant. Kérjék a központi hatalmak maguk a békét. Persze akkor világgá kürtölnék, hegy a békeajánlat az antant győzelmének a beismerése. Ezt a fejtegetést a franc'a kamara nagy többsége elfogadta. De elég tekintélyes azoknak a képviselőknek száma is. akik a kormány ellen szava'ztak. Ezeknek a kép­viselőknek a csoportja föltétlenül nö-vekedni fog. Lehetetlen, hogy a francia, angol és <;;asz népet még soká a béke ellen tudja tüzelíu néhány fanatikus ember. Az antant a győzelem nélkül is hozzájárulhat az igaz­ságos és aüa ndő békéhez, amelyben nincs győző, se legyőzött. A bresztlitovszki béke­program alapelvei ezt biztositiáik. A győ­zelem a bresztlitovszki felhívás után nem az antant népeinek kell, hanem Llovd Geor­genák, Pichonnak, Orlandonak és társaik­nak, akik személyes hiúságokért és saját hatalmi pozíciójukért tovább vonszolják a háboru kinpadán népeiket és az emberisé­get. Hihetetlen, hogy a népek miiv türelem­mel tudják saját sírjukat ásni, ahelvett. hogy már végre lapátot vennének a kezükbe, hogy a sirgödröket termékeny földdel be­Az antant válaszolni fog az orosz kormány felszólítására. A választ Wilson szövegezi meg. - Czernin a békefár­gyalásrói Bécsbe érkezett. — Török kiküldöttek Odesz­szában. - Az ukránok képviselői Bresztlítovszkban. ROTTERDAM, december 29. Az an­tant nem hivatalosan értésére adta az orosz kormánynak, hogy válaszolni fog a felszólí­tásra a békéhez való csatlakozását illetőleg, még pedig a pétervári amerikai nagykövet utján, Kir szerint az antant válaszát Wilson fogja megszövegezni. BUDAPEST, december 29. A Magyar Távirati irodának jelentik Bresztliíavszfeból december 29-ikén: Czernin gróf külügymi­niszter tegnap este kíséretének egy részé­vel Bécsbe utazott, hogy illetékes tényezők­kel tanácskozzék az első konferencia eddigi eredményeiről. (Közli s min .'-.'ív "elnöki sajtóosztály) KONSTANTINÁPOLY, december 29. A fegyverszüneti bizottság tagjai, akik Odesszában a Fekete-tenger dolgában megegyezést fognak létesiteni, egy tenge­résztiszt és a kereskedelmi minisztérium egy tisztviselője, Bulgárián át már Odesz­szába utaztak. PÉTERVÁR, december 29. Az ukrajnai képviselők a béketárgyalások közben Breszt Litovszkba érkeztek. A bolseviki megbízot­tak azt a kérdést intézték hozzájuk, hogy elismerik-e a makszimaiista népbiztosok il­letékességét. Mikor az ukrajnaiak nern felel­tek kielégítően, erre a makszimaüsták kö­zönyösen bántak velük, azonban az osztrák­magyar kiküldöttek előzékenyen fogadták őket. STOCKHOLM, december 29. Az "kraj­nai kormány négy képviselőt rendelt a pé­tervári népbiztosok mellé, hogy közösen oldják meg a béke kérlését. STOCKHOLM, december 29. Trockij­nak az antanthoz intézett béketárgyaláso­kon való részvételre felszólító jegyzéke élénk eszmecsere tárgyát képezi Washing­ton, Páris és London között. Az angol ka­tonai szakértők French elnöklésével iilést tartottak és minthogy ennek határozata Lloyd Georget nem elégítette ki, egy ujabb ülésen Petain, Haig és Persin tábornokok is részt vettek. Ugyancsak legközelebb össze fog ülni az antant haditanácsa Is, hogy meg­beszéljék a jegyzékre adandó választ. Győzelem nélkül nincs béke. A francia külügyminiszter az antant hadicéljairól. A Havas-ügy nok­Sembdt infierpellá­Pichoti 'küíügv.mi­Púrís, december 29. ség jelenti: Augagrn ur ós diójára adoiF válaszában níszter ezeket mondotta: — Az oroszországi események az sült-Államoknak a háborúba való belépésé­vel együtt e világháború legfontosabb ese­ményei. A mostani orosz kormány leihetet­len né tette a szövetségeseknek az Oroszor­szággal való hivatalos viszony fentartását. Hála a bolsevikieknök, Oroszország m'a teljes feloszlásban van. Németország igyekszik az orosz katonai hatalom elpusztításának mii­vét folytatni és örvényt támasztani Orosz­ország és szövetségesei között. Az antant hadicéljairól ezeket mondotta a francia külügyminiszter: — Hadicéljaink világosan körvonalazva vannak minisztereink ismételt nyilatkozatai­ban és a parlament által elfogadott napiren­dekben: Előbb győzni! (Élénk helyeslés) Lloyd George csak a minap ismételte, hogy a békát csakis a győzelem utján érhetjük el. És miért akarunk győzni? Hódításokért, el­nyomásért, uralomvág. irt? F 'rv- -.tr ! Azért akarunk győzni, hogv k i. .. biz -

Next

/
Thumbnails
Contents